Kína fellőtte első űrállomás modulját

A kínai miniszterelnök, Wen Jiabao a fellövő központban jelen volt az indításnál, míg a köztársasági elnök, Hu Jianto az Ürrepülési Irányító Központból, Pekingbből nézte az eseményeket – közölte a Xinhua hírügynökség. 10 perccel a fellövés után, a Tiangong-1 sikeresen levált a hordozórakétáról 200 km magasságban, mielőtt kinyitotta volna a két szolár paneljét.

Kína ezt a nagyratörő ürprogramot globális méretü szimbólumnak tekinti, neves hírforrások oldalakat írnak, beharangozva a hírt, miszerint ez egy mérföldkő az ország számára.

„A Tiangong-1 az első lépés Kína lassú, de stabil előrelépésében, hogy képes legyen embereket juttatni az ürbe” – mondta John Logsdon, a George Washington Egyetem ürszakértője.

„Ez magában nem egy nagy előrelépés, de fontos, hogy Kína bemutassa megközelítő és csatlakozó ürtechnológiáit.” – tette hozzá a szakértő.

A Tiangong-1, aminek 2 év az élettartama az ürben, fogadja majd a távirányítású Shenzhou VIII ürrepülőgépet az év végén, és ez lesz az első kínai csatlakozás az ürben.Ha ez sikeres lesz, a modul 2 másik ürhajót fog dokkoltatni – Shenzhou IX és X – 2012-ben, mindkettő legalább 1 asztronautával a fedélzetén.

A dokkolási technológiát az ürben nehéz megvalósítani, mert a 2 ürhajónak ugyanazon a földkörüli pályán kell haladnia 28,000 km-es óránkénti sebességgel, és fokozatosan kell egymáshoz közeledniük, hogy elkerüljék az összeütközést.

A francia kutató, Isabelle Sourbes-Verger szerint egy jól müködő dokkoló rendszer egy napon Kínát hozzáférhetővé teszi a Nemzetközi Ürállomáshoz. Sourbes ugyanakkor nem tartja valószínünek, hogy ez 5 éven belül bekövetkezzen.

Kína csak az elmúlt 30 évben kezdett nyitni a világ felé, próbál felzárkózni az ür projektjében is. Ahogyan először juttattak embert az ürbe 2003-ban, és tervek szerint ürdokkolást hajtanak végre az év végén, így megközelítik az amerikaiak és az oroszok 60-as évekbeli eredményeit.

Kína meg kívánja építeni ürállomását 2020-ra, ahol asztronauták tudnak hosszú hónapokig élni, mint a Nemzetközi Ürállomáson vagy a korábbi orosz MIR-en.

Peking 1990-ben kezdte meg ürrepülési programját, majd orosz technológia vásárlásával a 3. ország lett, mely embert tudott küldeni az ürbe, a korábbi Szovjetunió és az Egyesült Államok után.

Egy évvel ezelőtt, Kína a második ürszondáját lőtte fel, Chang’e-2, és az első kínai Mars-szondát ősszel kívánja fellőni orosz rakéta segítségével.

Ugyanakkor az még nem egyértelmü, hogy Kína embert akar-e küldeni a Holdra, főleg miután az Egyesült Államok kijelentette, többé nem tér oda vissza.

Wu Ping, a kínai ürprogram sajtóreferense azt nyilatkozta egy hivatalos kínai napilapnak, hogy az ázsiai nemzet kísérleti kutatást és előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készít az emberek Holdra juttatásáról. Hozzátette ennek a megvalósításáról jelenleg nincs kitüzve határidő.  

Galéria: Kína fellőtte első űrállomás modulját

aaaa dddddd