Lövések, amelyek örökre megváltoztatták a világot

Gavrilo Princip 1894-ben született, és családjából hozta magával a Monarchia-ellenességet: már a középiskolából is azért csapták ki, mert az udvart bíráló kijelentéseket tett. 18 éves korában, Belgrádban került kapcsolatba a Mlada Bosnia („Ifjú Bosznia”) nevü radikális csoporttal, amely 1904-ben alakult, fő célja pedig Bosznia-Hercegovina Szerbiához csatolása volt. Az 1908-as annektálást követően megmozdulásaik egyre sokasodtak, hiszen a szerbek számára mindez elfogadhatatlan volt: a Mlada Bosnia is szorosabbra füzte a kapcsolatokat más nacionalista szervezetekkel. Ilyen volt a Fekete Kéz csoport, másik nevén Egyesülés Vagy Halál, amelyet a szerb hadsereg tisztjei alapítottak, és Nagy-Szerbia megteremtése érdekében kívánt tevékenykedni.

Ferenc Ferdinánd és felesége, Chotek Zsófia az 1389-es rigómezei csata évfordulójának apropóján látogatott a Balkánra 1914-ben, méghozzá annak ellenére, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia illetékes szervei jó előre figyelmeztették a trónörököst egy esetleges merénylet esélyére. (A szerb nacionalisták korábban több alkalommal is tervezték Ferenc Ferdinánd meggyilkolását, ám 1902-es, 1906-os és 1910-es előkészületeikre még kezdeti szakaszban fény derült, így azokat a hatóságok meghiúsították.) A trónörökös jelenléte a Monarchia tekintélyének megerősítését szolgálta volna, és egyben erődemonstrációs célzata is volt, hiszen Ferenc Ferdinánd egy hadgyakorlatot tervezett megtekinteni Szarajevó közelében.

A trónörökös vizitjének a fáma szerint több kedvezőtlen előjele is volt: a hercegi párt szállító vasúti kocsinak meg kellett szakítania útját, mert tengelye átforrósodott, a mentesítésre küldött vagonban pedig kihunytak a fények. Miután gyertyát gyújtottak, a trónörökös – állítólag – még azt is megjegyezte: olyan, mintha egy kriptában lennének. Ómenen jócskán túlmutató figyelmeztetés volt az a bomba, ami a szarajevói pályaudvaron robbant, amikor befutott a szerelvény. Tizenegyen sérültek meg, többen súlyosan, Ferenc Ferdinánd azonban annak dacára sem volt hajlandó félbeszakítani a látogatást, hogy ekkor már közvetlen környezete is ezt szorgalmazta.

A trónörökös pár és kísérete június 28-án nyitott sportkocsiban indult a szarajevói vasútállomás irányába. Princip és társai ezelőtt háromnegyed órával találkoztak egy kávéházban, majd elfoglalták helyüket a menet útvonala mentén: a három támadó két-két kézigránátot tervezett az autóra dobni. A bombát végül csak egyikük hajította el, de a pár sértetlen maradt: a menet útvonalát megváltoztatták, csak két gépkocsi maradt a konvojból az eredeti tervek szerinti pályán. Ferenc Ferdinánd autója ezeket követte, a sofőrt azonban hamarosan ráébresztették tévedésére: fékezett, hogy megfordulhasson, Princip pedig kihasználta az alkalmat: torkon lőtte a trónörököst. A rendőrök azonnal lefogták a merénylőt, Ferenc Ferdinándon azonban mindez már nem segített: a nyaki ütőerét ért lövés következtében rövidesen elhunyt. Bécsben és Budapesten egyaránt felcsaptak a szerbellenes indulatok, Bécs és szövetségese, Berlin pedig egyetértett abban, hogy ennél kedvezőbb alkalom aligha kínálkozik majd belátható időn belül Európa – és általa az egész világ – hatalmi térképének átrajzolására.

Egyértelmü bizonyíték ugyan a mai napig nincs rá, de a szerb politikai elit egy része szinte bizonyosan tudott a készülő merényletről: Princip eleve a Fekete Kéz egyik tagjától, Voja Tankosics őrnagytól értesült a trónörökös programjáról, ő pedig a szerb katonai hírszerzés főnökének közeli munkatársaként dolgozott. A szerb hadsereg magas rangú tagjai ugyanakkor direkt módon nem támogatták a készülő akciót. Princip később húsz év fegyházbüntetést kapott, ám végül ennek kitöltése előtt, 1918. április 28-án meghalt a börtönben tuberkulózisban. Ekkor még majdnem fél év volt hátra abból a háborúból, amelynek közvetlen kiváltó oka a szarajevói merénylet lett, és összesen több mint 15 millió ember életét követelte.