Keleti fölény

A hagyományos fegyverek és haditechnikai eszközök öt legnagyobb importőre között négy ázsiai ország – India, Kína, Dél-Korea és Pakisztán – található. 2006-2010 között ez a négy ország a világ fegyverimportjának 26 %-át mondhatta magáénak. A következtetés a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szakértőitől származik. A régióba szállított fegyverek és haditechnikai eszközök túlnyomó többsége orosz gyártmányú.

Versenyben a szomszédokkal

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) a közelmúltban frissítette a fegyver- és haditechnikai eszközök eladását tartalmazó adatbázisát a 2010-es értékekkel. Az intézet a júniusban megjelenő SIPRI Yearbook 2011 kiadványból hozott nyilvánosságra adatokat.

A 2010-es adatokat figyelembe véve az elmúlt évben India volt a legnagyobb fegyver- és haditechnikai eszköz importőr, az importok kilenc százalékát tudva magáénak. A SIPRI 1950 óta foglalkozik a fegyverek és haditechnikai eszközök éves eladásának figyelemmel követésével. A stockholmi intézet munkatársai a nemzetközi fegyvereladások tendenciáinak kimutatására ötéves időszakokat használnak fel. Az intézet adatai alapján a 2006-2010 közötti időszakban India 1990-es árak alapján 11,1 milliárd dollár értékben szerzett be haditechnikai eszközöket (2010-es árakon ez az érték mintegy 18,6 milliárd dollár).

Az indiai szárazföldi erőkT-90 típusú harckocsija

Az indiai fegyveres erők legnagyobb érdeklődést a repülőtechnikai eszközök, a szárazföldi páncélozott eszközök és a rakétafegyverzet iránt tanúsított. 2006-2010 között India az előbbiekben felsoroltakra 7,9 továbbá 1,5 és 0,99 milliárd dollárt költött. India számára a legnagyobb fegyverszállító Oroszország volt. A SIPRI adatai szerint az indiai import 82%-át tették ki az orosz gyártmányú haditechnikai eszközök. India előszeretettel vásárolt Szu-30MKI típusú vadászrepülőgépet, beleértve az ország területén történő gyártáshoz szükséges licencet, valamint T-90 típusú harckocsikat, amelyekkel a kiöregedett T-55 és T-72 típusokat kívánják felváltani.

A már említett négy ázsiai ország közül a másik három 7,7 (Kína), 7,4 (Dél-Korea) és 5,6 (Pakisztán) milliárd dollár értékben vásárolt haditechnikai eszközöket 2006-2010 között. Addig, amíg Dél-Korea és Pakisztán esetében az Egyesült Államok volt az elsőszámú szállító, addig Kína esetében – Indiához hasonlóan Oroszország. Az értékelt öt év során a kínai import 84%-a származott Oroszországból. Ezen időszak alatt Kínában a rakétarendszerek, a repülőtechnikai eszközök valamint a légvédelmi rendszerek voltak az érdeklődés középpontjában.

A pakisztáni légierőJF-17 Thunder vadászrepülőgépe

Pakisztánnal kapcsolatban elmondható, hogy elsősorban repülőtechnikai eszközöket, hadihajókat és rakétafegyverzetet vásárolt. Pakisztán aktívan együttmüködik az Egyesült Államokkal és Kínával, amelynek során F-16 Fighting Falcon, JF-17 Thunder és J-10 típusú vadászrepülőgépeket vásárolt.

2009-ben Pakisztán 3,5 milliárd dollár értékben vásárolt J-10 típusú vadászrepülőgépeket Kínától, valamint megkezdte egy repülőszázad felállítását a pakisztáni-kínai közös fejlesztésü JF-17 típusú gépekkel.

2005-ben Pakisztán négy F-22P Zulfiquar osztályú fregattot rendelt, amelyek közül három már átadásra került. Ezen kívül Pakisztán együttmüködési megállapodást kíván aláírni Kínával egy dízel-elektromos tengeralattjáró közös fejlesztéséről és építéséről. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a pakisztáni védelmi minisztérium számára az egyik legfontosabb feladat a haditengerészet megerősítése. 2006-2010 között Pakisztán 2,5 millárd dollárt költött repülőtechnikai eszközökre (1990-es árakon), 1,2 milliárd dollárt hadihajókra és 684 millió dollárt rakétákra.

Dél-Korea tekintetében is első helyen szerepelnek a repülőtechnikai eszközbeszerzések (3,5 milliárd dollár), a hadihajók (0,9), valamint a légvédelmi rakétarendszerek (0,83). A repülőtechnikai eszközökre fordított költségek egy része abból adódik, hogy Dél-Korea 2002 óta részt vesz az F-X programban. Az elkövetkező néhány évben Dél-Korea repülőgép és helikopter beszerzése várhatóan nagymértékben emelkedni fog, mivel a védelmi minisztérium a légierő átalakításának felgyorsítása mellett döntött.

A négy ázsiai országot az ötödik helyen egy európai állam, Görögország követi a sorban, amely 2006-2010 között 4,9 milliárd dollár értékben importált haditechnikai eszközöket. A legjelentősebb összeget (2,2 milliárd dollár) repülőgépekre költötték, míg szárazföldi eszközöket 1,5 illetve rakétafegyverzetet 0,4 milliárd dollár értékben szereztek be.

Az utóbbi öt évben India és Pakisztán védelmi költségei nőttek a legjelentősebb mértékben. Az indiai kiadások a 2006-os 1,3 milliárd dollárról 2010-ben 3,3 milliárd dollárra emelkedtek, míg Pakisztán öt év alatt közel tízszeresére növelte védelmi importkiadásait. Míg 2006-ban Pakisztán a nemzetközi fegyverpiacon „mindössze” 275 millió dollárt költött, ez a mutató 2010-ben már elérte a 2,6 milliárd dollárt.

Ellentétes folyamat figyelhető meg Kína esetében, hiszen az elmúlt öt évben csökkentek az importkiadások; a 2006-os 2,9 milliárd dollárral ellentétben 2010-ben „már csak” 559 millió dollárt fizettek külföldi haditechnikai eszközökért. A csökkenés egyértelmü oka a kínai védelmi ipar előretörése.

Dél-Korea mutatói állandóságot mutatnak, azok nem változtak jelentősen évről-évre. Az ország 2006-ban 1,7 milliárd, 2007-ben 1,8 milliárd, 2008-ban 1,8 milliárd, 2009-ben 886 millió és 2010-ben 1,1 milliárd dollárt költött haditechnikai eszközök importjára. Szakértők véleménye szerint az elkövetkező néhány évben Dél-Korea fegyver és haditechnikai eszközbeszerzése várhatóan jelentősen emelkedni fog. Ez a tendencia elsősorban a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal fennálló viszonyának eredménye.

Az is valószínüsíthető, hogy ha a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben nem lennének életben nemzetközi szankciók, akkor az ország szerepelne az öt legjelentősebb fegyverimportőr között.

Az öt legjelentősebb importőr

Ország

2006

2007

2008

2009

2010

Összesen

India

1287

2185

1794

2537

3337

11139

Kína

2860

1693

1618

993

559

7724

Dél-Korea

1745

1839

1802

886

1131

7403

Pakisztán

275

637

1028

1106

2580

5626

Görögország

603

1808

559

1266

703

4939

A SIPRI adatai alapján millió dollárban, 1990-es értéken

Eladások

A SIPRI adatai szerint az elmúlt öt év legjelentősebb exportőrei az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia voltak. Ez az öt ország a világ fegyver és haditechnikai eszköz piacán, 1990-es értéken 91,9 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket. 2006-2010 között az Egyesült Államok 37 milliárd, Oroszország 28,1 milliárd, Németország 13 milliárd, Franciaország 8,08 milliárd, míg Nagy-Britannia 4,9 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket, haditechnikai eszközöket.

Az említett öt ország az általuk exportált fegyverek és haditechnikai eszközök nagy részét Ázsiába és Óceániába szállította, amely a világ importjának 43%-át tette ki. Európai államokba az összes import 21%-a, a Közel-Keletre 17%-a, Észak- és Dél-Amerika országaiba 12%-a, míg Afrikába 7%-a került.

A SIPRI adataival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azok a fegyvereladásokban érintett országok szervezetei által kiadott értékeken alapul, azonban mégis mutat eltéréseket. Az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Együttmüködési Ügynöksége (DSCA) szerint az ország 2010. évi haditechnikai eszköz exportja 31,6 milliárd dollár volt szemben a 2009-es 38,1 milliárd dollárral. Két évvel korábban is meghaladta az USA fegyverexportjának értéke a 30 milliárd dollárt.

Hasonló a helyzet az orosz fegyver- és haditechnikai eszközök exportját illetően is. Az orosz „Roszoboronexport” adatai szerint 2010-ben az ország ez irányú exportja meghaladta a tízmilliárd dollár értéket, míg 2009-ben ez az érték 8,8 milliárd dollár volt. 2000 és 2010 között Oroszország a világ több mint 80 országába exportált haditechnikai eszközöket, mintegy 60 milliárd dollár értékben.

A SIPRI adatai és a nemzeti adatok közötti különbségek abból adódnak, hogy amíg a nemzeti szervezetek az adott időszakra vonatkozó adatok publikációjánál a megkötött szerződéseket veszik általában figyelembe, addig a nemzetközi intézet a ténylegesen átadott eszközök értékével számol. Mindazonáltal a stockholmi intézet számításai kiválóan mutatják a világ fegyverkereskedelmének általános tendenciáját.