2024. 04. 18. csütörtök
Andrea, Ilma
: 393 Ft   : 370 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Akik a szállítást tervezik

Art of WAR  |  2010. 04. 01., 11:24

Mi a teendő akkor, ha egy magyar katonai alakulatot ki kell szállítani külföldre, esetleg utánpótlás kijuttatása szükséges valamelyik kontingens számára? A kérdésre roppant egyszerű a válasz: az MH Katonai Közlekedési Központ Nemzetközi Szállítástervező Központjához kell fordulni.

Ember legyen a talpán, aki elsőre képes összeszámolni, hogy egészen pontosan hány katonai szervezetnek ad otthont a fővárosban, a Zách utcában található Maléter Pál Laktanya. Egyebek mellett itt települ Magyar Honvédség Katonai Közlekedési Központja is. Az egyenruhások által csak KKK-nak „becézett” szervezet felelős a hadsereg csapatainak teljes körü belföldi és külföldi szállításáért, valamint az anyagszállításokért és a szállítmánykísérésért is. Ezúttal kifejezetten a nemzetközi szállításokra vagyok kíváncsi. Ezt a munkát az MH KKK Nemzetközi Szállítástervező Központja végzi.

Kis túlzással élve a Nemzetközi Szállítástervező Központ parancsnokának irodájába nehezebb bejutni, mint a washingtoni Fehér Házba. Már az épület főbejárata is csak az ott dolgozók mágneskártyájával nyílik, az egyszerü vendégkártya ide nem elég. Aztán a folyosón még újabb két biztonsági ajtón kell keresztülmenni, mire célhoz ér az ember…

Füzes József mk. alezredes irodájában újabb meglepetéssel találkozom: az ablakokat rács fedi, ámde belülről. Csodálkozástól elkerekedett szemmel teszem fel a kérdést: mi szükség van erre? Kiderül, nem a központ miatt szerelték fel a számzárral nyitható rácsokat. Az épületben olyan irodák is találhatók, amelyek egyebek mellett e különleges biztonsági intézkedéseket igénylik.

Az iroda falán térképek, egyiken Európa, másikon a Föld országai. Utóbbi felett pedig három falióra, az egyik a ZULU (vagyis az egyezményes koordinált világidőt – UTC), a másik a helyi időt mutatja. A harmadikon pedig az látszik, hogy éppen hány óra van az afganisztáni Kabulban. Ez utóbbira azért van szükség, mert a központ feladatainak nagy részét az Afganisztánban szolgáló magyar kontingensekkel és katonákkal kapcsolatos teendők teszik ki, így gyakran nem árt tudni, hogy éppen mennyi az idő a távoli, ázsiai országban. És persze a falon lóg a központ nem hivatalos logója is, amely földgömbnek és a NATO jelképének „összeházasításából” született meg, alapszíne pedig a KKK logójából átvett vörös.

– A Nemzetközi Szállítástervező Központ feladatait a KKK szervezeti és müködési szabályzata egyértelmüen szabályozza – mondja Füzes alezredes, aki előre elnézést kér, ha beszélgetésünket egy-két telefonhívás miatt félbe kell szakítani. A mindennapi munka itt eléggé „pörgős”, van úgy hogy egyszerre négy-öt feladattal is foglalkozni kell.

A legfontosabb feladat könnyen kikövetkeztethető a névből: itt foglalkoznak a Magyar Honvédség nemzetközi szállítási feladataival. Emellett pedig a Magyarországra érkező, vagy éppen az ország területén átutazó külföldi csapatok mozgásának koordinálásával. Egyedül azok a „müveletek” nem tartoznak a központ irányítása alá, amelyeket a Magyar Honvédség AN–26-os szállító-repülőgépeivel végeznek, hiszen ezeket az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Müveleti Központja végzi.

A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásából adódóan a külföldi missziók kiszolgálása élvez prioritást a Nemzetközi Szállítástervező Központban. Ezen belül is a legnagyobb kihívás Afganisztán, ahol jelenleg a Magyar Honvédség több mint háromszáz katonája szolgál. A váltóállomány kijuttatása, a missziójukat befejezők, valamint a szabadságra érkezők hazaszállítása, illetve az utánszállítások megszervezése komoly feladat a központban dolgozó szakemberek számára. Már csak a több, mint négyezer kilométeres távolság miatt is…

 A repülőgépes személy-, és anyagszállításokra egy, a civil szférában müködő, nemzetközi szállítmányozási cég magyar képviseletével kötöttek komplex keretszerződést. A meghatározott feladatokra e cég gyüjti be a piaci szereplők árajánlatait, amelyek közül a központ vezetése dönt arról, hogy melyik jelentkezőt bízzák meg a szállítással. Sajnálatos tény, hogy a nyugati országok légitársaságainak gyakran problémát okoz az egykori szovjet utódállamokban a berepülési és a diplomáciai engedélyek beszerzése. Márpedig egy Magyarországról induló repülőgépnek át kell repülnie Románián, Bulgárián, Törökországon, Azerbajdzsánon, Grúzián, Örményországon és Türkmenisztánon is, hogy afgán légtérbe érjen. Mindez azt jelenti, hogy egy-egy repülésre legalább tucatnyi, különféle engedélyt kell beszerezni.

Éppen ezért az eszközöket és az anyagokat leginkább a volt szovjet utódállamok légitársaságainak repülőgépeivel szállítják ki, illetve haza. Az elmúlt években vittek már magyar hadfelszerelést Afganisztánba kazah, üzbég, azeri, grúz, fehérorosz, ukrán és orosz szállító-repülőgépek is. A legutóbb például egy grúz felségjelü IL–76-os „monstrummal” jutottak el a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport páncélozott tüzszerész jármüvei Budapestről Afganisztánba.

Füzes alezredes elárulja: a katonák szállításánál igyekeznek a régi típusú, szovjet gyártmányú szállítógépeknél komfortosabb megoldást találni. Ezért mostanában egy, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett céggel szállítják ki és hazafelé is a magyar katonákat. E légitársaság jól felszerelt, kényelmes, sugárhajtású repülőgépei erre a feladatra tökéletesen alkalmasak.

Természetesen vannak más lehetőségek is az Afganisztánba történő szállításra – árulja el a parancsnok. Ezek az úgynevezett légihidak, amelyeket egyrészt maga a NATO, másrészt pedig az ISAF misszióban részt vevő tagországok hadseregei müködtetnek. A repülőgépek kapacitásainak függvényében, a központ e légihidak segítségével juttatja el a kisebb utánpótlási szállítmányokat Magyarországról Afganisztánba. Emellett pedig váltások és a pihentetések között felmerülő rendkívüli személyszállítások is ezen légihidak segítségével történnek. Mindennek csak egy hátránya van: amíg a bérelt repülőgépek magyarországi repülőterekről szállnak fel, addig a légihidak gépei külföldi katonai bázisokról, illetve polgári repülőterekről indulnak. Azaz odáig el is kell juttatni a magyar felszerelést és személyeket. Közúton az anyagok kiszállítását a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred végzi, míg a személyek ki-, illetve hazaszállítását az MH KKK saját eszközeivel igyekszik megoldani.

Afganisztán mellett a Nemzetközi Szállításszervező Központ másik fontos feladata a koszovói KFOR-misszióban szolgáló magyar kontingens (és természetesen az egyéni beosztásokban tevékenykedők) ki-, és hazajuttatása. A szabadságoltatás megszervezése alapvetően AN–26-os repülőgépekkel történik, de volt már rá példa, hogy ezeket a szállításokat is bérelt repülőgépekkel kellett megoldani. Mivel Koszovóba az anyag-utánszállítás közúton történik, csak a katonák váltásáról kell a központnak gondoskodnia, egy évben két alkalommal – mondja Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy Ciprusra és a Sínai-félszigetre pedig pont az anyagszállítást kell megoldaniuk, hiszen a békefenntartó katonák hadmüveleti területre juttatása a missziókat felügyelő ENSZ feladata.

A továbbiakban a parancsnokkal arról beszélgetünk, hogy a központ a légi mellett vasúti és vízi szállításokkal foglalkozó szakemberekkel is rendelkezik. Előbbinek akkor van feladata, ha magyar egység vasúton indul külföldre, vagy ha más országok alakulatai érkeznek hazánkba egy-egy nemzetközi gyakorlatra. Így természetesen a májusban kezdődő Clever Ferret 2010 gyakorlaton is lesz munkájuk a vasúti részleg szakembereinek, hiszen a tervek szerint több, katonai technikai eszközökkel megrakott vasúti szerelvény érkezik Magyarországra Olaszországból.

Természetesen közúton – azaz ahogy a katonák egymás között mondják: saját lábon – is érkeznek külföldi csapatok a Magyar Honvédség idei legnagyobb kiképzési rendezvényére, ám ezen katonai konvojok mozgásának koordinálása a KKK más részlegeinek a feladata – tudom meg Füzes alezredestől.

Tengeri szállítást az utóbbi időben ritkán kellett szervezniük a központ munkatársainak – mondja a parancsnok. A legutóbbi ilyen „akció” 2008-ban volt, amikor is a Krétán végrehajtott éles légvédelmi rakéta lövészetre induló győri alegység technikai eszközeit a szlovéniai Koper kikötőjéből hajón szállították ki a földközi-tengeri szigetre. Addig viszont vasúton mentek, tehát – ahogy itt a központban mondják – kombinált szállítással jutottak el céljukig. Ennek ellenére a központ állománya felkészült az ilyen jellegü feladatokra is.

Korábban – amikor még létezett az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, illetve az ennek alárendeltségében müködő Közlekedési Főnökség – gyakoribbak voltak a tengeri szállítások. Például az Irakban szolgáló MH Szállító Zászlóalj felszereléseinek, valamint a Zöld-foki Szigeteken megrendezett NATO Ragáló Erők gyakorlatra induló magyar alegység ki-, és hazajuttatása is tengeren történt.

Megtudom: a Magyar Honvédségben egyedül a Nemzetközi Szállítástervező Központ jogosult az MH Pápa Bázisrepülőtéren müködő NATO Nehéz Légiszállító Ezred C–17-es szállító-repülőgépeinek használatát igényelni. Ebben az évben egyébként 35 óra áll a Magyar Honvédség rendelkezésére, hogy a magyar felségjelet viselő három hatalmas Globemaster repülőgép valamelyikével szállítási feladatot hajtson végre.

– Valószínüsíthető, hogy ezt az időt ki is fogjuk használni, mint tettük ezt tavaly, a rendelkezésünkre álló nyolc órával – árulja el Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy hasonló módon lehetőségünk van a SALIS (Startegic Airlift Interim Solution) megállapodás keretein belül AN–124 szállító repülőgépek alkalmazására is, melyek éves szinten 24 órában állnak a Magyar Honvédség rendelkezésére. Ennek felhasználására a várható feladatok tükrében szintén komoly esély van.

– Az eddigiekből jól látható, hogy a nemzetközi szállítások szervezése komoly nemzetközi kapcsolatokat igényelnek. Ezért több nemzetközi szervezetnek is a tagjai vagyunk és ahol csak lehetséges képviseljük hazánk és a Magyar Honvédség érdekeit, valamint kihasználjuk a szervezetek adta lehetőségeket – mondja a parancsnok, majd a beszélgetés végén szó esik arról is, hogy a központ rendkívüli feladatai közé tartozik az esetleges természeti katasztrófákat követő magyar humanitárius segítségnyújtások katonai teendőinek megtervezése. Éppen a napokban küld a Magyar Honvédség takarókat a földrengés sújtotta Haitibe egy európai NATO légibázison keresztül, a Nemzetközi Vöröskereszt felkérésére. Ez a KKK több részlegének, így a Nemzetközi Szállítástervező Központnak is feladatot jelentett.

Még jóformán be sem fejezzük a társalgást, amikor ismét megszólal a parancsnok mobiltelefonja. Ezúttal Székesfehérvárról hívják, újabb, sürgős feladat érkezett. Emiatt pedig szükséges egy munkaértekezlet összehívása. Nincs mit tenni, indulnom kell. Kifelé menet még a falon található időmérőre: Afganisztánban éppen két óra van…

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.
2024. 04. 16., 10:37
Tizennyolc nemzet hallgatóinak részvételével kezdődött a 44. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam április 8-án, az MH Béketámogató Kiképző Központban.
2024. 04. 15., 13:26
Harckocsi vezetési gyakorlatot tartott az MH Klapka György 1. Páncélosdandár Szomódon, április 9-én. A tatai katonák a „harcmezők királyával”, a Leopard 2A4HU típusú harckocsival manővereztek a változatos terepen.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról már közösségi oldalunkon is beszámoltunk, 2024. április 8-18. között rendezik meg a Görög Légierő Andravida légibázisán az INIOCHOS 2024 nemzetközi hadgyakorlatot. Olvasóinknak most az első spotter napról mutatunk fotókat!