Tizenhárom év után – 1998 óta – tavaly először fordult elő, hogy a világon csak csekély mértékben, mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a fegyverkezési kiadások, noha a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetés továbbra is jelentős – derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett tanulmányából.
2011-ben világszerte 1,73 billió dollárt költöttek fegyverkezésre, ami csupán 0,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest – olvasható a SIPRI fegyverkezésről és leszerelésről készített 2012-es évkönyvében megjelent tanulmányában. 2010-ben még 1,3 százalékos, 2009-ben pedig 6 százalékos kiadásnövekedést regisztráltak.
A svéd intézet korábbi évkönyveinek adatai szerint a világ katonai kiadásai 1987-től kezdve 1998-ig bezárólag folyamatosan csökkentek, majd 1999-ben növekedésnek indultak, akkor 2,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
A svéd szellemi mühely számításai szerint a 2011-es katonai kiadások a világ országai összesített nemzeti termékének (GNP) 2,5 százalékát tették ki, ami fejenként 249 dolláros ráfordításnak felel meg.
A stockholmi intézet a nyolc atomhatalmat – Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Izrael, Pakisztán és India – vizsgálva megállapította, hogy 2012 elején a nukleáris robbanófejek száma a tavaly regisztrált 20 530-nál kevesebb, mintegy 19 ezer volt. Ezzel a kedvezőnek tünő csökkenő tendenciával azonban szembeállítható az a tény, hogy a világ tömegpusztító eszközeit folyamatosan modernizálják - figyelmeztetnek a jelentés készítői. Shannon Kile, a SIPRI egyik szakértője elmagyarázta, hogy az atomhatalmak „csak elméletileg állnak készen” fegyverarzenáljuk feladására. A hosszú távú fejlesztési programok éppen azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek még mindig meghatározóak egy ország nemzetközi státusának és erejének szempontjából - tette hozzá.
