Kevesebb magyar katona lesz Afganisztánban

E folyamat célja, hogy az atlanti szövetség által vezetett nemzetközi erő, az ISAF 2014 végén befejezze küldetését és kivonja harci erőit a közép-ázsiai országból. Az ISAF fokozatosan, tartományról tartományra haladva adja át az afgán kormányerőknek a biztonság fenntartásáért viselt fő felelősséget.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban elhatározta: a Magyar Honvédség vállalja a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét idén október 1-jétől hat hónapon át, eközben pedig csökkentett létszámmal jövő márciusig fenntartja Afganisztánban a tartományi újjáépítési csoportját. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett észak-afganisztáni tartomány átadása az afgán hatóságok számára részben már megtörtént, illetve folyamatban van, értelemszerüen ez a tartományi újjáépítési tevékenység is le fog zárulni − mondta.

Hende Csaba kiemelte: az elmúlt hat évben a magyar katonák és szakemberek iskolák és orvosi rendelők tucatjait hozták létre, hidakat építettek és több mint negyven kutat fúrtak Afganisztánban. Magyarország továbbra is végzi kiképzési feladatait, amelyek közül kiemelkedik a két helikopter-kiképző csoport. Ezek Mi-17-es és Mi-35-ös típusokra képeznek ki afgán pilótákat és müszakiakat az ország két különböző pontján.

Átalakul az Ohiói Nemzeti Gárdával közösen müködtetett magyar katonai kiképző- és mentorcsoport szerepköre is. Miután az az afgán zászlóalj, amelyet 2009 óta segítettek a felkészülésben, elnyerte a „harcra kész” minősítést a NATO vizsgáztatási rendszerében, e téren már nem lesz szükség a magyar katonák tapasztalataira. A csapat csökkentett létszámban áttelepül Mazar-i Sharifba, ahol az ottani afgán hadosztály mellett a törzstervezői feladatokban fog segítséget nyújtani.

Magyarország ugyanakkor növeli Afganisztánban a különleges müveleti tevékenységre alkalmas katonáinak számát. Összességében − mondta Hende Csaba − 2013-ban az afganisztáni magyar katonai létszám lényegesen csökken majd.

A védelmi miniszteri találkozót záró sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közölte: egyelőre nem döntöttek arról, milyen létszámmal indul majd a 2014-es ISAF-kivonulás után az új nemzetközi Afganisztán-misszió, amelynek súlypontjában immár az afgánoknak nyújtandó kiképzés és támogatás lesz.

A védelmi miniszterek megvitatták a másik fontos NATO-müvelet, a koszovói KFOR-misszió kérdését is. Megállapították, hogy Koszovóban a biztonsági helyzet és a szabad mozgás lehetősége az utóbbi időben javult, de a NATO-nak nem szabad elveszítenie az éberségét. Az elmúlt évben még sok villongás volt a főként szerbek lakta Észak-Koszovóban. Hende Csaba erre példaként megemlítette: korábban mintegy húsz úttorlaszt emeltek az ott élő szerbek, de ma már csak egy van. „Lényegesen alacsonyabb szintü a feszültség, és ez kisebb katonai részvételt igényel" − fogalmazott a honvédelmi miniszter. Szerinte ezért felmerülhet a tartalék erők felhasználásának megváltoztatása az év végével.

Rasmussen a záró sajtóértekezleten felidézte, hogy a NATO a korábbi hónapokban a feszültség kiéleződése miatt elhalasztotta a KFOR létszámának további csökkentését, és − tette hozzá − ilyen döntés most sem született. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy a Koszovóban állomásozó nemzetközi erő területi elhelyezkedését illetően némi egyensúly-kiigazítás várható, nagyobb súlyt helyezve Észak-Koszovóra.

Hende Csaba a miniszteri tanácskozáson tájékoztatást adott arról, hogy a magyar HungaroControl vállalat nyerte el a koszovói légtér − mindeddig megoldatlan − felügyeletére és a légi közlekedés irányítására kiírt NATO-pályázatot; a feladatot a cég jövő márciustól fogja ellátni.

A honvédelmi miniszter magyar újságíróknak elmondta: a harmadik háromdimenziós magyarországi radar létesítési költségeinek több mint 90 százalékát a NATO viseli, sőt, 19 éven át a müködtetéséhez is hozzá fog járulni.

Fotók: www.nato.int