Előretolt műveleti bázis

A kitelepülő erők parancsnoka a MH PRT-10. váltásának parancsnokhelyettese volt. Vele beszélgettünk a feladatról.

Mit takar az előretolt müveleti bázis kifejezés és miért volt szükséges ennek megszervezése?

Olyan müveletek végrehajtása során válik szükségessé ennek kialakítása, amelyek során távoli területekre, járásokba szeretne a PRT eljutni, de ehhez nem elegendő egy nap a Pol-e Khomri-i táborból kiindulva. Ugyanis a napi tevékenység jelentős részét az át- és visszacsoportosítás teszi ki, mely elveszi az időt az úgynevezett „keret”, vagy más néven CIMIC (civil-katonai együttmüködés) feladatoktól. A lényege, hogy ideiglenes bázisként szolgál, melybe a feladatra kijelölt különböző összetételü müveleti alegységek, az úgynevezett task unitok a feladat előtt kitelepülnek. Berendezik azt, megszervezik a védelmét, megteremtik az állomány élet- és munkakörülményeit, kialakítják a napi technikai karbantartásához szükséges feltételeket és innen kiindulva hajtják végre feladataikat. A tervezett müveletek irányítása és koordinálása is erről a pontról történik - így az operativitás és a végrehajtás jelentősen egyszerüsíthető - szoros együttmüködésben az alap táborral. Jelen esetben, a parancsnoki elgondolásnak megfelelően négynapos kitelepüléssel oldotta meg a kijelölt müveleti csoportosítás Nahrin, Jelga, és Burka járásokban a különböző CIMIC feladatokat, ezzel elősegítve a távoli járásokban a kezdeti projektek beindítását.

Mire kellett különös figyelmet fordítani a felkészülésnél?

Véleményem szerint minden egyes feladatra történő felkészülést különös alaposság kell, hogy jellemezzen, ez előfeltétele a biztonságos végrehajtásnak. Ezen alapelv hatványozottabban jelentkezett a négy napos müvelet előkészítése során. Feladatrendszerünk alapja volt az összekötő csoportok által elkészített „müveleti elgondolás”. Ezt követően vontuk be a teljes törzsrészleget, akik számos munkaértekezlet keretében dolgozták ki a végleges „elgondolást” és öntötték parancs formátumban a tevékenységünket. A parancsnok döntését követően megkezdődött a személyi állomány kijelölése, és a feladatra történő felkészítésük. Párhuzamosan a személyi állomány felkészülésével, nem elhanyagolható a harci-technikai eszköz előkészítése sem, hiszen a müveleti területre jellemző az embert és technikát próbáló terep, mely hatványozottabban jelentkezett a Jelga járásban végrehajtott müvelet során.

Milyen feladatokat hajtottak végre a négy nap során?

Mint minden egyes kimenetel a Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenysége során, ez a többnapos müvelet is az előzetes terveknek megfelelően került végrehajtásra, melyet csak a biztonsági helyzet befolyásolhatott. Az első napon a kitelepülésé és berendezkedésé volt. A müveletek második napján Nahrin járás volt a „célpont”, melyben a CIMIC feladatok kerültek előtérbe, hiszen alap feladatunk is e köré csoportosul. A járásban célul tüztük ki az általános és középiskolák, mint tervezett projekt (felújítási feladatok, árvízvédelmi fal, kiegészítő épület) helyszínekként történő felmérését, majd a kormányzat képviselőjével közösen megtekintettük a PRT Fejlesztési Tervében szerepelő közútfelújítás helyszínét. A harmadik napon a müveletek végrehajtása Jelga járásra összpontosult, melyek lényege az volt, hogy hosszú idő után biztosítsuk a jelenlétünket a területen, ugyanis a helyiek elmondása szerint „nagyon régen járt ott a magyar PRT”. Célunk volt a járásban felvenni a kulcspozícióban lévő vezetőkkel a kapcsolatot. Elmondhatom, hogy ez sikerült az 1. és a 3. számú összekötő csoportnak köszönhetően. Az említett müveleti csoportosítás útfelderítést hajtott végre a járás déli irányába, melynek keretében felmérésre került az ott elterülő völgy és más lehetséges projekthelyszínek. Sajnos egyéb feladat miatt a negyedik napra tervezett müveleteket nem tudtuk megkezdeni, mert az előretolt bázist fel kellett számolnunk és visszacsoportosítottunk Camp Pannoniába.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük?

Mindenki számára köztudott, hogy az afganisztáni müveleti területen nagyon szélsőséges az időjárás, ami a csoportosításunkat is keményen érintette. Az átcsoportosítás napjától a müveleti napokon nagyon meleg, közel 35-40 fok volt, mely próbára tette az emberi türőképességet. Ezzel párosultak a nagy távolság miatti hosszú, 3-4 órás menetek.

Hogyan viselték a katonák a mostoha tábori körülményeket?

Minden körülményt összevetve, úgy gondolom, szerencsésnek vallhatja magát az a katona, aki a feladatra ki lett jelölve, hiszen ez egy igazi embert és technikát próbáló müvelet volt, amely kihívást jelentett mindenki számára. Szinte a PRT teljes szegmense érintve volt a feladatban, ugyanis egy kis tábort kellett kialakítani, melyből tudtuk közvetlenül a müveleteket abszolválni. Nem gondolnám, hogy mostoha körülményekről kell beszélnem, ugyanis a csoportosítások elhelyezése épületben, sátorban valósult meg. Azt hiszem, a teljes személyi állomány nevében kijelenthetem, hogy egy igazi müveletet hajtottunk végre, amely minden katonának az álma. Ez még jobban összekovácsolta a PRT-10 állományát, hiszen beosztástól, rendfokozattól függetlenül egy helységben vagy sátorban hajtotta álomra mindenki a fejét, miközben társai őrködtek felettük.