2024. 02. 26. hétfő
Edina
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kínában virágzik a másolóipar

Art of WAR  |  2011. 06. 20., 09:40

A kínai fegyver- és haditechnikai eszközök gyártói felismerték azt, hogy a legjobb, ha mindehhez orosz mintákat vesznek alapul. Különösen igaz ez a „Harckocsik és páncélozott gépjárművek” egyik termékére, még ha a kínai BMP ZBD04 főtervezője azt állítja, hogy nem másolta az orosz BMP-3 típust, és bizonyítékként megemlítette a kínai BMP technikai paramétereit, valamint a tűzvezető rendszer eltérését.

Az orosz védelmi minisztérium keresi annak lehetőségét, milyen intézkedést hozhatnának a kínai fegyver- és haditechnikai gyárak ellen a szerzői jogok védelmében, annak ellenére, hogy az minden export termék dokumentációjában szerepel. Ugyanakkor Kína a csökkenés ellenére is az egyik legnagyobb jelenlegi és távlati partnere Oroszországnak, és egy esetleges bírósági eljárás nem lenne előnyös.

    Orosz BMP-3                                           Kínai ZBD04

Oroszország és Kína haditechnikai együttmüködése során mintegy tíz évvel ezelőtt Oroszország haditechnikai exportjának gerincét a Kínába irányuló szállítások adták, azonban napjainkban nem ilyen kedvező a kép. Ugyanezen időszak alatt és elsősorban ennek az együttmüködésnek köszönhetően Kína az utóbbi 20 évben egy „technológiai ugrást” hajtott végre, az 50-es években kezdődött fejlődéshez viszonyítva is. A 80-as évek végén a kínai hadsereg felszerelésének nagy részét a 40-es, 50-es évek szovjet haditechnikai eszközeinek másolatai, vagy azok kisebb módosításon átesett változatai alkották. A kínaiak a 60-as évek elején bekövetkezett, két ország közötti kapcsolatok törése után is folytatta a szovjet haditechnikai eszközök kopírozását. A másoláshoz szükséges, modern berendezéseket és fegyvereket kerülő úton szerezték be általában a harmadik világ országain keresztül, amelyek Moszkvától vásárolták a fegyvereket.

A Kínai Népköztársaság az Oroszországgal történt haditechnikai együttmüködés során ugyanazt a gyakorlatot követte, amit negyven évvel korábban: megadó, hogy a speciális technológiát is felvonultató eszközöket Oroszország exportálja számukra a későbbi másolás, illetve a berendezések és rendszerek későbbi Kínában történő sorozatgyártás céljából, míg saját iskolai (kiképző) rendszerüket is az Oroszországgal meglévő szoros együttmüködésnek köszönhetően, annak kárára alakítják ki az orosz profilnak megfelelően.

Ez a logika megfigyelhető a Kína és Oroszország között, az utóbbi 20 évben létrejött haditechnikai együttmüködések mindegyikében. Ez a közeledés az 50-es évektől jelen volt, amikor is a Szovjetunió modern berendezéseket szállított Pekingnek, lényegében az új technológiákra építette szövetségese elérhetőségét, bizalmát. Ezek a tények játszottak közre abban, hogy az 1960-as években jelentősen csökkent a saját haditechnikai eszközök gyártása Kínában. Ez az ür csak tovább szélesedett a szovjet „segítség” megszakítása után. Napjainkban, néhány évtizedes lemaradását próbálja behozni Kína.

Különösen nagy volt a lemaradás a repülőgép ipar területén. A 90-es évek elején a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje első- és második generációs repülőtechnikai eszközökkel (repülőgépekkel) volt felfegyverezve. A két alapvető típus a J-1 és J-6 volt, amelyek a szovjet MiG-17 és MiG-19 másolatai voltak. Kínában a J-6 típus gyártásával az 1980-as évek elején álltak le, több mint 20 évvel azután, hogy a Szovjetunió beszüntette az „alaptípus” gyártását. Ezután a kínai légerőt J-7 típussal kezdték ellátni, ami a MiG-21 másolata. A későbbiekben ezt a típust már exportálta is Kína. A jelenlegi „legjobb” sorozatban gyártott kínai vadászrepülőgép a J-8, ami a MiG-21 „helyi változata”. Mindamellett, hogy a kínai légierő elavult technikával volt felszerelve, semmiféle erőt nem képviseltek sem stratégiai, sem taktikai szinten a személyzet alulképzettsége (képzetlensége), az elavult infrastruktúra valamint a vezetés gyenge minősége miatt. Sem a koreai háború, sem az 1979-es, Vietnámmal szembeni konfliktus során a légierő nem tudott jelentős szerepet játszani.

     Izraeli Lavi vadászrepülőgép                                Kínai J-10 géppár

A problémák megoldása érdekében Kína két program mentén kíván haladni. Oroszországtól Szu-27 típusú vadászrepülőgépek beszerzését tervezi – természetesen a licencgyártás lehetőségével. A második lehetőség a 80-as évek izraeli Lavi alapjain tervezett J-10 típusú könnyü vadászrepülőgép gyártása. Ezeket az elképzeléseket azonban Kína nem tudja külföldi segítség nélkül megvalósítani.

1995-ig Kína két részletben vásárolt Szu-27 típusú repülőgépeket Oroszországtól. 1992-től kezdődően 36 együléses Szu-27SzK és 12 kétüléses Szu-27UBK került Kínába. 1996-ban írták alá a felek azt a szerződést, amelynek értelmében Kína licenc alapján 200 darab Szu-27 típusú repülőgépet építhet a Shenyangban található gyárban. A repülőgép kínai típusmegjelölése a J-11 lett.

A licencszerződés adta lehetőségek lehetővé tették a kínai tervezőknek azt, hogy illegálisan másolják a repülőszerkezeteket, aminek eredményeképpen a kínai repülőgépipar megkezdte a J-11 sorozatgyártását orosz berendezések alkalmazása nélkül.

Mindazonáltal a 90-es évek második felében arra a következtetésre jutottak, hogy a Szu-27 típus nem igazán illik a kínai légierőbe, mivel nekik a légifölény kivívása mellett olyan többcélú repülőgépre van szükségük, amely a légicélok mellett földfelszíni célok megsemmisítésére is alkalmas. 1999 augusztusában 40 darab Szu-30MKK típusú repülőgép beszerzéséről kötöttek szerződést Oroszországgal. 2001-ben további 43 darab Szu-30 típusú repülőgép beszerzéséről állapodott meg a két ország. Napjainkban a Szu-30 típus adja a kínai légierő fő harci erejét.

Az oroszországi Szu-30 beszerzések és a J-11 gyártásával párhuzamosan folytatja saját távlati repülőgépeinek fejlesztését ‑ a J-10 (izraeli Lavi), az FC-1 (MiG-21 technológiai platformján) és a J-20, ötödik generációs repülőgépek munkálatait. Kínai tervezők szerint az általuk fejlesztett J-20 típus egyedülálló a világon. A nyilatkozat ellenére orosz szakértők biztosra veszik, hogy „másolatról” van szó, de egyelőre még nem tudni mely ország, mely repülőgépe a másolat alapja.

A külföldi technikák másolásának eredményeképpen Kína létrehozta saját hadiipari komplexumát és saját tervezőiskoláit. A Kínai Népköztársaság haditechnikai és tudományos potenciálja növekedési ütemének megállítása gyakorlatilag lehetetlen. Ez a folyamat legnagyobb mértékben Oroszországot érinti, amely saját haditechnikai potenciálja ellenére van, még mit tanuljon távol-keleti szomszédjától.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.