Zavart idézett elő egy légi incidens

A tajvani védelmi tárca szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: minden szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy ne provokálják a Szu-27-esek pilótáit. Az ügy akkor gyorsan és összeütközés nélkül zárult le, a történteket Tajpejben "véletlennek" minősítették.

A Global Times (GT) címü kínai napilap szerdán idézte a védelmi tárca állásfoglalását, miszerint Peking ismételten "követeli az Egyesült Államoktól, hogy tartsa tiszteletben Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit", s úgy véli, a történtek "komoly akadályt képeznek a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlődése előtt".

Az Egyesült Államok egyesített vezérkarának nemrégiben Kínában járt főnöke, Mike Mullen tengernagy a június végén történtek kapcsán kijelentette: "Nem fognak bennünket elrettenteni attól, hogy a nemzetközi légtérben repüljünk. A kínaiak szeretnék, ha kivonulnánk onnan. …Véleményem szerint mi ezt nem tesszük meg. Ezek a felderítő repülések fontosak" - hangoztatta Mullen.

Szóvivője később a Reuters hírügynökségnek azt mondta, az admirálisnak nem volt tudomása a konkrét felderítő müvelet részleteiről, csupán általánosságban beszélt. A GT összeállításából az derül ki, hogy nem is maga az incidens, hanem Mullen megjegyzése váltotta ki a szerdai kínai reakciót. Emlékeztetnek arra: alig két hét telt el azóta, hogy a magas rangú amerikai katonai vezető Csen Ping-tö (Chen Bingde) vezérkari főnök vendége volt Kínában. A lap által megszólaltatott katonai szakértő, Szung Hsziao-csün (Son Xiaojun) szerint Kínának jogában áll megakadályozni az amerikai felderítést, mivel azonban képtelen a szükséges elektronikus védelmet létrehozni, adott helyzetben rendkívül fontos repülőgépeket a levegőbe küldeni, hogy Kína ezzel is jelezze eltökéltségét szuverenitásának megvédésére.

Emlékezetes, hogy 2001-ben Kína légterében egy kínai vadászrepülő összeütközött egy amerikai EP-3E típusú felderítő repülőgéppel. A lezuhant kínai gép pilótájának maradványait nem találták meg. A sérült amerikai gép kényszerleszállást hajtott végre a dél-kínai Hajnan (Hainan) szigetén, 24 tagú legénysége csak 11 nap múlva hagyhatta el az országot. A GT-nek névtelenül nyilatkozó szakértő azt állította, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben fokozta felderítő tevékenységét, amit a kínai tengeralattjárók iránti növekvő "érdeklődéssel" magyarázott. Szung úgy vélte: a két ország közötti hadseregközi kapcsolatok fejlődésének fő akadályát az amerikai kémtevékenység, a tajvani fegyvereladások és a katonai kommunikáció egyenetlensége jelenti.

Kína 2010-ben látványosan felfüggesztette katonai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, miután az amerikai törvényhozás zöld utat adott egy Tajvannal kötött 6,4 milliárd dolláros fegyverüzlethez. A fagyos viszony lassan javulni kezdett; ennek jeleként Pekingbe látogatott az amerikai védelmi miniszter, majd idén a kínai vezérkari főnök az Egyesült Államokba utazott, s ezt viszonozta amerikai kollégája. A felek egyéves katonai együttmüködési tervet is elfogadtak. Megfigyelők ugyanakkor továbbra is úgy vélik: a mélyen gyökerező kölcsönös bizalmatlanság légkörében a katonadiplomáciai események alig, vagy egyáltalán nem hoztak változást.

A The New York Times keddi száma szerint Mullen maga is azt mondta: látogatása ugyan egy lépés volt előre a bizalomépítés útján, de a kapcsolatokat félreértések és gyanakvás árnyékolja be.