2024. 04. 13. szombat
Ida
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Art of WAR  |  2012. 09. 03., 13:09

Augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett, idén decemberben pedig negyven éve lesz annak, hogy utoljára ember járt a Földhöz legközelebbi égitesten. A folytatás egyelőre bizonytalan – a múltat azonban érdemes felidézni.

Az amerikai Hold-projektet, az Apollo-programot – az Egyesült Államok második ürprogramját – még John F. Kennedy elnök hirdette meg 1961 májusában, egy hónappal Jurij Gagarin ürutazását követően. Az elsődlegesen deklarált cél a Föld égi kísérőjének meghódítása volt, ám legalább ekkora presztízsjelleggel is bírt a program: a Szovjetunió az ürversenyben fölénybe került, ezt szerették volna megfordítani, hiszen Gagarin útja hatalmas pofont jelentett a teljes amerikai társadalomnak a hidegháború kellős közepén – még úgy is, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard nem egészen egy hónappal később ürugrást hajtott végre. A holdra szállás kellően ambiciózus célnak tünt ahhoz, hogy elhomályosítsa a szovjet eredményeket, ráadásul Washingtonban biztosan tudták, hogy Moszkvában e tekintetben egyelőre még korántsem állnak olyan előrehaladottan. A program megvalósításához persze elengedhetetlenül szükség volt az akkori világpolitikai környezetre is: a versengés miatt a tervet általános társadalmi támogatottság övezte Amerikában, és Kennedy politikai ellenfelei sem firtatták azt, hogy mi másra lehetne elkölteni az Apollo-programra előirányzott nem kevés pénzt (a vállalkozás akkori árfolyamon közel 20 milliárd dollárt emésztett fel).

A Kennedy által a megvalósításra kitüzött kilenc év rövid volt, így a tudományos és technikai mühelyek igen gyors tempóban kezdtek el munkálkodni a program megvalósításán. Természetesen magát a célállomást is jobban meg kellett ismerni a holdra szállások előtt: ezt célozta a két holdszonda-program, a Surveyor és a Lunar Orbiter. Emellett a szoros határidők miatt a NASA nem haladhatott lépésről lépésre, az egyes komponensek tesztelése egymással párhuzamosan zajlott.

Az Apollo ürhajók hivatalos tesztelése 1966 februárjában kezdődött meg, ám ez a szakasz nem volt mentes a kudarcoktól: ezek közül a legsúlyosabb 1967. január 27-én következett be, amikor az első személyzettel végrehajtott teszt egy előzetes gyakorlat során, tehát már a tervezett kilövés előtt tragédiába torkollott. Az AS-204 – utólag ezt emlegetik Apollo-1-ként – parancsnoki moduljában egészen pontosan máig ismeretlen okból tüz keletkezett, a bent tartózkodó három ürhajós, Virgil I. „Gus” Grissom, Edward White és Roger B. Chaffee pedig bent égtek a kabinban. Az első sikeres, emberi személyzettel végrehajtott Apollo-repülés így végül csak 1968. október 11-én valósulhatott meg.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Ezt követően felgyorsultak az események: a december 21-én startolt Apollo-8 révén először érte el az emberiség a Holdat. Frank Borman, Jim Lovell és William A. Anders megkerülték az égitestet, és ugyan kisebb-nagyobb rosszullétek jelentkeztek az utazás során, a küldetés végül teljes sikerrel járt. Az Apollo-10 a következő év májusában megismételte a diadalt, és a következő ürhajó, az Apollo-11 1969. július 16-án le is szállt a Holdon. Az első ember, aki idegen égitestre tette a lábát, Neil Armstrong volt („Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”  – mondta az ürhajóból kilépve), őt pedig Edwin „Buzz” Aldrin követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins a holdkompban maradt.

Az Apollo-11 21 órát töltött a Holdon: ebből maga a holdséta bő két és fél óráig tartott, az ürhajósok pedig az elvégzendő feladatok (minták gyüjtése, zászló és emléktábla elhelyezése) befejeztével, háromnapos út után épen és egészségesen, hősként térhettek vissza a Földre. A 20. század minden bizonnyal leggrandiózusabb vállalkozása sikerrel járt, az Egyesült Államok pedig fordított eddigi hátrányán az ürversenyben.

Noha a kitüzött célt teljesítették, a NASA előre gondolkodott és számos hajót, illetve legénységet készített fel a Hold meghódítására, hiszen nem tudhatták, hányadik küldetés jár majd sikerrel. Ennek megfelelően a következő három év folyamán további hat holdra szállásnak vágtak neki, amelyek közül csak egy hiúsult meg, az Apollo-13 missziója, mivel a hajó szervizmoduljában meghibásodás történt. Ugyan nem ment egyszerüen, de a három ürhajóst végül épségben visszahozták a Földre (küldetésükről sikeres film is készült 1995-ben Tom Hanks és Ed Harris főszereplésével).

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Mindeközben azonban – épp az említett tényezők miatt – megerősödtek a hátországban azok a hangok, amelyek szerint felesleges tovább finanszírozni egy olyan vállalkozást, amely elérte a célját: a vietnami háború elvonta a figyelmet az ürprogramról, Richard Nixon adminisztrációja pedig a fentiek eredőjeként deklaráltan nem kezelte már igazi prioritásként a projektet. Bizonyos iránymódosítások azért bekerültek a programba, így például az Apollo-15 már holdjárót is vitt magával, és a küldetések időtartama némileg hosszabbra nyúlt. A legtöbb időt ennek megfelelően az utolsó holdra szállást végrehajtó Apollo-17 legénysége tölthette el a Holdon: Eugene Cernan, Ronald Evans és az egyetlen „civil” holdutazó, a geológus Harrison H. „Jack” Schmitt összesen 75 órán át tartózkodott az égitesten, a leghosszabb holdséta hét órán keresztül tartott. Ezt követően, 1972 decembere után azonban már nem járt más a Holdon: az Apollo-program további „emberes” utazásait, így az Apollo-18, -19 és -20 betervezett küldetéseit Nixonék törölték.

A Holdon az Apollo-program évei alatt összesen tizenkét ürhajós fordult meg, ennek során összesen több mint 380 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyüjtöttek. A holdautókkal mintegy 27–35 kilométernyi utat tettek meg a Hold felszínén. A tudományos eredmények és a program révén a hétköznapi életbe átvett technikai megoldások jószerivel felsorolhatatlanok. A legénységet illetően érdekesség, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard az Apollo-14-gyel maga is megjárta a Holdat, a leginkább pedig a vásznon a már említett Tom Hanks által megformált Jim Lovellnek fájhat a szíve: az Apollo-8-cal Lovell az első emberek között volt, akik megközelítették az égitestet, az Apollo-13-mal pedig ismét a közelébe jutott, ám ott leszállni végül – a „sikeres kudarc” miatt – ezúttal sem nyílt alkalma. Nevéhez mindazonáltal több rekord is füződik: ő volt az első ember, aki négyszer is feljutott a világürbe, és az Apollo-13 visszahozatala során társaival, Jack Swigerttel és Fred Haise-zel a mai napig ők jutottak az emberiség tagjai közül valaha is legtávolabb a Földtől.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

A Schmitt kivételével alapvetően az amerikai hadsereg vadászpilótái közül válogatott ürhajósok közül egyébként senki sem járt több ízben a Holdon, e téren így a rekordot John W. Young és Eugene Cernan tartják, akik Lovellhez hasonlóan egyszer megkerülték az égitestet az Apollo-10-zel, és vele ellentétben egy-egy ízben később le is szállhattak ott (előbbi az Apollo-16, utóbbi az Apollo-17 parancsnokaként).

A további holdutazások kérdése – Barack Obama elnök döntésének következtében – egyelőre nincs napirenden az Egyesült Államokban: George W. Bush 2004-ben ugyan beindította a Constellation programot, amely révén az amerikaiak még a Mars (szintén a jövő ködébe vesző) meghódítása előtt visszatértek volna a Holdra, ám Obama 2010 februárjában leállította az előkészületeket. E döntést maga az első holdutazó, az idén augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong is komoly hibának nevezte, és egyszer sem rejtette véka alá azon véleményét, hogy a Holdra előbb kéne visszatérni, mint eljutni a Marsra. „Támogatom, hogy a Marsra menjünk, ez azonban túl nehéz és túl költséges a jelenlegi technológiával. A Holdon már hatszor jártunk, városnyi területeket tártunk fel, további 36 millió négyzetkilométer azonban felfedezetlen” – fogalmazott egy ízben.

Természetesen korántsem biztos, hogy a következő holdutazás csak Amerika tétlenségén, illetve aktivitásán áll vagy bukik: Kína 2013-ban szondát kíván küldeni a Holdra, 2016-ig robotürhajóval terveznek holdkőzetet juttatni a Földre. Szakértők szerint nagyjából 2030-ra reális lehet egy kínai holdmisszió.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024. 03. 18., 15:07
2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
2024-03-07 11:04:37
Semmi, mert egy hasonló méretű, ARV vontatókocsi siet segítségére, hogy biztonságos helyre szállítsa. A pótolhatatlan eszköz kezelését öthetes kiképzés alatt sajátították el a hódmezővásárhelyi és tatai honvédek, tudásukról pedig a március első hetében rendezett táborfalvai vizsganapokon adtak számot.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 11., 10:42
Az MH Egészségügyi Központ állománya a ROLE-2 egészségügyi komplexum elemeinek telepítését gyakorolta.
2024. 04. 09., 13:17
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter dr. Töll László ezredes, hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka személyében új miniszteri biztost nevezett ki.
2024. 04. 08., 14:59
Hatvanhárom második világháborús aknagránát szunnyadt egy Csép melletti szántóföldön, több mint 250 kilogrammnyi össztömegben. Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred katonái többnapos munkával tisztították meg a területet.
2024. 04. 05., 13:00
A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága köszöntötte csütörtökön a 100 éve született Tóth Lajost.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!