Jelentős megtakarítást értünk el a számunkra kedvező módon újratárgyalt Gripen-szerződéssel, az ebből eredő teljes összeget - a kormány tegnapi döntésének megfelelően - a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztésére fordíthatjuk - jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter Kecskeméten. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott április 5-én az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.
A kedvező feltételekkel újrakötött Gripen-szerződésből eredő megtakarítás pontos összege nem nyilvános, de az összes pénz a honvédségnél marad, a képességek fejlesztésére fordítható. Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvedelem.hu-nak elmondta: hosszas és alapos szakmai vita során döntöttek a megtakarítás felhasználásáról, a felosztás tervezetét pedig a kormány elfogadta. Ez alapján például norvég rádiók beszerzésére 750 millió forintot fordíthat majd a honvédség, több mint kétmilliárd forint értékben lehetőség lesz pótlólagos üzemanyag-beszerzésre – többek közt a Gripenek müködésének biztosítására −, s kétmilliárd jut például a páncéloseszközök és a csapatszállító jármüvek felújítására.
Az Országgyülés honvédelmi és rendészeti bizottságának kihelyezett kecskeméti ülésén a honvédelmi miniszter kijelentette: racionális gazdálkodással, kis lépésekkel és projektalapú finanszírozással a hadsereg fejlesztése megoldható. „A kormány elkötelezte magát, hogy megállítja a honvédelmi költségvetés több éve tartó folyamatos nyirbálásának rendkívül káros folyamatát. A honvédség fejlesztésének igényét, a haderő technikai állapotát és a nemzetgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve, 2022-ig jelentős mértékben növeli a honvédség költségvetését. Ennek megfelelően 2013-ban és azt ezt követő két évben a honvédelem költségvetési támogatásának főösszege nem lehet kevesebb, mint amennyi 2012-ben volt, 2016-tól pedig a GDP 0,1 százalékos évi mértékével emeli a honvédelmi költségvetést. Így 2022-re a bruttó nemzeti termék évi 1,39 százalékos mértékében garantálja a katonai fejlesztésekre és a haderő fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét. Ez egy biztos alap, amelyre a tízéves haderő-fejlesztési tervünket építhetjük. Mindezt természetesen NATO-szövetségeseinkkel is egyeztetjük” – mondta Hende Csaba.A bizottsági ülés sajtó számára nyilvános részében a honvédelmi miniszter kiemelten foglalkozott a helikopter-korszerüsítési programmal. Hangsúlyozta: a finn helikopterek rendszerbe állításával új lendületet kapott a forgószárnyas technika korszerüsítése. Fontos elem az éjszakai repülés képességének kialakítása, amelynek jelentősége a vörösiszap-katasztrófa légi mentési feladatai során bizonyosodott be.
Hende Csaba emellett tájékoztatta a bizottság tagjait a Rába-gyártól megrendelt 104 katonai terepjáróról, valamint az Egyesült Államokból beszerzett páncélozott jármüvekről, amelyek az Afganisztánban szolgáló katonák biztonságát erősítik. Elmondta, hogy több mint száz gépkarabélyt modernizált a honvédség: ezek már a legmodernebb célzó és éjjellátó berendezésekkel rendelkeznek. Jelentős előrelépésnek nevezte azt, hogy az Afganisztánban szolgáló katonák „Glock” típusú pisztolyokat kaptak. Kiemelte azt is, hogy az amerikai hadsereg több száz gépkarabélyt, géppuskát és gránátvetőt adott át hazánknak.A radarrendszerek fejlesztésével kapcsolatban a miniszter bejelentette, hogy ebben az évben várható Békéscsabán és Bánkúton a végső átvételi teszt, s idén a medinai radar építése is befejeződik.
A honvédelmi és rendészeti bizottság kecskeméti kihelyezett ülésén részt vett Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Domján László vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is, akik a tárgyalást követően a bizottság tagjaival közösen tekintették meg a statikus és dinamikus bemutatókat. A program leglátványosabb része a levegőben zajlott: a bemutató a légvédelmi készültség vadászgépeinek riasztásával kezdődött, majd egy Mi–24-es harci helikopter és egy Jak–52-es kiképző repülőgép légi bemutatója következett. A honvédség ejtőernyős-válogatottja is bemutatkozott. Az MH 25/88-as Könnyü Vegyes Zászlóalj és az MH 34. Bercsényi László Különleges Müveleti Zászlóalj harcászati bemutatója után az is kiderült, miért riasztották a készültségben lévő Gripeneket: öt „határsértő” gépet kellett „leszállásra kényszeríteniük”. Az utolsóként leszállt gépet Ugrik Csaba alezredes, a kecskeméti bázis repülőmüveleti főnöke vezette, a hátsó ülésen Sáfár Albert dandártábornok ült. Az MH ÖHP légierő haderőnem főnöke a kabinból kiszállva a gyakorlat eredményes végrehajtásáról tett jelentést a honvédelmi miniszternek.