A Ljulka nevét viselő tudományos-műszaki központ, Szaturn tudományos-termelési egyesülése foglalkozik a pulzáló sugárhajtómű fejlesztésével, amely munkálatok párhuzamosan zajlanak a T-50 (PAK FA) számára fejlesztendő hajtómű („Gyártmány 129”) munkáival.
A Szaturn igazgatója, aki a hajtómüvel kapcsolatos fejlesztésről nyilatkozott, a pulzáló hajtómü fajtájáról nem közölt részleteket. Napjainkban a pulzáló hajtómünek három típusa ismert: szelepes (mechanikus szelepeket használnak a kiáramló égéstermékek irányának vezérlésére), szelep nélküli (a szelep szerepét a hajtómü geometriája veszi át) és robbanásos. A pulzáló sugárhajtómü a hajtómüveknek egy olyan speciális fajtája, amelyben az égés szabályos időközönkénti megszakításokkal történik.
A pulzáló hajtómüvek gyártása egyszerü mivel ezek a hajtómüvek kevés mozgó alkatrészből állnak vagy egyáltalán nem használnak mozgó alkatrészeket, aminek következtében előállításuk relatíve olcsó.
Napjainkban mindössze néhány nagy védelemipari konzorcium foglalkozik hatásos pulzáló sugárhajtómüvek fejlesztésével. A fejlesztésben jelenleg a francia SNECMA és az amerikai General Electric és a Pratt & Whitney cégek járnak az élen.