A balkáni hadszíntérről tértek haza

A visszafogadó ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a fél éves, balkáni külszolgálatból visszatérőket Varga Csaba dandártábornok, az ÖHP törzsfőnök-helyettese fogadta.

A tábornok a bevezetőjében külön megköszöntötte azt a munkát, amit a katonák egy „idegen földrajzi és kulturális környezetben, távol a hazától és a családtól végeztek” A tábornok leszögezte:  „tették mindezt azért, mert hivatásul választottak egy szakmát, amely teljes odaadást, önfeláldozást és elhivatottságot követel, de nem öncélúan, hanem másokért. Nőkért, férfiakért, gyerekekért, akik a világnak olyan szegleteiben élnek, ahol az egyszerü emberek nem csinálják a történelmet, hanem elszenvedik. Rajtuk segíteni a békefenntartó katonák egyik legnehezebb, de egyben legnemesebb feladata.”

A törzsfőnök-helyettes a továbbiakban elmondta: NATO tagságunk napjainkra átformálta a magyar biztonságpolitika fő irányát. „A Magyar Honvédség feladatai között felértékelődött és prioritást kapott a nemzetközi szerepvállalás, olyannyira, hogy a válságkezelés és békefenntartás a haderő nemzeti feladatává vált.” A tábornok kiemelte: jelenleg a magyar katonák három földrész tizenhárom országában, tizenhét missziójában vannak jelen. „Afganisztán és a Balkán a Magyar Honvédség számára katonapolitikai szempontból a két legfontosabb hadszíntér.” A Balkán, és az ott kialakuló helyzet, a Magyar Köztársaság számára, a térség közelsége miatt értékelődött fel és a katonák ennek megfelelően a legnagyobb létszámban itt vannak jelen.

„Hiába a viszonylagos nyugalom, mindenki, aki valaha járt ebben a térségben láthatta, tudja, érzi, hogy ez a béke nagyon is törékeny, a helyzet bármelyik pillanatban kedvezőtlenül tud változni”– fogalmazott az MH ÖHP törzsfőnök-helyettese.

Varga tábornok elmondta: „az egyéni beosztásban szolgáló katonának mindig nehezebb a dolga, mint azoknak, akik viszonylagos védettséget élveznek azzal, hogy a mindennapi feladataikat a saját nemzetünkhöz tartozó társaikkal végzik. Bizonyítaniuk kellett nemcsak Magyarország irányába, hanem nemzetközi szinten is. El kellett fogadtatni magukat, megismertetni és elismertetni szakmai tudásukat más nemzetek katonáival.” Külön hangsúlyozta: „a nemzetközivé válás mellett pedig meg kellett maradniuk magyarnak, hirdetni a magyar értékeket, a kultúrát, segíteni társaikat, odafigyelni egymásra, képviselni a szakmaiságot, elismerést szerezni önmaguknak, a honvédségnek és a hazájuknak.”

Varga tábornok az elvégzett feladattal kapcsolatban kiemelte: „az elöljáróik által kiállított nemzetközi értékelések azt bizonyítják, hogy önök a feladataikat az elvárásoknak megfelelően hajtották végre. Elmondható, hogy az elmúlt hónapok alatt végzett munkájukkal hozzájárultak önmaguk és hazánk pozitív nemzetközi megítélésének erősítéséhez, elismerést vívtak ki a hazai, illetve a nemzetközi közvélemény körében egyaránt.”

A tábornok a beszédének végén köszönetet mondott még a családoknak a nehézségek vállalásáért, azoknak akik itthon helyettesítették a kint szolgálókat, illetve akik itthonról segítették a külszolgálatban lévők munkáját. Végezetül az MH Összhaderőnemi Parancsnokság vezetése nevében a katonáknak és családtagjaiknak az elkövetkezendő évre sok sikert, erőt és jó egészséget kívánt.

A beszédet követően felolvasták a honvédelmi miniszter kitüntetési, valamint az ÖHP parancsnok elismerési parancsát. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult.