2024. 04. 13. szombat
Ida
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hosszú és rögös út vezet a sikeres afgán kivonulásig

Art of WAR  |  2010. 09. 27., 10:09

A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja legutóbbi rendezvényének témája az volt, hogy lehetséges-e a nemzetközi erők 2014-es kivonulása Afganisztánból, illetve, hogy azt követően milyen sors várhat a háború sújtotta országra. Igen, lehetséges – tömören így vélekedett Mátyus Sándor. A volt kabuli nagykövet fejtegetéséből azonban az is kiderült: nem eszik olyan forrón a kását.

A NATO erői 2003. óta az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával vannak Afganisztánban. Az országban más közösségek is részt vesznek az akcióban: az Európai Unió például az EUROPOL keretei között rendvédelmi feladatokat lát el. Jelenleg mintegy 47 ország van bent Afganisztánban, a fegyveres erők létszáma pedig nemrégiben érte el a 150 ezer főt. A nemzetközi katonaság „evolúciója” azonban teljesen más utat járt be, mint a Balkánon. Boszniába, majd Koszovóba a NATO 60 ezer fővel vonult be, míg a jóval nagyobb és sokkal nehezebben kontrollálható Afganisztánba eleinte csupán 45 ezer főt vezényeltek. Barack Obama korábban két ígéretet is tett. Az egyik az volt, hogy jelentősen növelik a harcoló alakulatok számát. Ez meg is történt, hiszen az elmúlt másfél évben 100 ezer fős erősítés érkezett. A másik pedig az volt, hogy 2011-ben megkezdik az amerikai erők kivonását, s 2014-re a nemzetközi erők elhagyják Afganisztánt.

Egyre veszélyesebb válsággóc

Afganisztán a Föld harmadik legszegényebb országa. A GDP-je alig éri el a 14 milliárd dollárt, miközben az USA évente százmilliárd dollárt költ a misszióra. (Az USA nem csak a NATO keretei között van jelen az országban, az OEF misszióban önállóan is végrehajt akciókat.) Az ország lakosságának csak 23 százaléka jut megfelelő ivóvízhez, a 15 év feletti lakosság 76 százaléka pedig írástudatlan. Ez egyhamar nem is fog megváltozni, hiszen az iskoláskorú gyermekek 30 százaléka családfenntartó. Afganisztán ugyanakkor a Föld legfőbb kábítószer-termelő országai közé tartozik. Itt termelik meg a világ heroinjának 92 százalékát. A célországok közé Oroszország és Európa egyes államai tartoznak. Az állam ugyanakkor válságból-válságba zuhan, gyakorlatilag 30 éve folyamatosan háborúk zajlanak. Mindeközben a nemzetközi terrorizmus (főként az al-Kaida) búvóhelyévé lett az ország afgán-pakisztáni határvidék. Mindezek a világ legveszélyesebb válsággócává emelték.

A mostanra eszkalálódott katonai-biztonságpolitikai helyzet gyökerei 2001. szeptember 11-ég nyúlnak vissza. Ezt követően az ENSZ felhatalmazása mellett csapást mért az USA az al-Kaidát támogató tálibok fészkére – mondta Mátyus Sándor. A volt kabuli nagykövet hozzátette: az akciót azonban nem követték egyéb lépések, nem irányult elegendő figyelem a nemzetközi közösség részéről Afganisztánra. 2006-ban tovább romlott a helyzet. A diplomata erre úgy emlékezett vissza, hogy tegnap jobb volt, mint ma, és holnap rosszabb lesz, mint tegnap. A válságkezelés eredménytelensége egyrészt abban keresendő, hogy a nemzetközi közösség újabb és újabb afganisztáni stratégiákkal állt elő, amiben egy közös volt: túl sok (akár 7-10) prioritást is megjelöltek benne. Az persze igaz, hogy a válságkezelés komplex feladat: a katonai vonatkozásai mellett politikai, diplomáciai és gazdasági vetülete is van. A diplomata utalt arra, hogy legutóbb Dan McNeil tábornok a katonai rendezés érdekében 400 ezer fős haderőt irányzott elő.

Mi az, ami még éppen jó?

A létszámot az ANSF-val (afgán fegyveres erőkkel) elérte a nemzetközi közösség. Mátyus Sándor elmondta: a 250 ezer főre tehető ANSF a katonaság mellett magában foglalja a rendvédelmi erőket, valamint a biztonsági szolgálatot is. 2014-re az ANSF létszámát egyébként 300 ezer fő fölé kell majd emelni. A diplomata szerint ugyanakkor a 250 ezer fő leginkább csak a fizetési listán létezik. Sok a dezertálás, kevés a jól képzett tiszt, olyan, aki önállóan is képes egy-egy bevetést levezényelni. Az immár 400 ezer fővel szemben egy 30-40 ezer főre becsült ellenség áll szemben, akik a hivatalos kormányzattal szemben álló tálibokból, a drogüzletben érintett bünözőkből, és a hadurakból tevődnek össze. A viszonylagos eredménytelenség legfőbb oka, hogy aszimetrikus háború zajlik az országban, a koalíciós erőknek nincs elegendő képessége az elért eredmények megtartására. Az sem mellékes, hogy a misszióban részt vevő országokban gyengül az akció támogatottsága.

Jelenleg a NATO legújabb stratégiája az afgán válság rendezésére a „Clear, Hold, Build”, vagyis: tisztítsd meg, tartsd meg és add át, valamint építkezz. Most az első fázisban van az akció: a katonák tartományról, tartományra haladva igyekeznek csapást mérni a lázadókra: mostanság Kandahar térségében vannak katonai akciók. Ez viszonylag sikeresnek tekinthető, azonban az átadás és építkezés eredményeiről még nincs elegendő tapasztalat. A kivonulást egyébként korábban nem időponthoz, hanem eredményekhez kötötte a közösség, a két céldátum azonban új helyzetet teremtett. A résztvevő országokban jogos elvárás volt, hogy lássanak maguk előtt perspektívát: meddig kell még jelentős humán és anyagi erőfeszítést tenniük az afgán rendezés érdekében. A pontos menetrend viszont időt ad a lázadóknak, hogy felkészüljenek az új helyzetre. (Vannak olyan hangok is, hogy a magyarok elleni mostani támadás, illetve az azt követő fenyegetés nem véletlen: a lázadók igyekeznek kipuhatolni a leggyengébb láncszemet.)

A kivonulás legfontosabb feltétele egyébként az, hogy a nemzetközi közösség sikeresen át tudja adni a biztonság fenntartásának feladatát az ANSF-nak. Ennek érdekében a fő feladat az afgán katonák és rendfenntartó erők tagjainak megfelelő színvonalú kiképzése. Az átadás azonban nem csupán a katonai ellenőrzésre terjed ki, hanem a politikai és gazdasági döntésekre is, vagyis gyakorlatilag csak egy többé-kevésbé önállóan müködni képes államot hagyhat maga után a nemzetközi közösség. Korábban egyébként gyakran megfogalmazták azt a vádat, hogy a rendteremtők túl sokat markoltak. Mostanra azonban már józanabbul mérik fel a lehetőségeket. Előtérbe került a pragmatizmus. Vagyis az, hogy mi az, ami elég még pont megfelel a nemzetközi közösségnek a biztonsági helyzet, a demokrácia, valamint az emberi jogok érvényesülésének tekintetében. Mára már akadnak olyan hangok is melyek szerint az már „elég jó”, ha Afganisztán nem lesz többé az al-Kaida fellegvára, illetve nem lesz Pakisztánra nézve destabilizáló tényező.

Regionális rendezés

Mátyus Sándor a politikai rendezés hiátusairól is szólt. A diplomata szerint ebben kulcskérdés, hogy a lázadókkal ki tudjon a nemzetközi közösség egyezni. Ugyanakkor ezen a téren már a kiinduláskor hibát követettek el. Az úgynevezett bonni folyamatba nem vonták be a tálibokat, s a nemrégiben lezajlott alkotmányozásba is meglehetősen kevés szerep jutott az afgánoknak. A kérdés persze az, hogy kikkel is lehet tárgyalni? Az erre adott leggyakoribb válasz, hogy a mérsékelt tálibokkal. A korábbi afgán külügyminiszter azonban kifejtette: ezeknek szinte semmilyen befolyása nincsen a közösségre. Szerinte a meghatározó tálibokkal kell dülőre jutni.

A politikai rendezés érdekében a nemzetközi közösség több feltételt is támasztott. Ezek: a fegyverletétel, az alkotmány elfogadása, illetve az al-Kaidával való kapcsolat megszakítása. A sikeres 2014-es kivonulásig a diplomácia terén is sok a feladat. Az afgán rendezés ugyanis csak regionális színtéren lehet gyümölcsöző. A folyamatba jobban be kellene vonni a szomszédos országokat. Pakisztán, Irán, és a volt szovjet tagköztársaságok ugyanis egyaránt érdekeltek a rendezésben. Mátyus Sándor hozzátette: távolabbra tekintve nagyobb szerepet kellene szánni a folyamatban Indiának, Kínának, Oroszországnak. Sőt. A muzulmán országoknak (főként az Öböl-államoknak) is jobban ki kellene venni a részüket a válságkezelésben. Ehhez képest a felsoroltak némelyikének (például Pakisztán) minimum kétséges a szerepe, míg másoknak nem elegendő a szerepvállalása.

Szétforgácsolt fejlesztési pénzek

A sikeres rendezés harmadik eleme a gazdasági-fejlesztési kérdések. Ezek egyik legfőbb problémája a hiányos koordináció. Mátyus Sándor hangsúlyozta: az elmúlt időszakban 38-40 milliárd dollár érkezett az országba, ám ennek csupán töredéke, mintegy 8 milliárd dollár ment keresztül az afgán költségvetésen. E téren az lenne a cél, hogy a helyiek a beérkező pénzek legalább 50 százaléka felett rendelkezhessenek. A pénzek felhasználása is sok kérdést vet fel. Itt az egyik legfontosabb az erők szétforgácsolása. A diplomata példaként említette: akad olyan, hogy kétmilliárd dollárból 22 ezer projektet támogat a nemzetközi közösség, a projektek 80 százaléka 100 ezer dollár alatti. A katonák egyébként a fejlesztésekben is részt vesznek. Így például kiemelten fontos illetve a PRT (a tartományi újjáépítés). Ez utóbbiról azt tartotta Mátyus Sándor, hogy nem igazán vált be. Szerinte ugyanis a fejlesztés nem a katonaság feladata. A PRT-ben egyébként Magyarország is részt vesz, hiszen 2006-ban vette át hazánk ennek irányítását a hollandoktól Baghlan tartományban.

Mátyus Sándor hangsúlyozta: akkor ez egy meglehetősen békés térség volt, ezért a magyar katonák gyakorlatilag békefenntartó mandátummal érkeztek. A nemzeti korlátozások körébe tartozik, hogy magyar katonák az északi térségben csak bizonyos feltételekkel vethetők be, nem vehetnek részt a már említett OEF akciókban, valamint a drogellenes küzdelmet is csupán információk átadásával segíthetik. A diplomata szerint ugyanakkor ezek a korlátozások csak addig müködtek, amíg béke volta tartományban. A legfrissebb jelentések szerint 2006. óta idén először került Baghlan a magas kockázatú tartományok közé. Háborús körülmények között pedig indokolt lenne felülvizsgálni, hogy szükség van-e a magyar PRT-re? (A mi hozzájárulásunk a tartományi újjáépítéshez viszonylag kismértékü: a magyar parancsnok kétmillió dollár felett diszponál, míg a keleti térségben egy amerikai parancsnok rendelkezésére 30 millió dolláros keret áll.) A diplomata szerint a katonai hozzájárulásunkat az afgán rendezéshez inkább a kiképzési feladatok nagyobb mértékü vállalásával kellene teljesítenünk. Az NTM-A-ban, vagyis a NATO kiképzési missziójában egyébként jelenleg is teljesítenek a magyar katonák szolgálatot. Mint ahogy az EUROPOL-ban is hét magyar érintett.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 11., 10:42
Az MH Egészségügyi Központ állománya a ROLE-2 egészségügyi komplexum elemeinek telepítését gyakorolta.
2024. 04. 09., 13:17
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dr. Töll László ezredes, hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka személyében új miniszteri biztost nevezett ki.
2024. 04. 08., 14:59
Hatvanhárom második világháborús aknagránát szunnyadt egy Csép melletti szántóföldön, több mint 250 kilogrammnyi össztömegben. Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred katonái többnapos munkával tisztították meg a területet.
2024. 04. 05., 13:00
A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága köszöntötte csütörtökön a 100 éve született Tóth Lajost.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!