Állami program a fegyveres erők modernizálására Oroszországban

Bizonytalan dokumentum

Az orosz fegyveres erők 2011-2020 közötti átalakítását, megújítását célzó állami program kidolgozása 2010-ben kezdődött, és váltakozó eredményeket hozott. Az elmúlt év őszén a programot visszaküldték a védelmi minisztériumhoz befejezésre, azonban annak oka rejtély maradt mind a mai napig. Egy lehetséges okként említették, hogy a dokumentumban rögzített költségeket a hivatalnokok túlzottan magasnak találták. Másik ok egyes projektek ütemezése lehetett, bizonyos esetekben megvalósíthatatlannak tartották a megjelölt időpontok betartását.

Az elnök azonban aláírta a törvényt, amely biztosítja a katonai vezetés számára, hogy 2011-2013 között az állami költségvetésben biztosított keretből megkapja a tervekben előirányzott eszközöket. Mint az köztudott, a védelmi minisztérium azért nem tudta időben elkészíteni az állami programot, mivel nem tudott megegyezni az ellentételezésben különböző haditechnikai eszközök: hadihajók, különböző típusú repülőgépek és rakétarendszerek esetében.

A sok bizonytalanság után 2011. február 24-én a védelmi miniszter első helyettese, Vlagyimir Popovkin újságírók előtt tartott előadást, amelyen váratlanul bejelentette, hogy a minisztérium elindította a Medvegyev elnök által 2010. december 31-én jóváhagyott, a fegyveres erők modernizációjára vonatkozó, 2011-2020 közötti időszakra szóló állami programot. Az előadáson résztvevők mindegyike először hallott arról, hogy a dokumentumot már elfogadták és megkezdték annak megvalósítását.

Általános helyzet

Ez idáig az orosz védelmi minisztérium egy közel öt évvel ezelőtt elfogadott állami program alapján tevékenykedett, ami a 2006 és 2015 közötti időszakra határozott meg feladatokat. A meghatározott beszerzésekre és feladatokra mintegy 5 ezer milliárd rubelt terveztek. Ez az állami program azonban megbukott a tervezett költségek helytelen elosztása miatt, aminek eredményeképpen világossá vált, hogy az orosz fegyveres erők a technikai eszközök nagy részéhez csak a második ötéves időszakban juthatnak hozzá. A helytelen felhasználás miatt a tervek nagy része nem valósult meg.

Sz-400 légvédelmirakétarendszer

Az előzetes tervek alapján arra számítottak, hogy az orosz fegyveres erők öt „Iszkander” típusú hadmüveleti-harcászati rakétakomplexumokból álló dandárral, 116 új katonai repülőgéppel, 156 különböző típusú helikopterrel, 18 légvédelmi rakétaosztállyal – állományukban Sz-400 típusú rendszerekkel ‑, 24 különböző osztályú vízfelszíni hadihajóval, hét nukleáris meghajtású tengeralattjáróval (Projekt 955 „Borej”), valamint további hat, nem hadászati tengeralattjáróval erősödik.

Orosz hírügynökségi információk szerint napjainkig az orosz fegyveres erők egy „Iszkander” dandárt, 22 katonai repülőgépet, 60 helikoptert, négy Sz-400-as rakétaosztályt, két vízfelszíni hadihajót, egy stratégiai nukleáris meghajtású tengeralattjárót („Jurij Dolgorukij”) vett át és egyetlen nem hadászati tengeralattjáró sem került rendszeresítésre.

"Jurij Dolgorukij" nukleárismeghajtású tengeralattjáró

A 2011-2020 közötti időszakra meghatározott állami program is tervez egy második ötéves időszakkal. Mindazonáltal a védelmi miniszter első helyettese, Vlagyimir Popovkin elmondta, hogy a katonai vezetés levonta a következtetéseket a korábbi állami program problémáival kapcsolatban és ésszerü finanszírozásra törekszik. 2015 végéig az orosz védelmi vállalatok mintegy 700 milliárd rubelt kapnak azzal a céllal, hogy tető alá hozhassanak 2015 utánra vonatkozó fegyver és haditechnikai eszközökre vonatkozó megállapodásokat. A nem túl magas előfinanszírozásnak köszönhetően a cégek hitelekhez juthatnak a bankoktól a jövőbeli szerződések teljesítéséhez.

Az új állami program mintegy 20,7 ezer milliárd rubelt kíván fordítani a fegyveres erők fejlesztésére, amelyből az orosz védelmi minisztérium közvetlenül 19 ezer milliárd rubelhez jut. Február 24-én Popovkin elmondta, hogy ebből az összegből a katonai vezetés mintegy 2 ezer milliárd rubelt tudományos-kutatási feladatokra kíván elkölteni.

Meg kell említeni azt a tényt, hogy Oroszország elnöke 2010. december 13-án írta alá az ország 2011-2013 közötti időszakára érvényes állami költségvetést, és ennek értelmében a fegyverkezési program csak egy módosítás esetén juthat magasabb költségekhez. Valószínüleg ez is közrejátszik abban, hogy a katonai projektek egy nagy részét nem az első ötéves időszakban fogják végrehajtani.

RSz -20 (SS-18 "Sátán")interkontinentális ballisztikus rakéta

Az állami programtól várják azt, hogy kifejlesztésre kerül egy olyan új, folyékony üzemanyaggal müködő interkontinentális ballisztikus rakéta, amellyel az idejétmúlt RSz-20 (NATO besorolás – SS-18 Satan) és az RSz-18 (NATO besorolás SS-19 Stiletto) rakétákat kívánják felváltani. A rakéták fejlesztése várhatóan 2016 végéig befejeződik. Az állami program ezen kívül nagypontosságú fegyverek fejlesztését is lehetővé teszi.

Az orosz védelmi minisztérium az állami programban meghatározott összeg mintegy 80%-áért új haditechnikai eszközöket kíván beszerezni, míg 10%-át a meglévő eszközök modernizációjára fordítja. Popovkin elmondta, hogy a beszerzések során előnyt élveznek az orosz fejlesztésü haditechnikai eszközök, és külföldi vásárlás csak abban az esetben jöhet szóba, ha az orosz vállalatok nem tudják teljesíteni az eszközökkel szemben támasztott követelményeket.