Félidőben a hetedik váltás Szarajevóban

A katonai objektumnak helyet adó városrész után elnevezett Butmir Táborban települ az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó misszió (EUFOR) főparancsnoksága. Illetve itt helyezték el számos, a nemzetközi müveletben részt vevő nemzet katonai kontingensét is. A hatalmas területen elterülő bázison közel kétezer katona szolgál, köztük csaknem kétszáz magyar egyenruhás is.

Az MH EUFOR Kontingens a Magyar Honvédség balkáni szerepvállalásának egyik jelentős pillére. Szarajevóban – a kontingens részeként – 145 magyar katona dolgozik, az EUFOR és a NATO főparancsnokságain pedig még 25 tiszt és tiszthelyettes teljesít szolgálatot. A legmagasabb beosztású Nagy Tibor dandártábornok, aki az EUFOR misszió parancsnokhelyetteseként a magyar nemzeti rangidős is.

A jelenlegi hetedik váltás első katonája július 14-én érkezett Szarajevóba – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Gulyás Géza alezredes, a kontingens parancsnoka, hozzátéve: az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását követően, július 27-én vették át a felelősséget a müveleti területen.

A kontingens állományának nagy része a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár katonája, a kulcsbeosztású személyek többsége pedig a dandár Harci Támogató Zászlóaljánál szolgál. Többek között Gulyás alezredes is, aki e zászlóalj parancsnoka, beosztottjainak nagy része odahaza is az alárendeltje. A parancsnok elmondta: a legénységi állomány viszont – az elöljáró szándékainak megfelelően – a Magyar Honvédség számos alakulatától érkezett, mégpedig azért, hogy minél több katonai szervezet katonája fordulhasson meg és szerezzen tapasztalatokat a balkáni müveleti területen.

Az EUFOR kontingens két nagy szervezeti elemből áll – tájékoztatott Gulyás alezredes –, az egyik a Nemzeti Támogató Elem (NTE), a másik pedig a müveleti század. A klasszikus törzsből, logisztikai szakaszból és egészségügyi részlegből álló NTE felelős a század, valamint a Szarajevóban egyéni beosztás ellátó magyar katonák logisztikai ellátásáért.

A müveleti század törzsből, három, teljesen egyforma szervezeti felépítésü és technikai eszközökkel ellátott szakaszból, valamint egy javító rajból áll – vette át a szót Dlabig Péter százados. A század parancsnoka – a kontingens parancsnokának müveleti helyettese – hozzátette: a 106 katonából álló alegység a Többnemzeti Zászlóalj (Multinational Battalion – MNBN) része: osztrák, lengyel és török századokkal dolgozik együtt. A magyar század feladatait elsősorban a zászlóalj spanyol nemzetiségü parancsnoka határozza meg, aki – az általa kiadott utasítás értelmében – az MNBN legfontosabb teendőjének a tömegkezelést (vagyis az ellenőrző-áteresztő pontok telepítését és müködtetését, illetve a tömegoszlatást), valamint a beépített területen vívott harcot határozta meg.

A század kiemelt feladata még a Bosznia-Hercegovinában található öt Regionális Irányító Központ (Regional Coordination Center), valamint az RCC-k alárendeltségébe tartozó LOT-házak (Liaison and Observation Team – Összekötő és Megfigyelő Csoport) tagjainak kimenekítése is, ha azt a biztonsági helyzet úgy kívánja.

A zászlóaljparancsnoki utasításban mindezek mellett kiképzési prioritásként szerepel a Többnemzeti Zászlóalj alegységei által müködtetett híradó eszközök használatának elsajátítása, az egészségügyi kiürítési (MEDEVAC) képesség fenntartása, a rendszeres éleslövészet, az alegységek közös kiképzése, valamint a rendszeres testnevelés foglalkozások végrehajtása is – hangsúlyozta Dlabig százados, majd arról beszélt, hogy a századoknak minden hónapban kötelező, legalább 48 órás, összefüggő gyakorlatot is végrehajtaniuk a Butmir tábortól távol. E parancs értelmében a magyar müveleti alegység egy hetes „kitelepüléseket” hajt végre Bosznia-Hercegovina más területén található laktanyákba. A századparancsnok szerint, ezekkel a kitelepülésekkel egyrészt bővül az állomány helyismerete, illetve a gyakorlatok azért is hasznosak, mert a katonák így egy kicsit kizökkenhetnek a szarajevói „szürke hétköznapokból”.

A magyar század három különféle szolgálatot lát el a Többnemzeti Zászlóalj részeként – tájékoztatott a parancsnok. Egy héten keresztül, úgynevezett harcászati tartalékként, 24 órás készenlétet adnak, egy szakaszuk pedig – gyorsreagálású alegységként – két órán belül, bármilyen müveleti feladatra elindulva, képes elhagyni a laktanyát. A második szolgálati blokk során – amely ugyancsak egy hétig tart – a koszovói KFOR erők harcászati tartalékaként vethetők be, amennyiben ezt a helyzet úgy kívánja. Ekkor az alegység 48 órás készenlétben áll. A harmadik blokk pedig az „általános munkavégzés és kiképzés” hete, amikor a katonák, a zászlóaljparancsnok utasítása és a századparancsnok tervei alapján hajtanak végre különféle feladatokat.

Márpedig kiképzésből nincsen hiány a magyar századnál – húzta alá a századparancsnok –, éleslövészetek, tömegkezelési foglalkozások, helységharc kiképzések, alaki foglalkozások, más nemzetekkel közös kiképzések, híradó gyakorlatok egyaránt szerepelnek a sürü kiképzési programban.

– Ennek a missziónak az a különlegessége, hogy itt nap mint nap kiképzés folyik – mondta ismét Gulyás Géza alezredes, majd hangsúlyozta: a Szarajevóban eltöltött fél év alatt szinte csak az a dolguk a katonáknak, hogy összeszokott alegységként, bárhol bevethető lövészekké váljanak.

A kontingens parancsnokától megtudtuk azt is, hogy Magyarországon már megkezdte a felkészülést a nyolcadik váltás, amely ugyancsak a tatai lövészdandár katonáira épül. A váltóállomány tagjai – a tervek szerint – januárban érkeznek ki Szarajevóba, s január 27-én veszik át a feladatokat a jelenleg szolgálatukat teljesítőktől.

Saját szolgálatuk „félidejében” elmondható – emelte ki Gulyás Géza alezredes –, hogy a katonák szakmai tudása megfelelő, a kontingens tagjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy feladataikat maximálisan teljesítsék.