2025. 02. 07. péntek
Rómeó, Tódor
: 407 Ft   : 393 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tizenkét éve a NATO-ban

Art of WAR  |  2011. 03. 16., 11:45

Magyarország huszadik századi történelmének egyik legnagyobb sikere, hogy tizenkét esztendővel ezelőtt, 1999. március 12-én csatlakozott a NATO-hoz. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagjává válni azonban nem volt egyszerű feladat. Elevenítsük fel most a teljes jogú tagság eléréséig vezető utat!

Tizenkét éve a NATO-ban  Az 1990-es rendszerváltozás után hatalomra jutott politikai vezetés egyik első teendője az volt, hogy kijelentse: Magyarországnak belátható időn belül csatlakoznia kell a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Nem véletlen, hogy az 1990. május 23-án Antall József vezetésével megalakult kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza külföldi útjai egyike mindjárt  Brüsszelbe, a NATO-központjába vezetett. Ezt a látogatást, amelyre 1990. június 27-én került sor, számítják a hivatalos NATO-magyar kapcsolatok felvételének. Sőt, alig egy hónappal később, július 18-án maga Antall József miniszterelnök is ellátogatott a szövetség központjába.

Eleinte ez a kapcsolat meglehetősen gyenge volt, mindössze néhány, magas szintü látogatásra korlátozódott. 1991. decemberében azonban új dimenzióba került hazánk és a szövetség kapcsolata, hiszen Magyarország – a Varsói Szerződés többi, volt tagállamával együtt – alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttmüködési Tanácsnak (NACC), amelyet a NATO a volt ellenfelekkel való kapcsolatalakítás és biztonságpolitikai kérdésekről szóló rendszeres konzultáció fórumaként hozott létre.

Tizenkét éve a NATO-ban  Hazánk és a NATO gyakorlati együttmüködése ezt követően, az 1994 januárjában, Brüsszelben megtartott NATO-csúcstalálkozót követően emelkedett a korábbiaknál is magasabb szintre. Az Észak-Atlanti Szövetség ugyanis ezen a csúcstalálkozón hirdette meg a Partnerség a Békéért (PfP) programját, s hazánk a keretdokumentum aláírásával – amelyek Jeszenszky Géza külügyminiszter látott el kézjegyével – az elsők között, 1994. február 8-án csatlakozott a programhoz.

A PfP-program célja az volt, hogy a NATO és a projekthez csatlakozott országok között elősegítse a nemzeti védelmi tervezés és kiadások átláthatóságát, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzését. Ugyancsak célként szerepelt az olyan közös akciókra való képességek kifejlesztése, mint például a békefenntartás, vagy a katasztrófa-elhárítás. Mindemellett a program a védelmi együttmüködés széles körét ölelte fel, beleértve az interoperabilitást és a védelmi reformot is.

Tizenkét éve a NATO-ban  Magyarország és az Észak-Atlanti Szövetség kapcsoltainak fejlődésében a következő fontos állomás az volt, amikor 1995 januárjában, nagyköveti vezetéssel létrejött, a NATO brüsszeli központjának területén müködő magyar összekötő iroda. Hasonlóan kiemelkedő szakasza volt a kapcsolatoknak a NATO és Magyarország együttmüködése Bosznia-Hercegovina stabilizációjában. Hazánk a szövetség IFOR/SFOR müveletének 1995 decemberi beindításától, annak 2004-es lezárásáig befogadó nemzeti támogatást nyújtott a müveletben részt vevő NATO-, és PfP-országok kontingenseinek. A szövetségesek – közülük is leginkább az amerikaiak – a taszári magyar katonai bázist használták a boszniai müveleteik logisztikai bázisául. Mindemellett Magyarország saját müszaki kontingensével is részt vett a küldetésben. A horvátországi Okucaniban, a bosznia-hercegovinai határ közelében települő magyar alakulat hat évig végezte munkáját, s több nemzetközi elismerést is kapott.

Tizenkét éve a NATO-ban  Országunk hivatalos csatlakozási szándékát Horn Gyula akkori miniszterelnök 1996. január 29-én jelentette be a NATO-nak. Politikai és katonai elemzők szerint, az IFOR/SFOR müveletekben végrehajtott sokoldalú részvételünk és együttmüködésünk jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO, 1997. július 8-án, a Madridban tartott csúcstalálkozón meghívta Magyarországot – Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben – a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Néhány hónappal később – szeptember 16-án – Göncz Árpád köztársasági elnök Brüsszelben hivatalos látogatáson találkozott Javier Solanaval, a NATO főtitkárával.

A tárgyalások megkezdését követően került sor a NATO-csatlakozásról szóló népszavazásra, amely a magyar demokrácia harmadik országos népszavazása volt, s melyet 1997. november 16-ára írt ki Göncz Árpád államfő.

Tizenkét éve a NATO-ban  „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” – állt az egyetlen kérdés az ügydöntő népszavazás szavazólapján. A voksolásra a szavazásra jogosult magyar állampolgárok 49,24 százaléka ment el, s az „IGEN” szavazatok száma az érvényes szavazatok 85,33 százaléka volt.

A nyugati orientáció mellett állást foglaló népszavazás eredményét az Országgyülés 1998-ban foglalta határozatba. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, illetve a tagországokban és a hazánkban sikeresen lebonyolított ratifikációs folyamatot követően Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal együtt, az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül elsőkként – 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.

Martonyi János, akkori magyar külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államokban, a Missouri államban található Independence városában ezen a napon helyezte letétbe hazánk csatlakozási okiratát. A történelmi eseményen Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi közigazgatási államtitkára, akkor még mint a tárca helyettes államtitkára vett részt.

Ugyanezen a napon idehaza Tatán, az akkor MH 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár névre hallgató katonai alakulatnál tartották meg a csatlakozási ünnepséget, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével szinte a teljes magyar politikai vezetés képviseltette magát.

Tizenkét éve a NATO-ban  Négy nappal később, március 16-án, a szövetség brüsszeli központjában megrendezett csatlakozási ünnepségen pedig Talpas László ezredes, az akkori MH 32. Budapest Őrezred parancsnokhelyettese húzta fel a Magyar Köztársaság lobogóját

Sajnos a nemzetközi politikai helyzet úgy hozta, hogy Magyarországnak alig néhány nappal csatlakozását követően lehetősége nyílt szövetségesi elkötelezettségének bizonyítására, miután a NATO 1999. március 24-én, a koszovói válság rendezése érdekében elindította Szerbia elleni légi hadmüveletét.

E támadás során Magyarország sokoldalúan támogatta a müveletben részt vevő NATO-erőket. Egyebek mellett azzal, hogy az 1995 óta amerikaiak által használt taszári katonai bázisról is felszállhattak, éles bevetésre induló vadászrepülőgépek. A légitámadások befejeztét követően kezdődött meg a NATO máig tartó KFOR-missziója, amelyben Magyarország a kezdetek óta képviselteti magát.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
2024-05-28 13:25:58
A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
2024-05-24 10:15:38
A Flotprom internetes szakportál 2024. május 2-án közzétett információi szerint a Volga mellett fekvő Zelenodolszkban működő Gorkij Hajógyárban, a hónap folyamán két új hadihajót bocsátanak vízre, a Karakurt-osztályú (Project 22800) Tájfun korvettet és a Project 22160 típusú, Viktor Velikij járőrhajót.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

Folytatódik a Pardubicében található Repülési Kiképző Központ (CLV) flottájának modernizációja: az új L-39 Skyfox-ok mellett a kiöregedő Zlineket is újakra cserélik.

  NÉPSZERŰ HÍREK