Tengeralattjáró-vadászok

A tengeri határokkal rendelkező országok számára kiemelt fontosságú feladat, hogy tisztában legyenek a partjaik közelében folyó történésekkel. Nemcsak az illegális csempészés, bevándorlás, kalózkodás elleni védelem fontos, hanem ma már a halászati jogok betartatása, a szabálytalan vízi áruszállítás ellenőrzése is elsődleges érdek.A kibővített feladatkörök miatt napjaink tengeri járőr repülőgépeinek fedélzetén egyre több és bonyolultabb elektronikai eszköz található.

Visszatér a klasszikus feladatOroszország gazdasági megerősödésével párhuzamosan újra többet költ haderejére, ennek egyik jele, hogy felújították az atom-tengeralattjáróik nagy távolságú bevetéseit. Izland környékén és az Atlanti-óceán távolabbi részein újra megjelent a régi ellenség, amelyet a jelenlegi jobb kapcsolatok ellenére változatlanul szemmel kell tartani. A "tengeralattjáró-vadászat" legfontosabb eszközei a víz alatti szenzorhálózat és a tengeri járőr repülőgépek.

Uralni a tengereketNapjaink egyik "forró" témája, hiszen a terrorizmus elleni harc ide is kiterjedt. A kutató-mentő feladatok és a tengeri járőrözés között nagy az átfedés, nem véletlen, hogy léteznek olyan típusok, amelyek egyaránt alkalmasak mindegyik feladat ellátására. A "lator államok" közelében lévő tengerek figyelemmel követése komoly figyelmet követel, hiszen akár messze ható politikai következményei is lehetnek a területi vizek feletti légtér vélt vagy valós megsértésének. Az egyes országok ellen elrendelt nemzetközi fegyverszállítási vagy egyéb embargók ellenőrzése, betartatása is napjaink feladatai közé tartozik, mindezek alapján könnyen be­látható, hogy a régen egyszerü "tengeralattjáró-vadász" müveletekre optimalizált repülőgépektől ma sokkal többet várnak.Több típus is szolgálatban áll ilyen célokra, az európai közös FRONTEX szervezésében azonban csak a kisebb, part menti vizek felett repülő Casa 212-eseket vagy Dornier 225-ösöket használnak.

Sötétben is látni kellA korszerü megoldás nem csak az infravörös kamera alkalmazása, ezeket ugyanis korlátozhatja az időjárás. A fedélzeti ISAR (Inverse Syntethic Aperture Radar) lokátor és a SATCOM müholdas kommunikációs rendszer együttes alkalmazásával még a legkisebb távoli objektum, akár gumicsónak vagy a tengeralattjáró periszkópja azonnal felderíthető. Az adatátviteli rendszereknek köszönhetően már nemcsak a különböző vett jelformák, hanem akár video- vagy fényképfelvételek is azonnal elküldhetők a parti ellenőrző állomásokra, ez az ismeretlen vízi objektumok azonosítását is megkönnyíti, hiszen a repülőgép fedélzetén nem feltétlenül kell hatalmas hajózási katalógusokat forgatni.Az ilyen komoly rendszerek azonban már csak a nagyobb tengeri járőrgépek felszerelésében találhatók meg, ilyen például a Lockheed P-3 Orion, amely nappal, éjszaka és bármilyen időjárás mellett képes ellátni a feladatát.

Messze a bázistólA nagy távolságú bevetésekre képes típusok a már említett amerikai P-3 Orion, a francia Breguet Atlantic II-es és az angol BAe MR.2A Nimrod. Ezek mindegyikét felszerelték a törzsvégben elhelyezett, hátra hosszan kinyúló MAD (Magnetic Anomaly Detector) berendezéssel, amely érzékeli a víz alatt lévő tengeralattjáró mágneses terét. Ezeket a gépeket már elektronikus felderítésre is alkalmassá téve nem véletlenül repülnek bevetéseket például Afganisztán vagy Irak felett, ahol nincsenek összefüggő vízfelületek. A tálib felkelők rádióadásait ugyanakkor képesek venni, és a forrás helyét is megállapíthatják, ez komoly segítség a harctevékenység tervezésénél. Az ELINT (Electronic Intelligence), vagyis elektronikai hírszerzés nem csak passzív munka, a gépek operátorai képesek az ellenséges kommunikációs eszközök zavarására is. A repülőgépek alapvető felszerelésének számító infravörös kamerarendszerek kiválóan müködnek a sivatagos területeken is, a földi objektumok hőkontrasztja ugyanis jelentős.Nem említettük még az egyik leglényegesebb képességet, a szóban forgó gépek fegyverzetét. A hajók ellen Harpoon rakétákat vethetnek be, a tengeralattjárókat pedig mélyvízi bombákkal és torpedókkal támadhatják. Ehhez természetesen kis magasságban kell repülniük, ahol veszélyt jelentenek a légvédelmi rakéták, ezek megtévesztésére zavarótöltetek tucatjait tartalmazó kazettákat hordoznak.

Új fejlesztésekAz angolok már régóta tervezik a régi MR.2 Nimrod leváltását az alaptípus továbbfejlesztésével létrehozott MRA.4-essel. A hírekben erről főként az szerepelt, hogy milyen költséges és sokéves csúszással készült csak el, emellett azonban fontos megemlíteni, hogy napjaink legkorszerübb fedélzeti berendezéseit kapta meg, amelyek minden eddiginél szélesebb felhasználási lehetőséget biztosítanak. Az új Nimrodok a tengeralattjáró-elhárítás mellett az ISTAR (Intelligence, Surveillance, Target Acquisition, Reconnaissance) feladatokat is ellátják, mégpedig nagy távolságra a bázisuktól, amit az ugyancsak új, alacsony fogyasztású hajtómüveknek köszönhetnek. A korszerüsítés kitelezése az európai EADS és az Airbus tapasztalatának és technológiáinak felhasználásával történt. Az angolok ezzel előnyre tettek szert a többi szövetségesükkel szemben, akik azonban hamarosan követik a példájukat.Kees Otten és Wim Das