Fegyverek az Ígéret Földjéről

Az áttörés éve

Az izraeli védelmi ipari cégek 2010-ben 9,6 milliárd dollár értékben értékesítették termékeiket. A védelmi minisztérium adatai szerint 2,4 milliárd dollár értékben rendelt haditechnikai eszközöket az izraeli hadsereg, míg a fennmaradó 7,2 milliárd dollár külföldi vevőktől érkezett be. Az elmúlt év, a megelőző hat évhez hasonlóan rekordnak számított az izraeli haditechnikai export vonatkozásában, amely megerősítette Izraelt a világ vezető fegyver exportőreinek élvonalában. Évente az Izraelben előállított haditechnikai eszközök mintegy 80%-át külföldön értékesítik.

2005-ben az izraeli fegyver-és haditechnikai eszközök exportjának ellenértéke elérte a 3,5 milliárd dollárt, 2006-ban a 4,9 milliárdot, 2007-ben az 5,6 milliárdot, 2008-ban a 6,6 milliárdot és 2009-ben a 6,9 milliárd dollárt.

A független, Forecast International elemző ügynökség szerint, az izraeli haditechnikai eszközök importjának mutatója jelentősebb volt, mint ahogyan azt az izraeli védelmi minisztérium értékelte. Az ügynökség adatai szerint Izrael 2009-ben 7,4 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket, míg 2010-ben 7,6 milliárd dollárért.

Az elkövetkező években Izrael növelni fogja azon haditechnikai eszközeinek számát, amelyeket exportra ajánl. 2010 végén az ország védelmi minisztériuma elhatározta, hogy exportálni fogja a Merkava Mark IV típusú harckocsit, a Merkava ARV Nemmera javító/evakuáló páncélozott jármüvet, valamint a Merkava IFV Namer páncélozott szállító jármüvet. Ezen kívül tervezik a „Vaskupola” (Iron Dome) és az Arrow exportját.

A külföldi megrendelők az izraeli haditechnikai eszközök közül megrendeléseik során előnyben részesítik a pilóta nélküli repülőgépeket, valamint a különböző fegyverrendszereket beleértve a távvezérlésü modulokat, lokátorokat, szenzorokat. A haditechnikai eszközök exportjának elenyésző részét adják a repülőgépek, elsősorban a többfeladatú IAI Kfir típus. A SIPRI (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet) adatai szerint a legnagyobb igény az izraeli lokátorok és szenzorok, különböző típusú rakéták valamint repülőtechnikai eszközök iránt mutatkozik.

Szenzorokat és lokátorokat (infravörös kamerákat, követő rendszereket, különböző radarállomásokat) Izrael 161 millió dollár értékben adott el a megrendelőknek, rakétákat 124 millió dollár, míg repülőtechnikai eszközöket (pilóta nélküli repülőgépeket, kiszolgáló egységeket, vadászrepülőgépeket) 96 millió dollár értékben.

Korábban néhány izraeli sajtóorgánum a védelmi ipar képviselőire való hivatkozással arról írt, hogy a következő években Izrael haditechnikai eszköz exportja csökkenni fog. Ennek egyik oka, hogy Izrael kapcsolata Törökországgal, mint az egyik legnagyobb vásárlójával megromlott, míg az európai országok esetében a költségvetési hiányokat a védelmi kiadások csökkentésével kompenzálják. Hosszú India és Észak-Amerika országaira számíthat Izrael, mint potenciális vevőkre.

Hely a nap alatt

2010-ben a fő haditechnikai exportőr, a hagyományokhoz híven ezúttal is az Egyesült Államok lett 31,6 milliárd dollár értékü fegyver- és haditechnikai eszköz eladással. 2009-hez viszonyítva azonban mintegy 6,5 milliárd dolláros visszaesés tapasztalható. Második helyen Oroszország végzett 10 milliárd dollár értékü exportmutatóval. Egy évvel korábban Oroszország 8,8 milliárd dollár értékben exportált haditechnikai eszközöket. Németország végzett valószínüleg a harmadik helyen, annak ellenére, hogy hivatalos adat még nem került nyilvánosságra.

A SIPRI adatai szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyver exportőre. AZ USA 2009-ben a haditechnikai eszközök világpiaci részesedésének 30 %-át tudhatta magáénak. Oroszország 24 %-ot, míg a harmadik Németország 11 %-ot, a negyedik helyezett Franciaország nyolc, míg az ötödik Nagy-Britannia négy százalékát.

A SIPRI értékelése szerint az utóbbi öt évben az öt legnagyobb haditechnikai exportőr a következőképpen alakult: Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia. Az utolsó két ország még szintén nem hozta nyilvánosságra haditechnikai exportjának adatait. Mindazonáltal a francia védelmi minisztérium adatai szerint az ország 2009. évi haditechnikai exportjának értéke 8,16 milliárd euro (12,24 milliárd dollár) volt, míg Nagy-Britannia esetében ez 72 milliárd font (11 milliárd) dollár volt.

Ezen adatok ismeretében a vezető ötös két évvel ezelőtt így nézett ki: Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Németország. Izrael a maga 6,9 milliárd dollárjával a hatodik helyen végzett és a jelentéktelen növekedés arra enged következtetni, hogy az általa említett negyedik hely 2010-ben nehezen hihető.

A SIPRI adatai szerint a 2009-es exportőrök listája a következő volt: Egyesült Államok (6,7 milliárd dollár 1990-es árfolyamon), Oroszország (5,6 milliárd dollár), Németország (22,4 milliárd dollár), Franciaország (1,9 milliárd dollár), Nagy-Britannia (1,02 milliárd dollár). Izrael a nyolcadik helyet foglalta el. Hosszútávon azonban az országok sorrendje teljesen megváltozhat.

Az utóbbi néhány évben a fegyverek és haditechnikai eszközök világpiacán egyre nagyobb szerepet játszik Kína, mindenekelőtt szovjet és orosz haditechnikai eszközök módosított másolataival, valamint relatíve alacsony áraival. Az ország ma már légvédelmi rakétarendszereket, tüzérségi komplexumokat, különböző típusú repülőgépeket és páncélozott technikai eszközöket kínál külföldi vásárlóinak. Konkrétan az FC-1, J-10, J-11 típusú vadászrepülőgépekről, Y-8 típusú szállító-, K-8 típusú kiképző repülőgépekről, ZBL-09 típusú páncélozott jármüvekről, SY-400, BP-12A és HQ-16 típusú rakétakomplexumokról van szó.

A kínai védelmi ipar megerősödése nem volt meglepő. Amennyiben 2009-ben a SIPRI adatai szerint Kína mindössze a hetedik helyet foglalta el a világpiacon, 2010-ben az ötödik helyre ugrott előre, Ennek eredményeképpen Nagy-Britannia esett ki a korábbi vezető ötösből, és lett hatodik a képzeletbeli rangsorban.