Törvényjavaslat az európai rakétapajzs finanszírozásáról

Az elmúlt évben számos kongresszusi meghallgatást tartottak annak érdekében, hogy elemezzék és megvizsgálják a módosított – az európai rakétavédelmi rendszer telepítésére vonatkozó – tervet, melyet Barack Obama amerikai elnök 2009 szeptemberében jelentett be. A 2011-es védelmi törvényjavaslat támogatja a Fehér Ház védelmi pajzsra vonatkozó elképzelését, azt „Irán meglévő, az európai (NATO) országok területét érintő ballisztikus rakéta fenyegetésének, továbbá Irán jövőbeni ballisztikus rakéta képességeinek megfelelő válaszlépéseként” számon tartva. A képviselőház és a szenátus a benyújtás napján, névtelen szavazással elfogadta a törvényjavaslatot és az már csak az elnök aláírására vár.

Az Egyesült Államok először 2006-ban jelentette be egy, az európai szövetségesek, valamint az Európába telepített amerikai erők ballisztikus rakéták elleni védelmét megvalósító tervét. Az eredeti terv 10 lengyelországi elhárítórakéta telepítési hely, valamint egy csehországi lokátor állomás kialakítását tartalmazta. Az Obama kormány „szakaszolt adaptív megközelítés” (Phased Adaptive Approach) néven ismert, megújított terve 2011-ben AEGIS rendszerrel felszerelt cirkálók, rombolók európai vizeken történő alkalmazásával, továbbá egy dél-európai radarrendszer telepítésével számol. Az SM–3 típusú elhárítórakéta szárazföldi telepítésü változatainak telepítését 2015-ben és 2018-ban kezdenék meg Romániában, valamint Lengyelországban.

Kormányzati hivatalnokok állítják, hogy a megújult terv az előzőnél rövidebb időn belül valósít meg egy kezdeti védelmi képességet, azonban a terv ellenzői szerint az Egyesült Államok területének összetett, több rétegből álló védelmi képessége csak 2020-ban realizálódna, ami 5 évvel későbbi időpont, mint ahogy azt az előző terv meghatározta. A 2011-es védelmi törvényjavaslat megakadályozza a Pentagont, hogy 2011-ben pénzt költsön az európai rakétapajzsra addig, ameddig a befogadó nemzetek nem írják alá és ratifikálják a szükséges eszközök telepítéséhez szükséges egyezményeket. Ezen túlmenően a törvényjavaslat értelmében a Pentagon nem szerezhet be elhárítórakétákat az európai védelem megvalósítása érdekében, amíg a védelmi miniszter elő nem terjeszti a müveleti tesztek végrehajtásának értékeléséért felelős szakemberek által készített jelentést, mely szerint a rakéták valósághü müveleti körülmények között demonstrálták hatékonyságukat. A törvényjavaslat a haditengerészettől is megköveteli, hogy 2011. március 31-ig elfogadja mindazon a haderőstruktúráját is érintő változásokat, ami a „szakaszolt adaptív megközelítés” tervének bevezetéséből következik.

A törvényhozók az Egyesült Államok már meglévő, ballisztikus rakéták elleni védelmét szolgáló, úgynevezett földi bázisú pályaközi rakétavédelmi rendszerről (Ground-based Midcourse Defence - GMD) sem feledkeztek meg. A rendszer Alaszkában és Kaliforniában telepített elhárítórakétái megfelelő védelmi képességet biztosítanak egy esetleges jövőbeni nagy hatótávolságú iráni ballisztikus rakéta támadás ellen. A rendszer képességeit tovább növeli egy 2011-ben Dél-Európába telepítésre kerülő radar. A kongresszus hosszútávon kívánja biztosítani a GMD rendszer fenntarthatóságát, ezért a törvényjavaslat megköveteli a Pentagontól egy független elemzés elkészítését és beterjesztését a rendszerrel kapcsolatosan a rendelet elfogadását követő 180 napon belül.A törvényjavaslat előírja, hogy a védelmi miniszter jelöljön ki egy – a védelmi minisztériumtól független – szervezetet, aminek a feladata a GMD rendszer struktúrájának és erőforrás szükségleteinek felmérése, további elhárítórakéták beszerzési költségének vizsgálata, valamint a folyamatos fejlesztés és tesztelés finanszírozásának megtervezése.

Eközben a javaslat korlátozza a Pentagon 2011. évi kiadásait egy Németországgal és Olaszországgal közös rakétavédelmi rendszer kiépítésére a védelmi miniszter – a rendszer kiépítését támogató – elhatározásának meghozataláig. A lassan kiöregedő PATRIOT rendszert a több mint egy évtizede folyamatosan fejlesztett, közepes, kiterjesztett légvédelmi rendszer (Medium Extended Air Defense System (MEADS) tervezett leváltani. A törvényjavaslat értelmében a Pentagon nem költhet többet a MEADS rendszer fejlesztésére az erre a célra 2011. évre előirányzott forrás ok 25 százalékánál, amíg a védelmi miniszter nem nyújt be a kongresszus részére jelentést, mely szerint a rendszert teljes egészében le kell gyártani. A védelmi miniszter jelentésében ki kell térjen a rendszer kiépítésével, legyártásával kapcsolatos részletes információk közlésére, a Pentagon pénzügyi értékelésére, költségbecslésére, a MEADS rendszer lehetséges alternatíváinak elemzésére, a fejlesztés, a gyártás és a telepítés ütemtervének ismertetésére, valamint annak leírására, hogy Németország és Olaszország milyen módon fognak hozzájárulni a gyártáshoz és a rendszer telepítéséhez.

Fordította: Tóth Norbert őrnagy(Forrás: spacenews.com)