A XVI. század óta hagyománynak nevezhető, hogy a fegyvereknek, haditechnikai eszközöknek elsősorban a külső hasonlóság alapján neveket adnak. Abban az időben jelent meg a francia hadseregben a gránát, aminek a katonák a gránátalma gyümölcs elnevezést adták, ami az alakján kívül utalás volt a rengeteg magra is, amit a gránát szilánkjaihoz hasonlítottak. Hasonló a helyzet a citrommal is. A továbbiakban bemutatunk Olvasóinknak több fegyvert és elnevezést bízva abban, hogy sikerül magyarul, hűen visszaadnunk a külföldi megnevezést.
A II. Világháború során az amerikai katonák az M9 típusú harckocsi-elhárító gránátvetőt egy hangszer tiszteletére nevezték el. Legnagyobb népszerüségnek az elnevezések kapcsán a halálos és veszélyes fegyverek örvendtek, a harckocsik, rakéták, stb.
Oroszországban ugyanakkor az elnevezések gyakran csak távoli kapcsolatot mutatnak a fegyverrel, az orosz mérnökök – ezen a területen is (?) – saját útjukat járják. Az orosz fegyverek elnevezései gyakran szokatlanok, szellemesek és néha talán „kacérak”. Az embernek időnként olyan érzése van, hogy az összes rohamlövegnek, rakétának, légvédelmi komplexumnak adott nevek csak a lehetséges ellenfél kigúnyolását célozzák.
Németországban a harckocsik elnevezése „Leopárd”, Izraelben „Merkava” (harci kocsi/szekér). Franciaországban egyes harckocsik elnevezése „Leclerc”, az Egyesült Államokban „Abrams”, amely elnevezések ismert tábornokok előtt tisztelegnek (Philippe de Hauteclocque Leclerc tábornok a második világháború során a szabad francia csapatok 2. páncélos hadosztályának parancsnoka volt, míg Creighton Abrams tábornok az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke és a 37. Páncélos Ezred parancsnoka volt). Oroszországban ennek ellenpéldájaként például a T-72 típusú harckocsi egyik modifikációjának, a T-72B2 „Csúzli”, elnevezését egyszerüen a csúzliról kapta.
Nézzünk további példákat a tüzérség területéről.
Az amerikaiak saját önjáró rohamlövegjüket „Paladin” (a latin palatinus szóból ered, a kései középkor francia, spanyol és olasz regényeiben és epikus költészetében a Károly-mondának a császárhoz közel álló hősei; később általában minden lovag, aki lovagiasságával kitünik) névre keresztelték, míg a britek sajátjukat „Archer” – Íjász névvel illették.
Lássuk, milyen neveket használnak az orosz, hasonló haditechnikai eszközök esetében. Előszeretettel nevezik el lövegjeiket virágokról, úgymint „Szegfü”, „Akácvirág”, „Bazsarózsa” és „Jácint”, amelyek közül az utóbbi a hagyományos lövedékek mellett nukleáris töltet célbajuttatására is alkalmas.
Hasonló a helyzet a harckocsi-elhárító rakéták területén is. Az amerikaiak egyik rakétájukat „Sárkány”-nak nevezik, míg egy másikat „Buzogány”-nak, amely elnevezések logikusak.
Oroszországban a 9M14M típusú irányítható harckocsi-elhárító rakéta elnevezése „Csöppség” (Baby), a 9M123 „”Krizantém”, de van „Félvér” megnevezés is, illetve ennek a típusnak éjszaka alkalmazható változata a „Mulatt”.
Az orosz tervezők előszeretettel alkalmazzák virágok neveit fejlesztéseik elnevezése során. Az orosz hadsereg állományában egy teljes „kert” megtalálható. Megtalálható többek között a 152 mm-es „Jácint” (melynek másik, nem hivatalos megnevezése „népirtó”, amely pontosabban tükrözi a fegyver képességeit) önjáró ágyú. Megtalálható a 2A44 típusú, 203 mm-es ágyúval felszerelt „Bazsarózsa” önjáró löveg, a 240 mm-es „Tulipán” önjáró aknavető, a 2Sz1 típusú „Szegfü” és a 2Sz3 típusú „Akácvirág” önjáró lövegek, valamint a 82 mm-es automata aknavető, a 2B9 típusjelü „Búzavirág” – és ez még nem a teljes „csokor”.
"Jácint" önjáró löveg
További elnevezéseket vizsgálva az orosz hadsereg fegyverei között észrevehető, hogy a katonai mérnököktől nem áll messze az érzelgősség. Ennek lehetséges oka a hadseregbeli élet szürkesége, ami miatt vágynak a romantikára és érzelmekre. Valószínüleg ennek hatására kapta többek között az RPMK-1 típusú meteorológiai komplexum a „Mosoly”, a 9M55Sz rakéta GCS 9M216 típusjelü fejrésze a „Hullámzás”, az MSz-24 típusú 240 mm-es rakéta vegyi robbanófejjel a „Gyöngédség”, a 9M22K 122 mm-es rakéta kazettás robbanófejjel a „Díszítés” elnevezést.
Megérdemli, hogy külön megemlítsük az UAZ-3150 „Kópé” terepjárót, az MR-352 „Pozitív” hajófedélzeti radart, a 23 mm-es „Szervusz” gumilövedéket. Itt lehet még megemlíteni a „Látogatás” páncélmellényt, a „Variáns” gránátvető-lapátot, a „Szenvedély” gyalogsági lapátot, a „Gyengédség” kézbilincset és az „Eksztázis” fény- és hanggránátot.
Nem kevésbé népszerü a haditechnikai eszközök elnevezése során az állatvilág. De itt nem a „gepárdokról” és „tigrisekről” lesz szó (bár az orosz hadseregben is előfordul „tigris”).
Tigrisek természetesen előfordulnak Oroszországban is, elsősorban a Távol-Keleten, azonban nagyon sok a mókus és valószínüleg ezért kapta a „Mókus” elnevezést az M-14Sz rakéta, a 4TUD katonai-felderítő rádióállomás éppúgy, mint az RM-207A-U rakéta-cél. Oroszországban van „Vaddisznó” – 96M6M többcélú rakétakomplexum, „Légy” – 64 mm-es RPG-18 kézi páncéltörő rakéta, „Mosómedve” – 533 mm-es SZET-65 önrávezető torpedó, „Szöcske” – MRK-2 mobil robottechnikai komplexum, „Kanári” – 6Sz1 hangtalan automata-gránátvető komplexum.
A TKB-0134 típusú kísérleti automata gránátvető elnevezése „Kecskegida”, az R-880M földi, hordozható rádiókészüléké „Garnélarák”.
Tengerentúli állatok is fellelhetőek az orosz hadseregben; „Panda” ‑ N001VP rádiólokációs célkövető rendszer, ami a Szu-27 típusú repülőgépekhez készült, „Kolibri” – 324 mm-es tengeralattjáró-elhárító torpedó. Mindennek megkoronázásaként az 1L219 tüzérségi felderítő és tüzvezető rendszer megnevezése „Állatkert” – amiben még némi logika is felfedezhető.
Örök téma a hadsereg berkein belül az egészség. Talán éppen ezért az orosz hadseregben ma is megtalálható BTR-80A „Aggodalom” páncélozott szállító harcjármü és az R-410M „Diagnózis” rádió-reléállomás. Ezek mellett a légi-deszant egységek speciális egészségügyi gépjármüve a BMM-1D típusú „Trauma” és a 65sz941 „Tónus” komplexum.
A haditechnikai eszközök tervezői számtalan alkalommal merítettek „ihletet” különböző foglalkozásokból így többek között az újságírás világából. Ilyen megfontolásból kapta nevét az MKZ-10 „Alcím” típusú rádióelektronikai összeférhetőség komplex, a „Rikkancs-E” radarállomás és bizonyos mértékben ide sorolható a 9M27D „Bekezdés” típusú propagandarakéta, amit a „Hurrikán” rakéta-sorozatvetőhöz alkalmaznak.
"Pinokkió"
Az újságíráshoz kötődő elnevezések mellett természetesen más foglalkozásokhoz és köthetőek haditechnikai eszközök nevei. A 30 mm-es légvédelmi gépágyú neve „Balerinácska”, míg az orosz belügyminisztérium másodlagos radarállomásának elnevezése „Stewardess”.
Amennyiben komolyan közelítünk a kérdéshez, abban az esetben megfigyelhető, hogy elfogadott hagyományok alapján adnak neveket a haditechnikai eszközöknek:
a frissített modifikációk esetében: „Angara” – Sz-200A, „Vega” – Sz-200V, „Dubna” – Sz-200D … stb. (orosz ABC);a versenyek, vagy tudományos-kutató munka illetve kísérleti-fejlesztés stádiumában adott elnevezések: „Bíró”, Varjú”;
rövidítés alapján: „Nona” (Новое Орудие Наземной Артиллерии), „Kord” (Ковровский Оружейники-Дягтерёвцы) … stb.;szériáknál egy bizonyos „logika” szerint: lövegek – „virágos széria”: „Bazsarózsa” „Jácint”, „Tulián” … stb.; légvédelmi eszközök: - „folyó sorozat”: „Tunguska”, „Silka”, „Néva”, „Dvina”; sorozatvetők ‑ különféle elemi jelenségek: „Jégeső”, „Orkán”, „Forgószél”, „Tornádó”;
asszociációs elnevezések: hordozható légvédelmi rakétarendszer – „Tü”, „Nyíl”; rádiózavaró komplexum „Muslicák”; orvlövész álcaruhák – „Kísértet” és „Erdei szellem”;hadseregbeli humor: müszaki lapát – „Szenvedély”, kézbilincs „”Gyengédség”, gránátvető lövedék – „Lelenc”, nehéz sorozatlövő rendszer „Pinokkió”;
a tervező iránti tisztelet: a T-90 típusú harckocsi elnevezése „Vlagyimir” (a harckocsi vezető tervezőjének neve után), „Antej-2500” (a fejlesztő cég neve után);jellemző cselekedet vagy tulajdonság alapján: tüzoltó rendszer „Zúzmara”, dinamikus védelem „Kapcsolat”.
Szergej Juferev