2023. 06. 04.
Bulcsú
: 371 Ft   : 344 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A falklandi, avagy a hetvennégy napos háború

Art of WAR  |  2011. 05. 04., 11:21

Huszonkilenc éve zajlott a Falkland-szigetek birtoklásáért vívott brit-argentin háború. Az argentin partok közelében található Falkland-szigetek (spanyolul Malvin-szigetek) 1833 óta Nagy-Britannia tengeren túli területét képezik. A háború során 1982. május másodikán a HMS Conqueror brit atom-tengeralattjáró torpedóval elsüllyesztette a General Belgrano argentin cirkálót, 321 ember veszítette életét. Május negyedikén argentin vadászgépek Exocet rakétával a víz alá küldték a HMS Sheffield brit rombolót, huszonketten lelték halálukat.

Ez a két esemény is mutatja a 74 napos háború erőviszonyát: a vízen a britek voltak az erősebbek, a levegőben az argentinok. A szigetcsoport birtoklása okán kialakult konfliktus mindmáig nem rendeződött az érintett felek között. A szakértői vélemények szerint Lady Margaret Thatcher volt a háború igazi győztese. General BelgranoA nagyjából 12 ezer négyzetkilométernyi, két főszigetből, és 200 – többnyire lakatlan – kis szigetből álló szigetcsoportot az angol John Davis fedezte fel 1592-ben, mai neve a 17. század végéről való. A korábban teljesen érdektelen, de halban – és a legfontosabb, mint később kiderült olajban – gazdag szigetekre Argentína 1833 óta formált (és formál ma is) jogot a spanyol örökségre hivatkozva. Az angol érvrendszer is hivatkozott a történelmi múltra, miközben utalt a status quóra is, a helybéliek önrendelkezési jogára, és mindenekelőtt arra, hogy az 1982-ben mintegy 2000 (manapság nagyjából 3000) szigetlakó ragaszkodik a brit állampolgárságához. A nemzetközi jog London mellett állt, mivel a Falkland-szigetek elismerten brit tengerentúli területnek számított, és lakossága brit állampolgárokból állt, argentin megszállása a Nagy-Britannia elleni katonai agressziónak minősült, így az ENSZ-alapokmányának az önvédelem jogát rögzítő 51. cikkelye alapján Thatchernek minden alapja megvolt a fegyveres válaszra.

1982. április másodikán hajnalban kezdődött az argentin invázió a Falkland-szigetek ellen. Leopoldo Galtieri tábornok kemény szónoklatai nyomán az argentin csapatok néhány óra alatt legyürték a századnyi brit tengerészgyalogosból álló helyőrség ellenállását. A tábornok azonban elkövette a klasszikus taktikai hibát: alábecsülte az ellenfelét, nem vette figyelembe, hogy Nagy-Britannia élén az a Margaret Thatcher állt, aki szakított elődjei gyenge politizálásával és félretéve minden diplomáciai óvatoskodást és politikai megegyezést, az azonnali katonai visszavágást választotta. A 20 ezres brit haditengerészeti egység április 5-én indult Falkland felé Portsmouth kikötőjéből.

Falkland-szigetekA sietséget bizonyítja, ahogy jó pár évvel később az angol vezetés elismerte, hogy a hordozóhajókról még a nukleáris tölteteket sem volt idő leszerelni, London természetesen nem szándékozott ezeket bevetni, ám azonnal útnak akarta indítani a különítményt, amely egy hét múlva blokád alá is vette a brit partoktól 14 ezer, Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigeteket. Április 25-én elesett Dél-Georgia, május 21-én pedig a Falklandokon is megkezdődött a partraszállás. Miután a főváros, Port Stanley is kapitulált, az argentin csapatok június 14-én letették a fegyvert. A 74 napos háború 255 brit és 746 argentin katona életét követelte.

A háború végeredménye mindkét résztvevő belpolitikai életében jelentős változást hozott: Argentínában Lepoldo Galtieri, a junta vezetője hamar megbukott, az erősödő ellenzék hatására már 1983-ban demokratikus választásokat tartottak és Raúl Alfonsínt választották meg. Ezzel véget ért a katonai diktatúra időszaka, alig másfél évvel a háború után. A falklandi kérdés azonban a vereség ellenére mindmáig az argentin politika egyik sarkalatos kérdése. A katonai kormányzat vezetői viszonylag könnyen megúszták, néhányan pár év börtönbüntetést kaptak, néhányan még azt se. Galtierit 1988-ban 5 év börtönre ítélték, de 3 év múlva, Carlos Menem akkori elnök kegyelmével kiszabadult, és visszavonultan élt 2003-ig, amikor elhunyt 76 éves korában.

Nagy Britanniában ezzel szemben a Thatcher kormány népszerüsége csúcsokat döntött és a konzervatívok könnyedén nyerték az 1983-as választást, és egészen Tony Blair 1997-es választási győzelméig kormányon is maradtak (Thatcher 1990-ig volt kormányfő). Természetesen mindez nem csak a falklandi háború következménye volt, de a háború a lehető legjobbkor jött, hogy a népszerüsége mélypontján levő kormányt kisegítse.

A hetvennégy napos háború talán legemlékezetesebb következménye az 1986-os focivébén a visszavágó, az argentin-angol elődöntő, ahol az argentinok nyertek Diego Maradona emlékezetes, a zseniális csatár által „Isten kezének” tulajdonított góljával. A mai fiatalok ezt valószínüleg jobban ismerik, mint a huszonkilenc évvel ezelőtti, 907 halálos áldozatot követelő háború történetét...

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 09., 10:25
1986. április 26-án történt meg Európa legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es számú RBMK-1000 típusú, grafitrudas szabályozású reaktorblokkja a konstrukció tervezési hibája, illetve sorozatos emberi mulasztások miatt kigyulladt, majd a keletkezett gőz szétvetette magát a reaktort, illetve az annak helyet adó épület tetőszerkezetét is.
2023. 04. 17., 09:54
A Sargasso-tenger évszázadok óta az Atlanti-óceán egyik leghírhedtebb térségének számít, többek között azért, mert területén fekszik a Bermuda-háromszög is.
2023-03-31 12:17:30
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda már számos alkalommal mutatott be meglehetősen sajátos tervezésű, néha igencsak futurisztikus külsejű harci eszközöket, amelyek többsége – legalábbis amennyire tudni lehet – vagy egyszerűen propagandacélokra szolgált, vagy nem lépett túl a prototípus fázison.
2023-03-27 13:23:44
A nyugat-balkáni béke Magyarország egyik legfontosabb biztonságpolitikai érdeke, hiszen ez az európai béke egyik záloga is egyben, elérése és biztosítása embert próbáló, kihívást jelentő feladat – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 26-án, vasárnap a Koszovóból visszatérő MH KFOR Hadműveleti Tartalék Zászlóalj manőver századának fogadásakor Kecskeméten.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 06. 02., 09:19
Magyar idő szerint 2023. április 14-én 14 óra 15 perckor egy Ariane–5 hordozórakétán a francia guyanai Kourouról elindult az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája a Jupiter bolygó Euro­pa, Ganymedes és Callisto elnevezésű jeges holdjaihoz, hogy ezeket 2031-ben elérve különféle tudományos vizsgálatokat végezzen.
2023. 06. 01., 09:59
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után május 31-én, a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges.
2023. 05. 31., 14:34
A Magyar Honvédség éjszakai éleslövészettel egybekötött kiképzési feladatot hajt végre május 31-én és június 1-jén 14.00-24.00 óra között a „nullaponti” lőtéren, Bakonykútiban és térségében.
2023. 05. 23., 12:47
A Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot bocsát ki május 23-án, kedden, egymillió példányban – közölte a jegybank az MTI-vel.

  JETfly Magazin