Tízéves a vezénylő zászlósi rendszer

1999 júniusában, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megrendezett „Altiszt 2000” címü konferencián hangzott el először: a Magyar Honvédségben szükség lenne a vezetői filozófia megváltoztatására, s egy, a NATO által is alkalmazott, alapvetően angolszász típusú vezetési rendszer bevezetésre, amelynek része a vezénylő zászlósok rendszere is.

A kezdetektől napjainkig

Az új, vezénylő zászlósi rendszer kialakítása e konferencia előtt nem sokkal kezdődött meg, eleinte csak a koncepció szintjén. Később megfogalmazódtak a vezénylő zászlósok feladatai, mára pedig már egy viszonylag jól müködő rendszerként funkcionál a Magyar Honvédségben.

Az első vezénylő zászlósokat (szakasz tiszthelyetteseket) 2000 őszén nevezték ki a légierő alakulatainál. Vagyis az átalakuló Magyar Honvédségben a légierő fegyvernem állította fel először a tiszthelyettesi támogató csatornát. A szárazföldi haderőnem pedig 2002-ben fejezte be a teljes rendszer kialakítását. A Magyar Honvédség vezénylő zászlósát 2003-ban nevezték ki, ezzel befejeződött a rendszer harcászati szinttől, stratégiai szintig történő felállítása is. Az MH vezénylő zászlósi beosztást egyébként a mai napig Bogdán Tibor törzszászlós látja el. Az első vezénylő zászlósi konferenciát egy évvel később, 2004-ben rendezték meg, azóta minden esztendőben tartanak hasonló összejöveteleket.

A vezénylő zászlósi rendszer bevezetése, a vezetési rend és magának a vezetés fogalmának a felülvizsgálatát vetette fel. Ugyanis ma a tiszthelyettesek nem csak egyszerü végrehajtói a katonai szervezetnek, hanem eddig széles körben nem követelt egyéb, vezetői feladatoknak is meg kell felelniük. Hiszen a parancsnoki állományra a szervezetek élén már nem csak a katonai szakmai feladatok hárulnak. Mint egyszemélyi felelősök, nem tudnak minden ezzel kapcsolatos feladatnak teljes mértékben megfelelni, ha nincsen mögöttük egy hatékony parancsnokság, melyre vezetői tevékenységük érdekében támaszkodhatnak.

Éppen ezért az ország NATO integrációs feladataink során egyre világosabbá vált, hogy az egyes vezetési és végrehajtói szinteknek egymással beazonosíthatónak és megfeleltethetőnek kell lenniük, valamint mindezeknek együtt kell müködniük.

A rendszer bevezetését megelőzte egy, „A katonai vezetés 2003” elnevezésü konferencia, amelyek során a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői és parancsnoki állományának sikerült tisztáznia, hogy mit is jelent a vezetés a csapat szinteken, és milyen feladatokat ró a parancsnokokra, ha a tiszthelyettes is végez vezetői tevékenységet.

Ezek után meg kellett határozni azokat a szinteket és szervezeti elemeket, ahol szükségessé vált a vezénylő zászlósi beosztások létrehozása. Majd e folyamatot követte a szolgálati szabályzat, a szervezeti és müködési szabályzatok, valamint az állománytáblák átdolgozása, amelyekkel sikerült legalizálni a beosztásokat.

A vezénylő zászlósi rendszer az elmúlt években már kiforrottan müködik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek különféle gyermekbetegségei, de ezeket a hiányosságokat a rendszerben dolgozó szakemberek igyekeznek minél előbb megszüntetni. Mára már sikerült eljutni odáig, hogy a rendszer része lett a mindennapi gondolkodásnak és a katonai struktúrának. A parancsnoki állomány konkrét elvárásokat fogalmaz meg irányukba és elvárja vezetői tevékenységük szakszerü támogatását. A beosztások az adott katonai szervezetek, alegységek rangidős beosztásai is, alternatívát kínálnak a szakmai előrelépésre azokon belül.

A vezénylő zászlósok feladatai

Ahhoz, hogy megértsük a vezénylő zászlósi beosztás lényegét, meg kell határoznunk a legfontosabb feladatait. A Magyar Honvédség 2006. óta érvényben lévő szolgálati szabályzata már egyértelmüen meghatározza, hogy milyen tevékenységi köre van egy vezénylő zászlósnak. A 27-es pont szerint a „ a parancsnok vezetői tevékenységének segítése, a zászlósi, tiszthelyettesi, tisztesi és rendfokozat nélküli állomány végrehajtói tevékenységének hatékonyabb megszervezése és felügyelete érdekében a parancsnok közvetlen alárendeltségében a csapatoknál és egyéb katonai szervezeteknél vezénylő zászlós teljesít szolgálatot. A vezénylő zászlós szolgálati elöljárója az adott katonai szervezet zászlós, tiszthelyettes, tisztes és rendfokozat nélküli katona állományának.”

A szabályzat 28. pontja pedig így rendelkezik: „minden szintü vezénylő zászlós az adott katonai szervezetnél felelős a parancsnok vezetési tevékenységének támogatásáért, a katonai rend, szervezettség és az egészséges katonai szellem kialakításáért és fenntartásáért, a zászlósi és tiszthelyettesi állomány pályán tartásának eredményességéért, a szolgálati alárendeltségébe tartozó katonák felkészültségéért, a tiszthelyettesi támogató lánc müködtetéséért és az elöljáróktól kapott feladatok végrehajtásáért.”

Természetesen a szolgálati szabályzat nemcsak a vezénylő zászlósi beosztás általános meghatározását tartalmazza, hanem tételesen felsorolja a dandár-ezred, a zászlóalj-osztály, a század-üteg vezénylő zászlósok és a szakasz tiszthelyettesek feladatait is. Sajnos az egység szint feletti vezénylő zászlósok teendőire már nem tér ki a szabályzat, éppen ezért az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósainak feladatát a szervezeti és müködési szabályzatot definiálják. Ezeken a szinteken a vezénylő zászlósok már az ÖHP parancsnok és a HM Honvéd Vezérkar főnökének tiszthelyettesi tanácsadójaként szolgálnak. Legfőképp a tiszthelyettesek, és a legénységi állományúak képzése, kiképzése, előmenetele, fizetése, élet-, és munkakörülményei, a morál és fegyelmi helyzet területén.

Tiszthelyettes Támogató Csatorna

A Magyar Honvédségnél szolgáló szakasz tiszthelyettesekből és vezénylő zászlósokból áll az úgynevezett Tiszthelyettesi Támogató Csatorna, amelynek müködtetése az MH Vezénylő Zászlós feladata. E csatorna egyfajta informális kapcsolatrendszer az úgynevezett parancsnoki csatorna mellett. Alapvető célja, hogy pontosítsa az érintett állomány részére a kiadott utasításokat, visszajelzést nyújtson a parancsnok részére azok végrehajtásáról, annak akadályozó tényezőiről.

A Tiszthelyettesi Támogató Csatorna több funkcióval is rendelkezik. Egyrészről információt áramoltat a szervezeten belül minden irányba. Ennek haszna a feladatokra való jobb felkészülés, felkészítés és a döntéshozatalok alaposabb előkészítése. Így a megfelelő létszámú, kellően kiképzett, magas morállal rendelkező, jó felszerelésü állománnyal lehet a feladatokat időben végrehajtani. Másik fontos feladata pedig az alakulatok közötti információ megosztás, annak áramoltatása.

A vezénylő zászlós mint vezető

A vezénylő zászlósi rendszer tíz évvel ezelőtti létrehozásakor a legnagyobb változás az volt a korábbi filozófiához képest, hogy az új beosztást betöltő tiszthelyettesnek vezetőknek is kellett lenniük. Márpedig egy vezetői munka során meg kell határozni a célt, és az irányt, emellett pedig motiválni, adott esetben pedig mentorálni is kell a beosztott állományt. Éppen ezért szakasz tiszthelyettesi és vezénylő zászlósi beosztásokban csak olyanok kerülhetnek, akik, a főiskolai és az előírt tanfolyami végzettség mellett, rendelkeznek vezetői attitüdökkel, illetve képesek elviselni a rájuk nehezedő felelősséget.

Vezénylő zászlósi jelzések

A szakasz tiszthelyettesi beosztás főtörzsőrmesteri rendfokozattal párosul, míg a vezénylő zászlósok zászlós, törzszászlós és főtörzszászlós rendfokozatokat viselnek. Azonban van néhány jelzés, amely megkülönbözteti őket a többi tiszthelyettestől. Az egyik a zubbonyon és az egyenruha kabátján viselendő sípzsinór, a másik pedig a jelvény, amelyet a bal zsebre gombolva kell hordaniuk. A vezénylő zászlósi jelzések összefoglaló táblázatát itt láthatják: