Kongresszust tartott a világ legnagyobb tartalékos szerveződése

A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) részéről a CIOR rendezvényein hazánkat Ujházy László CIOR alelnök képviselte (aki 2000–2005 között, amikor a MATASZ elnökhelyettese volt, már betöltötte ezt a tisztet). Az NRFC programjain Vanyur Tibor mérnök ezredes, a HM Személyzeti Főosztály Katonai Igazgatási Osztály osztályvezetője és Farkas Sándor alezredes, a HM Személyzeti Főosztály Katonai Igazgatási Osztály kiemelt főtisztje – mint törzstiszt – vettek részt.

A Szövetség egy politikamentes, non-profit társadalmi szervezet, amelynek célja egyfelől megteremteni az együttmüködés feltételeit a NATO tagállamok tartalékos szövetségei között, másfelől erősíteni a NATO iránti szolidaritást. A szövetség fő feladata a NATO politikájának támogatása, segítségnyújtás a NATO céljainak elérésében. A NATO Katonai Bizottsága 1988. március 27-én MC 248/1 számon ismerte el a CIOR müködését. Hozzávetőlegesen 1,3 millió tartalékos tisztet képvisel, ezzel a világ legnagyobb tartalékos szerveződése. Az Észak-atlanti Szövetségen kívüli államok társult tagként, megfigyelőként, illetve vendégként vehetnek részt a szervezet munkájában. Jelenleg Ausztria, a Dél-afrikai Köztársaság, Finnország, Macedónia (hivatalosan: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – The former Yugoslav Republic of Macedonia), Moldova, Svájc és Svédország társult tagja a CIOR-nak. Oroszország jogállása vendég. Minden államot egyetlen tartalékos szövetség képviselhet. A nemzeti tartalékos szövetségnek rendelkeznie kell országa védelmi minisztériumának felhatalmazásával. Magyarország a kilencvenes évek közepén kapott először tájékoztatást a CIOR munkájáról 1998 nyarán, Brightonban vettünk részt először CIOR kongresszuson. 2000. február 10-én váltunk a szövetség teljes jogú tagjává.A CIOR fő rendezvénye a nyári kongresszus. (Egy szükebb körü, rövidebb ülést (Mid-Winter Meeting) télen is tartanak. Erre mindig a NATO Központban kerül sor, február elején.) A nyári kongresszusokat többnyire valamelyik NATO tagállamban tartják hozzávetőlegesen ezer fő részvételével. Ezen a rendezvényen közel hatszázan voltak. A kongresszussal katonai sportverseny (Military Competition – MILCOMP) és Fiatal Tartalékos Tisztek Mühelye (Young Reserve Officers’ Workshop – YROW) is egybe van kötve. Ezek a programok a fiatalokat szólítják meg. Az idősebb korosztály részére létezik a nagybani küldöttek programja (Delegate at Large – DAL). Az egyéb munka plenáris illetve bizottsági keretek között zajlik. Jelenleg tíz bizottság segíti a szervezet munkáját (CIOR Nyelvi Akadémia Bizottság, CIMIC Bizottság, Védelmi Attitüdök és Biztonsági Ügyek Bizottsága, Jogi Bizottság, Katonai Sportverseny Bizottság, Partnerség a Békéért és Tájékoztató Bizottság, Közkapcsolatok Bizottsága, Konferencia Munkacsoport, Téli Szeminárium Bizottság és Fiatal Tartalékos Tisztek Bizottság). A bizottságokban arányos képviseletre törekszenek. Esténként szociális rendezvények színesítették a programot illetve biztosítottak keretet a további kommunikációra. A kongresszust a Kongsberg cég támogatta.

Utoljára 1996-ban rendeztek CIOR kongresszust Norvégiában (a 49-iket Lillehammerban). A kongresszus első napján, délelőtt az elnökség lehetőséget kapott meglátogatni a NATO Összhaderőnemi Hadviselési Központját (Joint Warfare Centre – JWC). A szervezetet a parancsnok, Wolfgang Korte altbgy. (Németország) mutatta be. Előadása során kitért a tartalékosok szerepére az új biztonsági környezetben – egy hivatásos katona perspektívájából. Délután, a hivatalos megnyitón videó üzenetben hasonló szellemben köszöntötte a hallgatóságot James Stavidris tngy. a NATO európai erőinek főparancsnoka (NATO Supreme Allied Commander Europe – SACEUR), egyben az Egyesült Államok Európában állomásozó erőinek főparancsnoka (Commander of the United States European Command – USEUCOM). A tengernagy kiemelten foglalkozott a tartalékosok, a tartalékos szövetségek kiemelkedő lehetőségeivel abban, hogy eljussanak a társadalom olyan szegmenseihez, akikhez a hivatalos diplomácia/katonadiplomácia nem tud eljutni.

A kongresszus fénypontjának számító egész napos szimpóziumra másnap került sor. Az egyfajta vitaindítónak is szánt rendezvény a NATO szerepéről szólt az átfogó megközelítésben (NATO’s Comprehensive Approach), különös tekintettel a tartalékosok szerepéről ebben a komplex megközelítésben. A következő nap délelőtt megnéztük a katonai sportversenyt (Military Competition). Ez egy háromfős csapatverseny, amelyen a csapat minden egyes tagjának együtt kell teljesíteni. A háromnapos esemény pisztoly és gépkarabély lövészetből, (földi és vízi) akadálypályából, térképolvasással kézigránátdobással és egyéb feladatokkal kiegészített tájfutásból áll. Délután bizottságokban folytatódott a munka.

Másnap a CIOR Tanácsában a spanyol CIOR alelnök beszámolt a nyári, barcelonai Európai Tartalékos Tiszthelyettes Szövetség (Association Européenne de Sous-Officiers de Réserve – AESOR) kongresszusról (a szervezet elnökségét ekkor vette át két évre Spanyolország). Mint mondta a két szervezetet nem lehet összehasonlítani. (A barcelonai kongresszuson, talán ha harmincöt fő vett részt, kevés érdemi munka folyt, többnyire kirándulások zajlottak.) Az AESOR hasonló akkreditációra törekedett az Európai Unióval, mint amilyennel a CIOR rendelkezik a NATO-val, ez a kísérlet kudarcba fulladt. Később bemutatkozott az új norvég CIOR elnökség, aki a következő két évben látja el feladatát. Tájékoztatást kaptunk a következő CIOR rendezvények időpontjáról. A téli ülés 2011. február 9–13. között, Brüsszelben lesz. A jövő évi nyári kongresszus 2011. augusztus 1–6. között Varsóban lesz. A kongresszus záró napján tájékoztatatást kaptunk a CIOMR és a CIOR kétéves munkájáról, majd Franciaország ünnepélyesen átadta a CIOMR elnökségét Németországnak, Hollandia pedig a CIOR elnökséget Norvégiának.

Összességében a CIOR Kongresszus rendezvényei mondanivalóval szolgálnak a teljes tartalékos tiszti spektrumnak, a hadnagytól a vezérezredesig (sportverseny, YROW, szimpózium, nagybani küldöttek programja). Érezhető volt, hogy a CIOR kiszámítható partnerként tekint hazánkra és nagy várakozással tekint a további együttmüködés elébe, különösen, most amikor végre nálunk is beindul az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése, hiszen a CIOR programjainak zöme ezt az állománycsoportot célozza meg. Igazi tétje nálunk most lesz ennek a munkának, amikor az önkéntes haderő reguláris oldala mellett kiépül annak tartalékkomponense is. Ilyen körülmények között várhatóan felértékelődnek a tartalékosok, és a két behívás közti időszakban őket összekovácsolva tartó MATASZ, annak nemzetközi beágyazottságával.