Híradósok Camp Pannoniában

Minden parancsnok rémálma, hogy elveszíti a kapcsolatot a feladatban lévő csapatokkal. Ez hadmüveleti területen élet-halál kérdése. Hiszen minden pillanatban tudnia kell, hol járnak, mit csinálnak, mi történik velük, körülöttük. Szükségük van-e segítségre vagy parancsnoki döntésre a feladatuk biztonságos végrehajtásához. Ahogy a kis csapat fogalmaz: „bár a munkánk nem látványos, a hiányát mindenki megérezné”. Ez igaz is, hiszen nélkülük nem lenne biztosított a híradás se a müveleti területen velünk együtt szolgáló nemzetközi erőkkel, se Magyarországra az elöljáróink felé, de ők gondoskodnak arról is, hogy az úton lévő konvojok kommunikálni tudjanak egymással és a müveletet irányító központtal.

Mindehhez jól és megfelelően müködő híradó eszközökre van szükség, melyeknek karbantartása és javítása is rájuk hárul. Ami sokszor nem könnyü feladat, hiszen Afganisztánban az időjárási körülmények, valamint a nagy mennyiségü por erősen rongálja a technikát.

A részleg egyetlen informatikusát is sokan keresik fel meghibásodott számítógépeikkel, hogy megmentse legalább a legszükségesebb információkat vagy akár egy képet a családról. A táborlakók nem maradnak le a hazai eseményekről és a világ híreiről sem: a részlegvezető szívén viseli, hogy egy magyar táborban magyar rádió hangja zengjen, hiszen már harminc éve rádiózik amatőrként.

Munkájuk nélkülözhetetlen: egymást váltva tizenkét órás szolgálatban az éterben vannak, nem hagyják, hogy a kapcsolat megszakadjon.

(MH PRT PAO)