Tisza 2010: árvízvédelmi bemutató az áradó folyón

A Körösök vízgyüjtő területén leesett nagy mennyiségü csapadék miatt árhullám indul el a folyón, amely nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is komoly katasztrófahelyzetet eredményez. Az áradó Körös jelentősen megnöveli a Tisza vízszintjét is, így Szerbiában is komoly árvíz alakul ki. A rendkívüli körülmények miatt mindhárom országban szükség van a haderők bevetésére, s a három nemzet katonái – politikai döntés értelmében – segítik egymás munkáját.

E rövid, kitalált szituáció adta az alapját a Tisza 2010 névre keresztel, magyar-román-szerb katonai-katasztrófavédelmi gyakorlatnak, amelyet június 27. és július 1. között rendeztek meg Szentesen, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Müszaki Ezred laktanyájában, és vízi gyakorlóterén. A gyakorlat július 1-jei fő látogatói napjára meghívták a három ország hadseregeinek képviselőit is.

Közös gyakorlás – immár negyedszer

A VIP-nap a parancsnoki jelentés meghallgatásával kezdődött. Nyers József mk. ezredes, a szentesi ezred parancsnoka az alakulat rendeltetéséről, feladatairól és katasztrófavédelmi teendőkben való részvételéről tájékoztatta a meghívott vendégeket, azaz a magyar, a román és a szerb haderők vezető beosztású tábornokait. A parancsnok előadásában kitért arra, hogy a szentesi katonák szinte minden alkalommal részt vesznek a Magyar Honvédséget is érintő árvízvédelmi feladatokban. A legutóbb, alig egy hónappal ezelőtt, az ezred 217 katonája, 28 technikai eszközzel segédkezett az Észak-Magyarországot sújtó árvíz védekezési munkálataiban.

Nyers ezredes jelentésében elmondta: a Tisza 2010 gyakorlat előzményei egészen 2006-ig vezethetők vissza, amikor is a szerb és a magyar müszaki törzsek először végeztek közös gyakorlást esetleges katasztrófavédelmi feladatok ellátására. A Bátor Lépés 2006 névre keresztelt gyakorlatnak különös aktualitást adott, hogy kezdete előtt alig három héttel vonult le Magyarország történelmének egyik legnagyobb árhulláma a Tiszán és mellékfolyóin, így a védekezés tapasztalatait már be lehetett építeni a gyakorlatba.

Megtudtuk: 2007-ben Szerbiában folytatódott a közös gyakorlás. A Big River 2007 gyakorlaton a 2006-ban megkezdett védekezési feladatokat tervezte tovább a közös törzs, valamint begyakorolták a Szerbia felé húzódó árhullám védekezési feladatait is. 2008-ban ismét Magyarország, egészen pontosan Szentes és Hódmezővásárhely adott otthont a gyakorlatnak, amelynek akkor a legfontosabb célja már az információáramlás gyakoroltatása volt. Ebben a hódmezővásárhelyi laktanyába telepített MARCUS számítógépes szimulációs rendszer segítette a résztvevő állományt.

2009-től, az addig kétnemzeti katasztrófavédelmi gyakorlatba bekapcsolódtak a román hadsereg müszaki szakemberei is – mondta Nyers József ezredes. – A szerbiai Novi Sad, azaz Újvidék városban megrendezett gyakorláson a szerb, a román és a magyar müszaki katonák közösen tervezték az árvízi vészhelyzet, illetve az árvíz okozta katasztrófahelyzetek felszámolásának feladatait.

A Tisza 2010 gyakorlatról szólva Nyers ezredes kiemelte: idén a legfontosabb feladat a román-magyar-szerb közös katasztrófavédelmi tevékenység megtervezése, megszervezése és vezetése. Mégpedig a zászlóaljtörzs, a századparancsnoki állomány és az alegységek bevonásával, a valóságot legjobban megközelítő körülmények között. A gyakorlaton a Magyar Honvédség több mint kétszáz katonával vesz részt – akik a müszaki ezred egyenruhásai –, a szerbek tizennégy törzstiszttel és egy tíz főből álló müszaki rajjal, a románok pedig hat törzstiszttel érkeztek Szentesre – tette hozzá az ezredparancsnok.

Törzsmunka és bemutatók

A látogatói nap programja a zászlóalj-, és a századtörzs munkájának megtekintésével folytatódott. A legfőbb feladatokról Kürti Dezső őrnagy, a nemzetközi katasztrófavédelmi alegység törzsfőnöke tájékoztatta a vendégeket. Mint elmondta: a gyakorlat alaphelyzete nem kitalált, a 2006-os árvíz során mindez a valóságban is lejátszódott, s a védekezés akkor komoly munkát jelentett a résztvevő katonai erőknek és vízügyes szakembereknek.

A tájékoztatók után úgynevezett statikus technikai bemutatón vettek részt a meghívottak. Egyebek mellett megtekinthették müszaki ezrednél rendszeresített technikai eszközöket, például az ANDROWPU nagyteljesítményü vízellátó állomást, a hozzá tartozó vízcsomagoló berendezést, az árvízvédelmi feladatok során használható, PTSZ–M, lánctalpas kétéltüt, a különböző típusú csónakokat, a könnyü desszant átkelő készletet, valamint a hídkompokat. Emellett a magyar katonák különlegességként bemutatták a homokzsáktöltő berendezést is.

A Tisza 2010 gyakorlat látogatói napja ezt követően az ezred vízi gyakorlóterén folytatódott, ahol először is gátmegerősítési bemutatót tekinthettek meg a vendégek. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletvezetője tájékoztatójában elmondta: „ezen a helyen az árvízi védekezés során használt különböző védmüvek kialakítási módját láthatják. Elsőként az úgynevezett háromsoros bordás megtámasztást, amelynek szerepe, hogy megakadályozza a töltés mentett oldali részének megcsúszását” Ugyancsak ezen a bemutató helyen lehetett megszemlélni az ellennyomó medencét, amely a buzgárok, vízfeltörések, fakadóvizek megállítására szolgál. A töltés víz felőli oldalán pedig az átázás elleni védelem egyik módját, a fóliázást mutatták be a szentesi katonabúvárok.

A látogatói nap utolsó programpontjaként dinamikus bemutatót rendeztek. A szerb és magyar közös végrehajtó állomány a törzsvezetési gyakorlat során feldolgozott feladatokat és eseményeket mutatta be „valós körülmények között”. Első mozzanatként egy vízbe esett ember mentését láthatták a vendégek, majd az árvízi védekezésben használt technikai eszközök „felvonulása” következett a valóságban is áradó Tiszán. A Szőke Folyó vízállása ugyanis még jelenleg is olyan magas, hogy kilépett a medréből, és másfél-két méteres vízzel borította be az árteret. Az ezred vízi gyakorlóterének megközelítése is csak a lánctalpas PTSZ-ek segítségével volt lehetséges a meghívott vendégek számára.

Fontos a kölcsönös segítségnyújtás

A bemutatót követően Orosz Zoltán vezérőrnagy, a HM Honvéd Vezérkar főnök-helyettese a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a katonai együttmüködés a katasztrófavédelmi felkészülés szempontjából nagyon fontos volt a Tisza 2010 gyakorlat. Igaz ez annak ellenére is, hogy közel azonos technikai eszközökkel rendelkezik mind a három haderő.

– Ebben a térségben az árvízi veszélyeztetettség az átlagosnál jóval magasabb, így nagyon fontos, hogy szükség esetén, és ha erre kérés érkezik, a szomszédos országok hadseregei kölcsönösen tudjanak segíteni egymásnak – mondta Orosz tábornok, hozzátéve: a valóságban is áradó Tisza miatt valósághüvé és realisztikusabbá vált a gyakorlat. Bár természetesen az sem volt véletlen, hogy éppen ebbe a térségbe tervezték a nemzetközi gyakorlatot, hiszen a 2006-os árvíz során többek között a katonák megfeszített munkájának volt köszönhető, hogy a Köröszugban nem történt nagyon súlyos katasztrófa.

– Ha már megtörténik a baj, akkor már nincsen idő felkészülni, gyakorolni, és egymás munkáját megismerni. Akkor a mentés a legfontosabb. Természetesen mindegyik nemzet arra törekszik, hogy a felmerülő problémát saját erőből oldja meg, de – ahogy azt az utóbbi években láthattuk – egyre nagyobbak a bekövetkező katasztrófák, tehát elképzelhető, hogy a jövőben a saját erők már nem lesznek elegendőek a védekezésre. Szerencsére a mostanihoz hasonló gyakorlatoknak köszönhetően erre a helyzetre is fel tudunk készülni, azaz szükség esetén tudunk kihez szólni, segítséget kérni – fogalmazott a vezérőrnagy.

Mihai Ciungu dandártábornok, a román hadsereg szárazföldi vezérkarának doktrína és kiképzési főnöke kiemelte: nagyon jó és hasznos volt a Tisza 2010 gyakorlat, hiszen a magyar, a román és a szerb katonáknak így volt alkalmuk gyakorolni a közös törzsmunkát, zászlóalj és század szinteken egyaránt. Hozzátette: az elmúlt napokban a román katonáknak lehetőségük volt arra is, hogy megismerjék azokat az eljárásokat és technikai eszközöket, amelyeket a magyarok árvízvédelmi feladatok során használnak. Ennek ismeretében el lehet mondani, hogy szükség esetén a román haderő is hasonló eszközöket és módszereket alkalmazna. A dandártábornok elmondta azt is, hogy a három nemzet együttmüködése a jövőben tovább folytatódik, egy év múlva Románia ad otthont a közös katasztrófavédelmi gyakorlatnak.

Mladen Cirkovic altábornagy, a szerb haderő vezérkari főnök-helyettese kérdésünkre válaszolva elmondta: a gyakorlat nagyon fontos volt abból a szempontból, hogy a három haderő müszaki katonái megmutatták, miként képesek együtt dolgozni. Mindezt nagyban segítette, hogy a gyakorlat valós szituációra épült. Az altábornagy szerint a gyakorlat során a három nemzet katonái a közös nyelvet használva jól megértették egymást, professzionálisan tudtak együtt dolgozni, s mindezzel a regionális együttmüködés egy különleges formáját mutatták be.

Az egész napos rendezvény és a Tisza 2010 gyakorlat július 1-jén délután záró ünnepséggel ért véget, amelyen felhangzottak a résztvevő nemzetek himnuszai, majd Orosz Zoltán vezérőrnagy köszönt el a katonáktól. Kiemelte: az elmúlt hónapok szélsőséges időjárásának következményei felhívják a figyelmet arra, hogy a védekezés kereteit ki kell bővíteni, a nemzetek közötti együttmüködést pedig szorosabbá kell tenni, hiszen a három ország haderejének egyaránt feladata és kötelessége a katasztrófák elhárítása és a következmények felszámolása.

– A gyakorlat során célul tüztük ki, hogy a többnemzeti zászlóalj, politikai felkérésre, legyen képes létrehozni és müködtetni az alegység törzsét, irányítani a kitelepítést, végrehajtani a mentési és szállítási feladatokat, valamint fenntartani a főbb szállítási útvonalakat. Ennek keretében a gyakorlat tárgya volt a közös katasztrófavédelmi tevékenység megtervezése, megszervezése és vezetése. A parancsnoki jelentések és saját tapasztalataim alapján megállapítom, hogy a kitüzött célokat a végrehajtó állomány teljesítette, a gyakorlat sikeresen zárult – mondta a HM Honvéd Vezérkar főnök-helyettese.

Cirkovic altábornagy zárszavában aláhúzta: számára egyértelmüen bebizonyosodott, hogy nagyon sikeres volt a három nemzet együttmüködése. Ciungu dandártábornok pedig kiemelte: mindhárom ország számára kiemelt fontosságú, hogy a katonák közösen tudjanak felkészülni egy esetleges katasztrófahelyzetre.