Második világháborús kisokos

Az 1939. szeptember elsején kitört II. világháború szinte napra pontosan hat évig tartott. Ez idő alatt a legújabb becslések szerint 50-70 millió áldozatot követelt. Zömük – ha a nagyobb becslést vesszük alapul, akkor 45 millió – civil volt.

Meghalt a nagymama

A második nagy világégés első áldozata egy lengyel, Franz Honiok volt. A 43 éves gazdát előző nap, egy razzia során fogta el az SS. Rá hárult az a „feladat”, hogy igazolja Lengyelország lerohanását. A feladat azért szerepel idézőjelben, mert a gazdálkodót az akció során bekábítószerezték, s eszméletlenül húzták a rádióhoz. Ahogy később a gliwicei támadást vezető Alfred Naujocks elmondta: Franz Honiok egy húskonzerv volt, amit oda lehetett vinni akárhova. Az akárhova is jól jellemzi az akciót, hiszen az SS tiszt elmondása szerint Reinhard Heydrich a német titkosszolgálat rettegett vezetője gyakorlatilag vakon bökött Kelet-Európa térképére. A provokáció – mely a második világháború kirobbanásához vezetett – a „nagymama meghalt” fedőnevet kapta.

Ilyen részletességgel további „első” áldozatokról nem maradtak fent adatok. Az első német katonát azonban még a világégés kezdete előtt 1937-ben ölték meg, míg az első amerikai áldozat 1940-ben halt meg: őt Finnországban érdekes módon a szovjetek ölték meg. Ugyanakkor a legmagasabb rangú amerikai halottról már jóval több adat van. Ő pedig nem volt más, mint Lesley McNair. Az altábornagy 1942-ben lett az amerikai hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka. Ebben a minőségében a katonák tengerentúli bevetése szervezeti, kiképzési feladataival, valamint a hadmüveletekben való részvétel előkészítésért felelt. Lesley McNair miután megsérült az észak-afrikai hadjáratban megkapta a Bíborszívet.

Az altábornagy a normandiai partraszállás viszonylag kései szakaszában kezdődött hadmüveletben vesztette életét, miután egy eltévedt bombától halálos sebet kapott. Az altábornagyot tulajdonképpen a Kobra akcióban (ami nyolc héttel a D-nap után kezdődött) bevetett Nyolcadik Légi Hadtest egy nehézbombázója ölte meg. Fia sem sokkal élte túl. Douglas McNair ezredest, a 77. gyalogos hadosztály vezérkari főnökét két héttel később Guamnál egy mesterlövész gyilkolta meg. Lesley McNair tiszteletére Washingtonban laktanyát neveztek el, míg Frankfurt am Mainban is egy kaszárnya őrizte az emlékét, igaz ezt 1992-ben bezárták.

Túl fiatal hősnek

A háborúban részt vevő legfiatalabb amerikai katona pedig az alig 12 éves Calvin Graham volt. A tinédzser a Pearl Harbori támadás után lépett be a haditengerészethez. A guadalcanali akcióban a USS South Dakotán szolgált, s az ütközetben meg is sebesült. Calvin Graham a csatában mutatott hősiességéért megkapta a Bronz Csillagot, majd a Bíborszívet is. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy hazudott a koráról, ami után megvonták tőle a kitüntetéseket és a különféle járadékokat. A megbélyegzett ifjú ennek ellenére 17 évesen csatlakozott a tengerészgyalogsághoz, ám három évvel később eltörte a lábát.

Bár a haditengerészet veteránnak minősítette élete hátralévő része azzal telt, hogy a büntetlenségéért, valamint a veteránokat megillető orvosi ellátásért küzdött. 1978-ban szerelték le, s egy – az amerikai kongresszusnak írt levele nyomán – Jimmy Cartertől visszakapta a kitüntetéseit. 1988-ban pedig az elmaradt járandóságait is megítélték neki. Sorsáról Túl fiatal hősnek (Too Young a Hero) címen film készült.

Nők és az ászok ásza

Ha már áldozatoknál tartunk. Az USAAF, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Légiereje előfutárának tekinthető US Army Air Corps halálozási mutatója meghaladta a haditengerészetét. Az 1926-ban létrehozott szervezet katonáinak a háborúban 25 bevetést kellett teljesíteniük. Annak esélye, hogy a szolgálat során az illetőt megölik 71 százalék volt. Persze olyan, hogy átlagos pilóta nem létezett: mindenki ász akart lenni. Az ászok ásza vélhetően egy japán pilóta volt. Hiroyoshi Nishizawa 87, míg más beszámolók szerint száz légi ütközetet vívott meg sikeresen. A későbbi példakép diploma után egy textilgyárban dolgozott, majd csatlakozott a Yokaren programhoz, mely tartalékos repülősöket képzett. A kiképzése 1939-ben fejeződött be. Ezt követően számos távol-keleti ütközetben vett részt. Harcolt Gaudalcanal térségében, a Fülöp-szigeteki hadjáratban. Alig 24 éves volt, amikor egy teherszállító repülőgép lelövésekor utasként meghalt.

A háborúban nem csak férfiak váltak hőssé. Az USA 1942-ben hozta létre a világ első női hadtestét. A Women’s Army Corps (WAC) eleinte kiegészítő szervezetként müködött, végleges státuszát 1943-ban nyerte el. Az első igazgatója egy ügyvéd, Oveta Culp Hobbi volt, akinek felesége Texasban politizált. A WAC keretei között mintegy 150 ezer nő teljesített szolgálatot a II. Világháborúban. Ők voltak azok, akik nem csupán szanitécként tevékenykedtek. Zömük a hátországban szolgált, de harcoltak az új-guineai és észak-afrikai fronton is. Sőt. Néhány héttel a normandiai partraszállás után Európában is feltüntek. Bár eleinte sokan húzták a szájukat, hogy nők is megjelentek a hadseregben, később elismerően nyilatkoztak róluk. Douglas McArthur tábornok például azt mondta, hogy a női katona keményebben dolgozott, fegyelmezettebb volt és kevesebbet panaszkodott, mint férfi társai. Dwight Eisenhower szintén elismerően nyilatkozott a WAC tagjairól. A tábornok szerint a nők hozzájárulása a képességek, a harci szellem és a hatékonyság fenntartásában felbecsülhetetlen volt.