Harctéri életmentést tanultak

A több fázisra épülő képzés sorozat első foglalkozásának célja a felkészítésen már elsajátított Tactical Combat Casualty Care (TCCC) mozzanatok folyamatban történő felfrissítése, beillesztve a napi rendszerességgel alkalmazott technikai eszközöket is.Új elemként jelent meg a „Personal Recovery” tanfolyamon elsajátított taktikai elemek egészségügyi vonatkozásban történő áttekintése. Továbbá a téli időszakban előforduló természeti katasztrófák miatt bekövetkező hegyi környezetből történő életmentés során alkalmazható, de a mindennapokban nem használt speciális mentéstechnikai eszköz kezelése, megismerése és annak alkalmazásnak gyakorlása.

A kiképzés, mint általában az elméleti ismeretek felelevenítésével kezdődött, amely segítette a katonákat a témára való ráhangolásra. A legalapvetőbb egészségügyi eljárások kerültek előtérben, melyek mindenhol és mindenkor szerves része kell, hogy legyen katona egészségügyi kiképzésének.Az eljárások alkalmazás szintü begyakorlása a müveleti területen szolgáló katonákat képessé, ugyanakkor magabiztossá is teszi az emelkedett adrenalin szintben a harctéri életmentő fogások alkalmazására.

A több lépcsőben felépített kiképzés alatt foglalkoztak az életet közvetlenül veszélyeztető vérzések csillapításával, mellkasi sérülések ellátásával, a különböző rögzítés technikákkal, a szállító jármüből történő mentés fogásaival és azok gyakorlati végrehajtásával.

A gyakorlati foglalkozás nem csak a szigorúan bemutatott harctéri eljárások begyakorlására volt alkalmas, hanem, a civil környezetben előforduló egyéb különleges esetek ellátására is adott ismereteket. Ide sorolhatjuk a laikus segélynyújtó által is végrehajtott újraélesztési fogásokat (BLS-AED) és protokollokat. Abból a célból került a kiképzési tervbe beillesztve az újraélesztési folyamat megismerése, mert egy téli időszakban történő hegyi környezetben eltünt személynél a hipotermia valószínüsíthető, és a mentése folyamán az újraélesztési technika alkalmazása az életét mentheti meg. Az interaktív képzés közben felmerült egyéb kérdésekre adott kimerítő válaszokat a foglakozás vezetője Hardi Attila százados az MH PRT EÜ Központ mentőtisztje.

A müveleti területen nem lehet hadmüveleti szünetet elrendelni, a „mozzanat Állj!”, csak az otthoni gyakorlótereken érvényes. A harctéri mentés össze nem hasonlítható az otthoni nyugodt környezetben végrehajtott klasszikus mentési protokollal, mert a sérülés első ellátását maga a sérültnek kell megkezdenie. Az alapfelszerelésben megtalálható IFAK készlet áll a katona rendelkezésére az önsegély megkezdésére egy közvetlen harcérintkezésben, majd a társától és ezt követően a kialakult biztonsági helyzettől függően várhatja a további ellátást az egészségügyi személyzettől. Az afganisztáni környezet megköveteli a begyakorolt fogások gyors alkalmazását, mert sem a hely, sem az idő nem engedi a késlekedést. A felépülési, gyógyulási folyamat mindig az ellátás gyorsaságától és szakszerüségétől függ, ezért is fontos az egészségi ismeretek folyamatos szinten tartása.