Szovjet?! … akkor olcsó

Lássuk, mi van a kirakatban

2010-ben elsőként Albánia jelentette be, hogy szovjet gyártmányú haditechnikai eszközöket tervez áruba bocsátani. Az ország védelmi minisztériuma négy tengeralattjárója közül kettőt kíván eladni, amelyek az utódlás után maradtak az országban. A Szovjetunió az 1950-es években létesített haditengerészeti bázist Albániában, amihez 12 darab tengeralattjáró tartozott. A tengeralattjárók az Adriai- és a Jón-tengereken hajtottak végre katonai feladatokat. Azok után, hogy Albánia előbb felfüggesztette tagságát, majd kilépett a KGST-ből (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a Szovjetunió tengeralattjáróinak többségét visszavonta, azonban négy, kölcsönös megállapodás értelmében Albániáé lett. Az eladni kívánt dízel-elektromos tengeralattjárók (projekt 613, 644 és 665) az 1950-es években épültek. A négy albán tengeralattjáró közül egynek már eldőlt a sorsa, múzeummá alakítják át. Mento Beka, az albán védelmi minisztérium szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy „egy már elsüllyedt”. A megmaradt tengeralattjárókat fémhulladékként kívánják értékesíteni. A tengeralattjárók értékesítése először 1997-ben merült fel. Akkorra a tengeralattjárók már erősen rozsdásodásnak indultak, és szivárgott a hajótest. Ezen kívül a berendezések nagyrészét, valamint a rézből és más értékes fémből készült alkatrészeket ellopták. Albániának a megfelelő eszközök hiánya miatt nem áll szándékában a tengeralattjárók újrahasznosításával foglalkozni.

Albánia után Finnország jelentkezett ex-szovjet haditechnikai eszközök eladásával. 2010 végéig az ország kivonja a szolgálatból a ma még rendszerben álló két Mi-8 típusú többcélú helikoptereit. A két szovjet forgószárnyas napjainkban az Utti légibázison áll szolgálatban. A finn védelmi minisztérium még nem hozta meg a helikopterekkel kapcsolatos végső döntést, azonban nem elképzelhetetlen, hogy a helikopterek múzeumba kerülnek. A két helikopter még nem repülte ki a kiszabott reszursz repidőt, még közel két évig repülhetnének. A HS-11 és HS-13 lajstromszámmal ellátott helikopterek kivonásához ritka alkalmazásuk vezetett. 2010 elejétől mindössze kb. 20-20 órát töltöttek a levegőben. Mindemellett Finnország az európai NH Industries cégtől 20 darab NH90 típusú szállító helikoptert vásárolt, amelyek közül az első hét már megérkezett Utti bázisra. Az összes megrendelt helikopter 2012 végéig érkezik meg Finnországba.

2010 májusában a moldáv védelmi minisztérium kínálta fel eladásra megmaradt MiG-29 vadászrepülőgép flottáját, ami konkrétan hat darabgépet jelent. A szovjet időkben 33 MiG-29 állomásozott az országban. Egy gépet a Moldova-Transznyisztria konfliktus során lelőttek, egyet Moldávia 1992-ben átadott Romániának, míg négy gépet 1994-ben Jemennek adott el. Végül 1997-ben 21 darab MiG-29 repülőgépet az Egyesült Államok vásárolt meg mintegy 40 millió dollárért, amelynek nagyrészéért haditechnikai eszközöket kapott Moldávia.

Az eladásra kínált vadászrepülőgépek árát még nem állapították meg. A moldáv katonai vezetés úgy számol, hogy aukció során a gépek ára emelkedni fog. „Bízom benne, hogy darabonként egymillió dolláros áron sikerül eladnunk a gépeket”, - mondta még 2010 szeptemberében Vitali Marinuce moldáv védelmi miniszter. Az eladásra szánt MiG-29 vadászrepülőgépek közül néhány jelenlegi állapotában nem alkalmasak repülésre. A hat gép javítására és modernizációjára kb. 30 millió dollár szükséges.

2010. november elején Magyarország is jelentkezett a szovjet fegyverek piacán. A magyar honvédelmi minisztérium AK-47 típusú automata fegyvereket, mintegy 300 darab R-60 típusú levegő-levegő rakétát, nehéz gépfegyvereket, pisztolyokat és légi bombákat kínál eladásra. A felkínált fegyvermennyiség elegendő egy „kisebb hadsereg” felfegyverzéséhez. Magyarország 1999 óta NATO tagállam és jelenleg is zajlik a hadsereg átfegyverzése a szövetség által támasztott követelmények szerint.

Magyarország után rövid időn belül Csehország is jelentkezett ex-szovjet fegyvereladással. Csehország fegyveres erői mintegy 900 darab gépjármütől, 6000 darab lőfegyvertől, páncélos- és repüléstechnikai eszközöktől, lőszerektől és ejtőernyőktől kíván megszabadulni. Becslések szerint mindezekért az eszközökért mintegy 3,6 millió dollárt kaphatnak. Ezen kívül szintén eladásra kínálnak 60 ezer liter kerozint és 650 ezer darab egyenruhát. Az eladásra felkínált technikai eszközöket egyelőre nem pontosították.

Csehországgal kapcsolatban meg kell említeni azt a tényt, hogy a fegyveres erők technikai eszközeinek jelentős része még szovjet gyártmányú. A hadsereg állományában napjainkban 175 darab T-72CZ, 257 darab BMP-1, 180 darab BMP-2, 29 darab OT-90 (a BMP-1 cseh verziója), 44 darab OT-64SKOT (a szovjet BTR-60 cseh verziója), valamint An-26, Tu-154, Jak-40 típusú repülőgépek és Mi-8, Mi-24V, Mi-35 típusú helikopterek állnak szolgálatban. Csehország az utóbbi időben szinte évente ad el fegyvereket. 2009-ben az ország 230 millió korona bevételre tett szert ilyen jellegü haditechnikai eladásokból.

A lehetséges vásárlók

Európában minden fegyver és haditechnikai eszköz eladásánál be kell tartani az erre vonatkozó európai törvényeket, amelyek nem könnyítik meg az esetleges vevők kiválasztását. Egyébiránt haditechnikai eszközt és fegyvert bármely állam, vagy vállalat vásárolhat, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ugyanakkor, ha a vásárló a fegyvert egy harmadik országnak kívánja továbbadni szükséges Oroszország, mint a Szovjetunió utódállamának engedélye.

Egyszerübb vevőt találni a javítás vagy modernizáció után áruba bocsátott haditechnikai eszközökre, amelyeket olyan „szegényebb” országok vásárolhatnak meg, amelyeknek nincs lehetőségük új eszközök beszerzésére. Nem szabad azonban megfeledkezni a civil vevőkről sem.

Európa néhány országában, mint Oroszországban is civil személyek birtokolhatnak és használhatnak, páncélozott szállítójármüveket, gyalogsági harcjármüveket és páncélozott felderítő-járőr gépjármüveket.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az Egyesült Államok is vásárol időközönként a világ minden tájáról rendszerből kivont haditechnikai eszközöket, amelyeket saját katonái felkészítése során alkalmaz. Így 2009-ben az USA Németországtól és Moldáviától hat darab MiG-29B, 16 darab MiG-29 UB és szintén hat darab MiG-29Sz-13 típusú vadászrepülőgépet vásárolt.

Mindazonáltal a szovjet fegyverek, haditechnikai eszközök utáni érdeklődést elősegítheti azok ára. Románia pl. 2010 márciusában nyilatkozott, hogy szándékában áll beszerezni 24 darab használt amerikai F-16 Fighting Falcon típusú, katonai repülőgépet, 1,3 milliárd dollár értékben. Lőszerek és fegyverzet nélkül is mintegy 800-900 millió dollárra becsülik a tranzakció összegét. Ez a szám tízszerese annak az összegnek, amit az Egyesült Államok fizetett a 21 darab moldáv MiG-29 vadászrepülőgépért.