Villogó szirénák, tűzoltóautók, mentőautók, a kifutópályán veszteglő C–17-es és sok-sok, láthatósági mellénybe öltözött katona: mi történhetett az MH Pápa Bázisrepülőtéren április 23-án kora délután? A Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) szállító-repülőgépe már megkezdte felszállási manőverét, hogy nekivágjon küldetésének, amikor hirtelen vadállatok szaladtak át a gép előtt a kifutópályán. A repülőgép-vezető megszakította a felszállást és működésbe léptette a vészfékezőrendszert. Csakhogy az erőteljes fékezés miatt a raktérben elhelyezett rakomány egy része elszabadult, s a raktérben tartózkodó utasok közül többen megsérültek. Továbbá az intenzív fékezés miatt a futóművek fékei felforrósodtak.
Persze aki kicsit is ismeri a pápai repülőteret, az tudja, hogy a fenti hír semmiképpen sem lehet valóság. Már csak azért sem, mert a repülőtérre nagytestü vadállatok nemigen juthatnak be észrevétlenül, ezért egyértelmüen csak gyakorlatról lehetett szó. A történtek viszont a lehető legjobban szimulálták a valóságot, amely olykor bizony kiszámíthatatlan, és meglepetéseket is tartogathat.
Az előzetesen megadott információkhoz képest ugyanis a baleset elhárításában közremüködő tüzoltó-alegység, illetve a bázis egészségügyi központjának szakállománya azzal szembesült, hogy nem hét sérültet, hanem tízet kellett ellátni, továbbá nem sikerült időben megszerezni azt az információt sem, hogy vajon mennyi üzemanyaggal indult volna útjára a C–17-es (a felforrósodott fékek miatt ugyanis fennállt a tüz keletkezésének veszélye is). Íme két apróság abból a rendkívül összetett és pontos információáramlást igénylő folyamatból, amely elengedhetetlen a gyors és szakszerü beavatkozáshoz.
Vicai Zoltán alezredes, a bázis törzsfőnöke elmondta: minden egyes ilyen gyakorlatot sikeresnek lehet értékelni, mert ha nem is sikerül minden száz százalékosan, a hibákból mindig lehet tanulni.
„Nem az a lényeg, hogy a gyakorlat tökéletes legyen, hanem az, hogy a felszínre került problémák később már ne forduljanak elő, és így a feladatainkat a jövőben magasabb szinten tudjuk végrehajtani. Ugyanakkor mindenképpen sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a sérülteket a tüzoltó-alegységünk rövid idő alatt kimenekítette a repülőgépből, az egészségügyi szakszemélyzet pedig megfelelő ellátás után a helyi kórházba szállította őket – természetesen nem a valóságban, csak fiktíven. A gyakorlat pozitív tapasztalatait és a kisebb hibákat pedig az első értékelés során minden érintett bevonásával elemeztük” – nyilatkozta a törzsfőnök.
Mivel a bázison települt Nehéz Légiszállító Ezredben tizenkét különböző nemzet katonái szolgálnak, a gyakorlatot értelemszerüen angol nyelven koordinálták. A sokféle nemzeti eljárás közül a repülőgép üzemeltetésével kapcsolatosan az amerikai szabályzókat veszik alapul; a bázisrepülőtér állománya viszont ICAO-, NATO- és nemzeti irányelvek szerint is tevékenykedik.
Todor Golakov alezredes, a Nehéz Légiszállító Ezred törzsfőnöke és quality managere honlapunk kérdésére szintén sikeresnek értékelte a látottakat.
„Nem könnyü tizenkét különböző nemzet tagjai számára egy eljárást követni, így mindenképpen szükséges a gyakorlás. Mindenki tanult belőle, és ez a legfontosabb. Tizenkét nemzet, egy csapat, egy cél” – mondta az alezredes.
A gyakorlatot a tervek szerint idén ősszel egy újabb hasonló követi majd.