2023. 06. 01. csütörtök
Tünde
: 371 Ft   : 347 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Art of WAR  |  2012. 09. 03., 13:09

Augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett, idén decemberben pedig negyven éve lesz annak, hogy utoljára ember járt a Földhöz legközelebbi égitesten. A folytatás egyelőre bizonytalan – a múltat azonban érdemes felidézni.

Az amerikai Hold-projektet, az Apollo-programot – az Egyesült Államok második ürprogramját – még John F. Kennedy elnök hirdette meg 1961 májusában, egy hónappal Jurij Gagarin ürutazását követően. Az elsődlegesen deklarált cél a Föld égi kísérőjének meghódítása volt, ám legalább ekkora presztízsjelleggel is bírt a program: a Szovjetunió az ürversenyben fölénybe került, ezt szerették volna megfordítani, hiszen Gagarin útja hatalmas pofont jelentett a teljes amerikai társadalomnak a hidegháború kellős közepén – még úgy is, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard nem egészen egy hónappal később ürugrást hajtott végre. A holdra szállás kellően ambiciózus célnak tünt ahhoz, hogy elhomályosítsa a szovjet eredményeket, ráadásul Washingtonban biztosan tudták, hogy Moszkvában e tekintetben egyelőre még korántsem állnak olyan előrehaladottan. A program megvalósításához persze elengedhetetlenül szükség volt az akkori világpolitikai környezetre is: a versengés miatt a tervet általános társadalmi támogatottság övezte Amerikában, és Kennedy politikai ellenfelei sem firtatták azt, hogy mi másra lehetne elkölteni az Apollo-programra előirányzott nem kevés pénzt (a vállalkozás akkori árfolyamon közel 20 milliárd dollárt emésztett fel).

A Kennedy által a megvalósításra kitüzött kilenc év rövid volt, így a tudományos és technikai mühelyek igen gyors tempóban kezdtek el munkálkodni a program megvalósításán. Természetesen magát a célállomást is jobban meg kellett ismerni a holdra szállások előtt: ezt célozta a két holdszonda-program, a Surveyor és a Lunar Orbiter. Emellett a szoros határidők miatt a NASA nem haladhatott lépésről lépésre, az egyes komponensek tesztelése egymással párhuzamosan zajlott.

Az Apollo ürhajók hivatalos tesztelése 1966 februárjában kezdődött meg, ám ez a szakasz nem volt mentes a kudarcoktól: ezek közül a legsúlyosabb 1967. január 27-én következett be, amikor az első személyzettel végrehajtott teszt egy előzetes gyakorlat során, tehát már a tervezett kilövés előtt tragédiába torkollott. Az AS-204 – utólag ezt emlegetik Apollo-1-ként – parancsnoki moduljában egészen pontosan máig ismeretlen okból tüz keletkezett, a bent tartózkodó három ürhajós, Virgil I. „Gus” Grissom, Edward White és Roger B. Chaffee pedig bent égtek a kabinban. Az első sikeres, emberi személyzettel végrehajtott Apollo-repülés így végül csak 1968. október 11-én valósulhatott meg.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Ezt követően felgyorsultak az események: a december 21-én startolt Apollo-8 révén először érte el az emberiség a Holdat. Frank Borman, Jim Lovell és William A. Anders megkerülték az égitestet, és ugyan kisebb-nagyobb rosszullétek jelentkeztek az utazás során, a küldetés végül teljes sikerrel járt. Az Apollo-10 a következő év májusában megismételte a diadalt, és a következő ürhajó, az Apollo-11 1969. július 16-án le is szállt a Holdon. Az első ember, aki idegen égitestre tette a lábát, Neil Armstrong volt („Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”  – mondta az ürhajóból kilépve), őt pedig Edwin „Buzz” Aldrin követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins a holdkompban maradt.

Az Apollo-11 21 órát töltött a Holdon: ebből maga a holdséta bő két és fél óráig tartott, az ürhajósok pedig az elvégzendő feladatok (minták gyüjtése, zászló és emléktábla elhelyezése) befejeztével, háromnapos út után épen és egészségesen, hősként térhettek vissza a Földre. A 20. század minden bizonnyal leggrandiózusabb vállalkozása sikerrel járt, az Egyesült Államok pedig fordított eddigi hátrányán az ürversenyben.

Noha a kitüzött célt teljesítették, a NASA előre gondolkodott és számos hajót, illetve legénységet készített fel a Hold meghódítására, hiszen nem tudhatták, hányadik küldetés jár majd sikerrel. Ennek megfelelően a következő három év folyamán további hat holdra szállásnak vágtak neki, amelyek közül csak egy hiúsult meg, az Apollo-13 missziója, mivel a hajó szervizmoduljában meghibásodás történt. Ugyan nem ment egyszerüen, de a három ürhajóst végül épségben visszahozták a Földre (küldetésükről sikeres film is készült 1995-ben Tom Hanks és Ed Harris főszereplésével).

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Mindeközben azonban – épp az említett tényezők miatt – megerősödtek a hátországban azok a hangok, amelyek szerint felesleges tovább finanszírozni egy olyan vállalkozást, amely elérte a célját: a vietnami háború elvonta a figyelmet az ürprogramról, Richard Nixon adminisztrációja pedig a fentiek eredőjeként deklaráltan nem kezelte már igazi prioritásként a projektet. Bizonyos iránymódosítások azért bekerültek a programba, így például az Apollo-15 már holdjárót is vitt magával, és a küldetések időtartama némileg hosszabbra nyúlt. A legtöbb időt ennek megfelelően az utolsó holdra szállást végrehajtó Apollo-17 legénysége tölthette el a Holdon: Eugene Cernan, Ronald Evans és az egyetlen „civil” holdutazó, a geológus Harrison H. „Jack” Schmitt összesen 75 órán át tartózkodott az égitesten, a leghosszabb holdséta hét órán keresztül tartott. Ezt követően, 1972 decembere után azonban már nem járt más a Holdon: az Apollo-program további „emberes” utazásait, így az Apollo-18, -19 és -20 betervezett küldetéseit Nixonék törölték.

A Holdon az Apollo-program évei alatt összesen tizenkét ürhajós fordult meg, ennek során összesen több mint 380 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyüjtöttek. A holdautókkal mintegy 27–35 kilométernyi utat tettek meg a Hold felszínén. A tudományos eredmények és a program révén a hétköznapi életbe átvett technikai megoldások jószerivel felsorolhatatlanok. A legénységet illetően érdekesség, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard az Apollo-14-gyel maga is megjárta a Holdat, a leginkább pedig a vásznon a már említett Tom Hanks által megformált Jim Lovellnek fájhat a szíve: az Apollo-8-cal Lovell az első emberek között volt, akik megközelítették az égitestet, az Apollo-13-mal pedig ismét a közelébe jutott, ám ott leszállni végül – a „sikeres kudarc” miatt – ezúttal sem nyílt alkalma. Nevéhez mindazonáltal több rekord is füződik: ő volt az első ember, aki négyszer is feljutott a világürbe, és az Apollo-13 visszahozatala során társaival, Jack Swigerttel és Fred Haise-zel a mai napig ők jutottak az emberiség tagjai közül valaha is legtávolabb a Földtől.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

A Schmitt kivételével alapvetően az amerikai hadsereg vadászpilótái közül válogatott ürhajósok közül egyébként senki sem járt több ízben a Holdon, e téren így a rekordot John W. Young és Eugene Cernan tartják, akik Lovellhez hasonlóan egyszer megkerülték az égitestet az Apollo-10-zel, és vele ellentétben egy-egy ízben később le is szállhattak ott (előbbi az Apollo-16, utóbbi az Apollo-17 parancsnokaként).

A további holdutazások kérdése – Barack Obama elnök döntésének következtében – egyelőre nincs napirenden az Egyesült Államokban: George W. Bush 2004-ben ugyan beindította a Constellation programot, amely révén az amerikaiak még a Mars (szintén a jövő ködébe vesző) meghódítása előtt visszatértek volna a Holdra, ám Obama 2010 februárjában leállította az előkészületeket. E döntést maga az első holdutazó, az idén augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong is komoly hibának nevezte, és egyszer sem rejtette véka alá azon véleményét, hogy a Holdra előbb kéne visszatérni, mint eljutni a Marsra. „Támogatom, hogy a Marsra menjünk, ez azonban túl nehéz és túl költséges a jelenlegi technológiával. A Holdon már hatszor jártunk, városnyi területeket tártunk fel, további 36 millió négyzetkilométer azonban felfedezetlen” – fogalmazott egy ízben.

Természetesen korántsem biztos, hogy a következő holdutazás csak Amerika tétlenségén, illetve aktivitásán áll vagy bukik: Kína 2013-ban szondát kíván küldeni a Holdra, 2016-ig robotürhajóval terveznek holdkőzetet juttatni a Földre. Szakértők szerint nagyjából 2030-ra reális lehet egy kínai holdmisszió.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 09., 10:25
1986. április 26-án történt meg Európa legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es számú RBMK-1000 típusú, grafitrudas szabályozású reaktorblokkja a konstrukció tervezési hibája, illetve sorozatos emberi mulasztások miatt kigyulladt, majd a keletkezett gőz szétvetette magát a reaktort, illetve az annak helyet adó épület tetőszerkezetét is.
2023. 04. 17., 09:54
A Sargasso-tenger évszázadok óta az Atlanti-óceán egyik leghírhedtebb térségének számít, többek között azért, mert területén fekszik a Bermuda-háromszög is.
2023-03-31 12:17:30
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda már számos alkalommal mutatott be meglehetősen sajátos tervezésű, néha igencsak futurisztikus külsejű harci eszközöket, amelyek többsége – legalábbis amennyire tudni lehet – vagy egyszerűen propagandacélokra szolgált, vagy nem lépett túl a prototípus fázison.
2023-03-27 13:23:44
A nyugat-balkáni béke Magyarország egyik legfontosabb biztonságpolitikai érdeke, hiszen ez az európai béke egyik záloga is egyben, elérése és biztosítása embert próbáló, kihívást jelentő feladat – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 26-án, vasárnap a Koszovóból visszatérő MH KFOR Hadműveleti Tartalék Zászlóalj manőver századának fogadásakor Kecskeméten.
2023-03-21 15:21:41
Egy igazán sűrű, de eredményes 2022-es évet tudhat maga mögött a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. Az új magyar fegyvercsalád – a Magyar Honvédség szakembereivel történő – közös fejlesztésével ugyanis korántsem értek véget a feladatok és kihívások.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 06. 01., 09:59
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után május 31-én, a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges.
2023. 05. 31., 14:34
A Magyar Honvédség éjszakai éleslövészettel egybekötött kiképzési feladatot hajt végre május 31-én és június 1-jén 14.00-24.00 óra között a „nullaponti” lőtéren, Bakonykútiban és térségében.
2023. 05. 23., 12:47
A Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot bocsát ki május 23-án, kedden, egymillió példányban – közölte a jegybank az MTI-vel.
2023. 05. 18., 10:53
A honvédelmi tárca vezetője a Magyar Honvédség új toborzó kampányfilmjének megjelenése kapcsán beszélt a TV2, az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsoraiban május 17-én, szerdán.

  JETfly Magazin

Két év rekordveszteség után újra nyereséges évet zárt tavaly a Budapest Airport, így a vállalatnak sikerült a koronavírus-járvány ideje alatt felhalmozott súlyos veszteségből némileg lefaragnia.