Jubileumi közgyűlést tartott a Magyar Hadtudományi Társaság

A közgyülést a levezető elnök dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, az MTA Hadtudományi Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki megemlékezett a hajdani tudósklub, majd tudóstársaság létrejöttéről, megalakulásról és a mottójáról. Miszerint: „Több gyakorlatot az elméletbe, több tudományt a gyakorlatba!” Szólt az azóta bekövetkezett változásokról: hazánk NATO-tagságáról, a hadkötelezettség megszüntetéséről, a haderő átalakításáról és az ezekkel járó változásokról a hadtudományban. A hadtudományi társaság is megújult, változott tagsága és változtak a célok is, „de ma is van egy nagyon erős szakértői csapat, amely aktívan és önzetlenül dolgozik” – tette hozzá Szenes Zoltán. Befejezésül megköszönve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hathatós támogatást, megnyitotta a rendezvényt.

Dr. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, akadémikus a korábbi tudósokra, a hadtudomány első kandidátusaira, doktoraira és tevékenységükre emlékezett. Köztük azokra a „magyar megoldásokra”, amelyek előre vitték az akkori hadsereg, a honvédelem ügyét. Szólt az olyan jelentős lépésekről, mint amikor a katonai felsőoktatásban elkezdték a NATO-elvek oktatását, és arról a mostani tényről is, amikor a napokban – többek között – főhadnagyot avattak doktorrá a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Mindezt a hadtudósok segítették elő, akiknek munkáját „a honvédelem önkéntes szolgálatának” nevezte. A jövőről szólva megerősítette: „a hadtudomány robotosai számára nincs megállás, a munkát folytatni kell”.

Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium aktuális elképzeléseiről, különös tekintettel a tudományos tevékenységre címmel tartott előadást. Elismerően szólt arról a társaságról, amelynek egyébként ő maga is tagja 1993 óta. Szólt – személyes elkötelezettsége mellett – szakmai érdeklődéséről is e tudomány iránt, és nem rejtette véka alá azt sem, hogy akkoriban „sikk volt tagnak lenni” egy ilyen tudós társaságban. „Köszönet érte a többi tagnak. Ezért is megtiszteltetés most itt állni önök előtt, a korábbi évek közös munkájának részeseként.” A hadtudomány jelentőségéről szólva az államtitkár kijelentette: „a tudomány kivetítése hasznára válhat a politikának is. A hadtudománynak különösen nagy a jelentősége az ország, a nemzet biztonsága szempontjából. Éppen ezért e tudományágnak egyik fő célkitüzése a biztonságunk erősítése. A tudósoknak jól felhasználható elméleti és gyakorlati segítséget kell adniuk ahhoz, hogy igazi alkalmazott tudománnyá váljon a jövőben a hadtudomány. A tudományban, hadtudományban jártas embereknek és a civil társadalomnak is jogos igénye, hogy tájékozódjon, milyen elképzelései vannak az új honvédelmi vezetésnek.

A honvédelem nemzeti ügy – hangsúlyozta Simicskó István, aki áttekintette a korábbi haderő-átalakítások lépéseit és azok következményeit. A kisebb létszámmal párhuzamosan csökkentek a haderő képességei is, és egyes fegyvernemi kultúrák eltüntek. Az elhibázott célok között említette a kizárólag a speciális képességek kialakítására vagy erősítésére való törekvést. „Az elmúlt években beszükült a hadtudomány mozgástere, csökkent az iránta való politikai, sőt társadalmi érdeklődés is. Ezen változtatni kell a jövőben. „Köszönet a jelenlévőknek, hogy kitartottak a hadtudomány, a szakma mellett e nehéz években is. A szakosztályok jól müködnek, a cél a közös tevékenység, a mühelymunka erősítése kell, hogy legyen a következő években. Az államtitkár kijelentette a tárca a következő évben 5,5 millió forinttal, és más jellegü technikai segítséggel is támogatja a Magyar Hadtudományi Társaság müködését. Ugyanakkor szeretnék, ha a Honvédelmi Minisztériumban és a Honvéd Vezérkarban dolgozók, szolgálók nagyobb számban vennének részt a tudományos munkában.

Dr. Szabó József, a társaság korábbi elnöke a Magyar Hadtudományi Társaság eddigi 20 évéről szólva elmondta, hogy számos nagy alkotás született az elmúlt két évtized alatt. Szólt – többek között – az 1600 oldalas Hadtudományi lexikonról, amelynek lassan újabb, kiegészítő kötetét kéne megjelentetni, valamint a sok sikeres szakmai konferenciáról. Saját – több évtizedes katonai repülői – tapasztalatán keresztül mutatta be, hogy milyen fontos az egyes szakterületek alapos ismerete. „Repülőkatasztrófák sora volt a következménye az alacsony szintü oktatásnak, a hiányos szakképzésnek. A problémát nem az okozza, amit nem tudunk, hanem az, amit rosszul tudunk” – szögezte le a nyugállományú repülőtábornok.

A hozzászólások sorában dr. Lakatos László okleveles mérnök vezérőrnagy, a ZMNE főtitkára megerősítette, hogy a hadtudományi társaság a jövőben is számíthat a nemzetvédelmi egyetem támogatására, együttmüködésére, hiszen – mint mondta –: „összeköt minket a tudomány”.

A Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke is köszöntötte a „testvérszervezetet”, majd Orosz Zoltán vezérőrnagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének a helyettese tolmácsolta dr. Benkő Tibor altábornagy üdvözletét és köszönetét a társaságnak. „Reményeink szerint a vezérkarnak mind több tisztje fog részt venni az önök fontos munkájában” – mondta a tábornok.

A közgyülés folytatásában a hallgatók több kérdést is feltettek, amelyekre az államtitkár válaszolt, majd a szünetet követően elismerések átadására került sor.

Jelen és jövő a Magyar Hadtudományi Társaságban címmel dr. Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke tartott előadást, majd hozzászólások zárták a rendezvényt. A 20 éves társaság jubileumi közgyülését baráti beszélgetés zárta.