Az arab országokban kirobbant zavargások „segítő kezet” nyújtanak a fegyverexportban érdekelt államoknak, vállalatoknak. Egyes adatok szerint az Észak-Afrikában és Közel-Keleten zajló, rendszerellenes zavargások – háborúk – az ezekben a régiókban érdekelt brit fegyvergyártással foglalkozó vállalatok számára mintegy háromszoros exportnövekedést eredményezett.
A 2011 februárjától – júniusig tartó időszak alatt a Líbiába, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába és más, a régiók országaiba irányuló fegyverexport értéke elérte a 30,5 millió fontot. Az előző év hasonló időszakában ez az összeg „csak” 22,2 millió font volt. A Magreb országok (Geopolitikai értelemben a Magreb (nyugat) térséghez Marokkót, Nyugat-Szaharát, Algériát, Tunéziát és a régiót az Arab Kelettől (Masrik) elválasztó, sivatagos Líbiát sorolják.) és a Közel-Kelet országainak hatalmon lévő vezetői elsősorban az ellenállók ellen alkalmazható lőfegyvereket, mesterlövész (orvlövész) puskákat, gépfegyvereket és hozzájuk tartozó lőszereket szereztek be.
Az arab országokban bekövetkezett rendszerellenes zavargások kitörése után több európai ország jelentette be, hogy megszakítja fegyverexportját a régióba. Nagy-Britannia is felülvizsgálta exportpolitikáját, és információk szerint mintegy 160 céget fosztottak meg a fegyvereladások lehetőségétől.
Ugyanakkor a Közel-Kelet országaiba jelenleg is több mint 600 engedéllyel rendelkező fegyverexport müködik. Nagy-Britannia továbbra is szállít fegyvereket Bahreinnek és Egyiptomnak. A közel-keleti fegyverexport összege eléri az 1,45 milliárd fontot. Nagy-Britannia külügyminisztériuma így azt biztosítja, hogy Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaiba nem exportálnak olyan fegyvereket, amelyeket belső megtorlásokhoz alkalmazhatnak.
Nagy-Britannia a világ egyik legnagyobb fegyver exportőre, és jelentős partnerei közé tartozik Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok.
