2024. 03. 01. péntek
Albin
: 394 Ft   : 363 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hatékony, gazdaságosan működő NATO

Art of WAR  |  2010. 12. 13., 09:49

Több éves előkészítést követően novemberben Lisszabonban fogadták el a NATO új stratégiai koncepcióját, mely számos új elemet tartalmaz. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézete (ZMNE SVKI) igazgatójával beszélgettünk a dokumentumról.

Okozott-e bármiben meglepetést a NATO-csúcs?Ezt a csúcsot úgy készítették elő, hogy lényegében minden tudható volt előre, így igazi meglepetés szakmai szempontból nem született. A sajtóban rendszerint a szövetség és Oroszország viszonyáról beszéltek úgy, mintha meglepő fejleményről lenne szó, ez azonban szerintem félreértésből fakad. Egyrészt a feleknek a rakétavédelem területén való együttmüködése már jó ideje – Obama hatalomra kerülése óta – egy lehetséges opció, másrészt az együttmüködés jellege pontosan továbbra sem tisztázott: tárgyalások lesznek erről, információcsere biztosan lesz majd a felek között, de szó sincs arról, hogy bármit is közösen építenének, mint ahogy az több helyen is megjelent.

A NATO és az Európai Unió párhuzamos müveletei kapcsán megfogalmazott kemény amerikai álláspont sem meglepő?Olyannyira nem, hogy az utóbbi néhány év NATO-csúcsain ez a probléma folyamatosan jelen volt. Ezen a téren csak az új, hogy az amerikaiak most nem a politikai hátterét kezdték el firtatni, hanem a katonai vonatkozásokat. Szerintem egyébként itt is arról van szó inkább, hogy Washington azt szeretné, ha a szövetségesek inkább az általuk preferált missziókat részesítenék előnyben, nem pedig az uniósokat.

NATOMennyire tekinthető hosszútávúnak a most elfogadott stratégiai koncepció? Évtizedekben vagy években gondolkodjunk?Évtizedekben semmiképpen. Ez a dokumentum a legoptimistább esetben is legfeljebb a következő tíz évre szólhat, hiszen a világ rendkívül gyorsan változik. Elég, ha csak a gazdasági világválságot említjük, ami alapvetően változtathatja meg a globális erőviszonyokat, gondoljunk csak Kína felemelkedésére, a feltörekvő országok egyre nagyobb súlyára, melynek következtében a G8-at is ki kellett bővíteni G20-ra. Itt persze meg kell jegyezni azt is, hogy ha megvizsgáljuk az 1990 óta született koncepciókat, így a ’91-es római, illetve a ’99-es washingtoni dokumentumot, azok gyorsabban követték egymást. 2001. szeptember 11. után is felmerült egy új stratégiai koncepció igénye, de ez a nézeteltérések miatt nem születhetett meg, még ha bizonyos stratégiai jellegünek nevezhető dokumentumok létre is jöttek, helyettesítve az új koncepciót. A jelenlegi nyilatkozatnak eredetileg már tavaly meg kellett volna születnie, a NATO fennállásának 60 éves évfordulójához igazodva. A lényeg, hogy a szövetségnek minden stratégiájával a biztonsági környezetre kell reagálnia. Amennyiben ez változik, a koncepciókat is újra kell fogalmazni.

Ön szerint mi a legfontosabb különbség a sok eltérés közül az eddigi koncepciókhoz képest?Talán furcsa, hogy ezt mondom, de a dokumentum elkészítésének módja – az, amilyen vita előzte meg az elfogadását. Ebben ugyebár részt vettek különböző NGO-k, a NATO-hoz közvetlenül nem kötődő szakértők, nem is beszélve a Madeleine Albright-féle „bölcsek tanácsáról”, mely előzetes szempontokat és ajánlásokat is megfogalmazott a stratégiai koncepcióhoz. Mindez az én olvasatomban azt mutatja, hogy a NATO felismerte: egyre erőteljesebben kell kommunikálnia a nagyközönség felé, mintegy marketingelve is önmagát. A szövetség egyre inkább állandó kommunikációra kényszerül, ezt jelzi egyébként dokumentum korábbiakhoz képesti rövidsége, hiszen egy alig tíz oldalas szövegről beszélünk.

Nézzük a konkrét problémákat! Mi következik a koncepcióból a szövetség legfontosabb missziójára, az afganisztáni szerepvállalásra nézve a következő két-három évben?Előzetesen igen nagy vita volt a felek között, mennyire legyen ez a koncepció Afganisztán-centrikus. Az elfogadott szöveg alapján egyáltalán nem lett az, inkább visszafogottság jellemzi ebben a tekintetben. A szövetség ugyanakkor kétségtelenül levonta a megfelelő tanulságokat, aminek legnyilvánvalóbb példája az átfogó megközelítés, a comprehensive approach hangsúlyozása. Ez talán a legkézzelfoghatóbb leképződés. A civil képességek terén is egyfajta megegyezés körvonalazódik az Európai Unió és a NATO között, hiszen azt az új stratégia is elismeri, hogy az EU-nak már csak jellegéből fakadóan is sokkal komolyabb gyakorlata és komolyabban a képességei ezen a téren. Az átfogó megközelítésbe az is beletartozik, hogy a NATO fontosnak tartja a válságmegelőző, válságkezelő tevékenységet, majd az utólagos rendezés kérdését is. Ugyanakkor ismétlem: már a stratégiai koncepció szerkezete is kijelöli, hogy ez nem egy Afganisztán-központú dokumentum, hiszen az első rész az alapfeladatokat rögzíti, utána a biztonsági környezetről, majd a védelem és elrettentés kérdéseiről esik szó. Ezt követi a válságkezelés útján elért biztonság témaköre, majd a nemzetközi biztonság partnerségi úton történő előmozdítása, végül pedig a NATO reformjáról, átalakításáról szóló szakasz. Úgy gondolom, a stratégia egyik legfontosabb célja a szövetségen belüli belső kohézió, belső szolidaritás erősítése.

Mennyiben járul ehhez hozzá az orosz kérdés kezelése? A tagállamok korántsem egységesek a Moszkvához füződő viszonyt illetően…NATOKétségtelen, hogy például a balti államok és a régi NATO-tagországok másképp ítélik meg Oroszországot: Közép- és Kelet-Európában több tagállam továbbra is potenciális veszélyként tekint Moszkvára. Az orosz kérdés jelenléte ebből fakadóan a koncepció olyan részein is érezhető, ahol egyébként nem várnánk azt. Ilyen például a segítségnyújtási garanciáról szóló ötödik cikkely megerősítése: a NATO ebben a kérdésben nyilvánvalóan kompromisszumot próbált találni a régi és az új tagállamok között. Másképp mondva: a régi tagok meg akarták nyugtatni az újabbakat azáltal, hogy szilárd, kötelező érvényü kötelezettséget vállaltak a kollektív védelem terén, deklarálva, hogy az elv továbbra is a szövetség alappillérei közé tartozik. A korábbi stratégiai koncepciókban erre nézve csupán utalások szerepeltek. De ugyanígy említhetem a nukleáris fegyverek kérdését is. Mit kezdjen a NATO az atomfegyverekkel? Miközben a két fő atomhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország a non-proliferáció és a leszerelés mellett van, Franciaország és Nagy-Britannia azonban továbbra is az elrettentés legfontosabb eszközeiként tekint a nukleáris hadászati eszközökre. Én bizony ezen a téren is fellelem az orosz problémát. És ne feledkezzünk meg egy formai tényezőről sem, ami ugyancsak árulkodó: a dokumentum a szövetségen túl mindössze egyetlen országot nevesít, és az Oroszország.

Mi várható a bővítés terén a koncepció tükrében?Ezt a témát a nemzetközi biztonság előmozdítását célzó partnerkapcsolatok rész alatt találjuk. Itt esik szó a fegyverzetkorlátozásról, a nyitott kapuk elvéről, illetve a partnerségről, és ezek közül a nyitott kapuk elve alapvető jelentőségü a szövetség bővítését illetően. Egyfelől látni kell, hogy habár a korábbi csúcsokon Ukrajna és Grúzia rendszeresen felmerült, mint esetleges jövőbeli NATO-tag, az ő felvételük lekerült a napirendről. Ukrajna esetében a jelenlegi oroszbarát vezetés hivatalba lépésével vált tárgytalanná a kérdés. A Balkánról Montenegró merülhet fel potenciális tagként, Szerbia és Bosznia-Hercegovina esetében legfeljebb öt év múlva kezdődhetnek meg az erről szóló tárgyalások. Macedónia felvétele pedig csak és kizárólag Görögország hozzáállásán múlik, önmagában már felvehető lehetne a NATO-ba. Hangsúlyozottan egyébként egyetlen jelölt sem került nevesítésre.

A dokumentum igen komoly leépítésekről is rendelkezik. Hosszabb távon mit eredményeznek majd ezek?NATOAz utolsó fejezet foglalkozik a NATO belső szervezeti transzformációjával, hangsúlyozva, hogy a 28 tagú szövetség pénzügyi válsággal küzd, ezért hatékonyan és gazdaságosan kell müködnie. Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy habár a NATO-nak rendelkeznie kell elegendő pénzügyi, katonai és emberi erőforrással, de kulcskérdés az adófizetők pénzével való jó sáfárkodás. Ugyanakkor hangsúlyozottan nem a költségvetés csökkentéséről van szó, hanem a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásáról. A gyakorlatban mindez több szinten is megjelenik: a jelenlegi tizenegy parancsnoki elemből hét marad meg, a 13 ezer munkatársból 9 ezer, a leglátványosabb pedig a bizottságok számának csökkentése, hiszen a korábbi négyszázból csupán nyolcvanat tartanak meg az átalakítások után. Azt azért megjegyezném, hogy még nem született konkrét döntés arról, mely elemek szünnek meg. Erre vonatkozóan 2011 tavaszától az Észak-Atlanti Tanács és a Katonai Bizottság dolgoz majd ki egy végrehajtási tervet. Itt megemlítenék több magyar kapcsolódási pontot is. Idén augusztus 1-jétől müködik az új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó divízió, melynek élén magyar diplomata áll, méghozzá főtitkár-helyettesi rangban Iklódi Gábor személyében, aki korábban a Külügyminisztérium munkatársaként dolgozott. Ehhez a divízióhoz tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, a stratégiai koncepcióban is igen hangsúlyosan szereplő kiberbiztonság témaköre, a tudomány a békéért program, illetve a tömegpusztító fegyverek kérdése. Szintén érinti hazánkat, hogy a stratégiai légiszállítási programot müködtető NMNA is bekerül majd az egyik ernyőszerv alá a hatékonyság jegyében.

Ön szerint mely tagországok érdekei jelennek meg a leghangsúlyosabban a koncepcióban?

Mint minden stratégia, úgy természetesen ez is kompromisszumokon alapul, ez nem vitás. Arról már megoszlanak a szakértői vélemények, hogy kinek a prioritásai szerepelnek hangsúlyosabban. Példaként említhetem a nukleáris elrettentés kérdését, amiről az imént már beszéltünk: míg hivatalosan Washington és Berlin is egy nukleáris fegyverektől mentes világban látja a végcélt, de a stratégia szerint egyetértenek abban Franciaországgal és Nagy-Britanniával, hogy amíg vannak ilyen eszközök, addig a NATO-nak is nélkülözhetetlen rendelkeznie velük. Annyi bizonyos, hogy az új koncepció szervezeti szinten átrendezi a prioritásokat, az együttmüködés három alappillére pedig a kollektív védelem, a válságkezelés és a kooperatív biztonság, mely a NATO-n belüli együttmüködést segíti elő. Ide tartozik a leszerelés, a non-proliferáció, a nukleáris fegyverek kérdése, a nyitott kapuk elve. Annak kapcsán sincs egyetértés, hogy mennyire politizálódott át napjainkra a szervezet, hiszen sokan úgy látják: a NATO eszköztárában lassan nagyobb szerepet kapnak a civil elemek, mint a katonaniak. Az igazi kérdés azonban az én olvasatomban inkább az, hogy az egyes tagok mennyire interpretálják, mennyire érzik majd a magukénak ezt a koncepciót. Amennyiben pozitív a válasz, az valóban erősítheti a szervezet kohézióját, amennyiben azonban negatív, további erőfeszítésekre lesz szükség.

NATO

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024-02-09 11:15:42
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024-02-06 11:13:03
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 29., 10:24
A Védelmi Innovációs Kutatóintézet a NATO Innovációs Alappal együttműködve új lehetőségeket teremt a védelmi technológiát fejlesztő magyar vállalkozásoknak – mondta dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a HM védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa.
2024. 02. 28., 10:40
A Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandár egy Gidrán harcjárművet biztosít a BOK Sportcsarnokban szervezett rendezvényre.
2024. 02. 27., 10:38
A horvát kormányfő alig két hónapja még kizártnak tartotta a sorkötelezettség visszaállítását. Egy újabb fordulat után kiderült: jövőre mégis indul, csak sorkatonaság helyett kötelező katonai alapképzésnek nevezik, és három hónapig tart.
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.

  JETfly Magazin

Azerbajdzsán már évek óta folytat tárgyalásokat Pakisztánnal a JF-17-esek beszerzése kapcsán: a legfrissebb hírek szerint megszületett a megállapodás, ami már továbbfejlesztett radarrendszerrel és a legmodernebb fegyverzettel felszerelt harci repülőgépekről szól.