Nőtt a magyar katonák biztonsága Afganisztánban

A közlemény szerint – köszönhetően a nemrégiben beszerzett új harcjármüveknek és egyéb haditechnikai eszközöknek – jelentősen nőtt a magyar tartományi újjáépítési csoport katonáinak biztonsága Baghlan tartományban, ahonnan korábban folyamatosan romló biztonsági helyzetről számoltak be a híradások.

A minisztérium arra nem tért ki, hogy milyen eszközökről van szó, de Hende Csaba honvédelmi miniszter a tavalyi év végén bejelentette, hogy tíz új MRAP harcjármüvet kapott a honvédség. Megemlítette azt is, hogy mintegy 500 új kevlár sisakot is vásároltak az afganisztáni missziónak. A tárca közleménye szerint az idén megkezdődött az amerikai és az afgán hadsereg akciója, amelynek célja, hogy kiszorítsák és felszámolják a megerősödött lázadó erőket.

„A magyar szerepvállalás középpontjában álló Baghlan tartományban folyamatosan romlott a biztonsági helyzet az utóbbi években, mivel a déli régiókból az ellenállók kiszorultak, és egyre többen vetették meg lábukat az addig viszonylag békésnek számító északi tartományokban, ahol rendezték soraikat, majd újrakezdték a társadalmat és az infrastruktúrát romboló tevékenységüket” – írta a minisztérium.

Az MTI kérdésére a HM közölte azt is, hogy idén nem várható változás Magyarország NATO-missziókhoz való hozzájárulásában. Továbbra is a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban fejti ki a legnagyobb erőfeszítéseket a honvédség. A honvédségnek jelenleg ezer katonája teljesít szolgálatot a NATO, az EU és az ENSZ által vezetett, valamint nemzetközi megállapodás alapján müködő nemzetközi béketámogató müveletekben az európai, afrikai és az ázsiai földrész tizenegy országában. Több mint hétszáz magyar katona szolgál a NATO afganisztáni, koszovói és iraki müveletében, 180 katona tevékenykedik az EU bosznia-hercegovinai, grúziai, szomáliai és kongói müveletében, mintegy 90 katona dolgozik ENSZ-zászló alatt Cipruson, Libanonban és Nyugat-Szaharában, 25 katona pedig nemzetközi megállapodás alapján a Sínai-félszigeten tartózkodik.

Új misszió lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, azonban az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve csak „NATO-tagságunkból eredő érdekeink, illetve jelenlegi EU-elnökségi szerepkörünk” tehetik szükségessé egy új, nagyobb katonai kontingens külföldi alkalmazását. Jelképes, kis létszámú magyar hozzájárulás felajánlása egy-egy új vagy meglévő ENSZ- vagy EBESZ-misszióhoz azonban a jövőben is előfordulhat – közölte a minisztérium.