2017. 11. 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
: 313 Ft   : 267 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mennyi idő van egy esetleges Irán elleni háborúig?

Art of WAR  |  2012. 10. 30., 13:17

Bár az iráni gazdaság egyértelműen megszenvedte a nyugati hatalmak szankcióit, az iszlám köztársaság továbbra is körülbelül 50 milliárd dolláros olajbevétellel számolhat ebben az évben, így az összeomlást még sokáig elkerülheti. Vajon meddig tart még ki Irán, mennyi idő kell neki a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez, s mikor válik elkerülhetetlenné a katonai beavatkozás? – feszegeti az iráni atomvita legégetőbb kérdéseit a The Wall Street Journal lapjain Marc Gerecht, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori munkatársa.

Szerinte a kérdések megválaszolásához legelőször az iráni gazdasági összeomlás lehetséges dátumát kell megbecsülni. A csőd akkor fog bekövetkezni, ha az iszlám köztársaság keményvaluta-kifizetései meghaladják a keményvaluta-készleteit, ha a külföldi áruk importja ellehetetlenül és a kereskedelem egyetlen módjává a barter válik, a helyi fizetőeszköz, a riál pedig értéktelen papírfecni lesz csupán. A gazdaság megbénulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ali Hameini ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője és a Forradalmi Gárda lemond az atomfegyverek fejlesztéséről.

A józan ész azt sugallja, hogy a csődnek fél évvel azelőtt kell bekövetkeznie, hogy Irán elkészül a nukleáris fegyverekkel, hat hónap kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági katasztrófa hatása a rezsimen is érződjön. A válság és a félelem csak lassan fogja átjárni a robosztus iráni politikai rendszert.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nemrég az ENSZ közgyülése előtt elmondott beszédében kifejtette, hogy számításaik szerint Irán 2013 tavasz végére-nyár elejére már elegendő 20 százalékosra dúsított urániummal rendelkezik majd ahhoz, hogy legyen egy atombombája. A zsidó állam számára ez pedig azt fogja jelenteni, hogy „elkerülhetetlenné vált” megelőző katonai csapást mérni Iránra. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, az iráni gazdaságnak három hónapon belül, január végéig teljesen meg kellene bénulnia.

Amerikai számítás szerint erre csak fél évvel később kerülhet sor – írja az egykori hírszerző.

Barack Obama amerikai elnök nem jelölt ki az izraelihez hasonló „vörös vonalat” Irán számára, noha azt többször is hangsúlyozta, hogy Irán nem válhat atomhatalommá. Obama az izraeli állásponttal ellentétben úgy véli, önmagában az, hogy Irán rendelkezik atomfegyverek fejlesztéséhez szükséges eszközökkel még nem ad okot egy háborúra. Az amerikai elnök szerint katonai beavatkozásra csak akkor lenne szükség, ha az iszlám köztársaságnak nem csak a „hozzávalói” lesznek meg egy nukleáris bombához, hanem minden kétséget kizáróan elkezdenek dolgozni a bomba összerakásán. Ez a forgatókönyv azt indikálja, hogy a katonai csapás mindaddig elkerülhető, amíg nem érik tetten Iránt.

Ez pedig akár meg is történhet. Irán – Kínával, Indiával Pakisztánnal és Észak-Koreával ellentétben – nem tartotta teljesen titokban az atomprogramját. Teherán, miután felfedte a programot - persze csak a polgári célú dúsításra vonatkozó részt – szabad utat engedett az ENSZ égisze alatt müködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek. A NAÜ a két ismert erőmüben jelenleg havonta tart ellenőrzést. A rezsim ugyanakkor igyekszik félrevezetni az ellenőröket, és folyamatosan csal az inspekciók során – írja Marc Gerecht.

Éppen ezért csak találgatások vannak, mikor áll majd készen az iszlám állam arra, hogy hozzákezdjen egy atombomba összerakásához. Egy reális elképzelés szerint, tekintve az urándúsító centrifugák egyre növekvő számát, Teheránnak 2013 végére már minden eszköze meg lesz nukleáris fegyverek előállításához. Ekkor már nem lenne ésszerü megtámadni Iránt, mivel a robbanófejeket és a bombát müködésbe hozó eszközt kicsi, észrevehetetlen üzemekben is össze lehet rakni. Az Egyesült Államok számításai szerint így 2014 januárjában készülhet el egy iráni atomfegyver, s ennek megakadályozásához a nyugati gazdasági szankcióknak jövő júliusig romba kellene dönteniük az országot.

A szankciók esetleges szigorítását a cikkíró szerint az amerikai államkincstárnak, a külügyminisztériumnak, a nemzeti biztonsági tanácsnak valamint a CIA-nak kell kidolgoznia. Az egyik leggyorsabban kivitelezhető szigorítás az iráni központi bank feketelistára tétele, amiért támogatja a terrorizmust és a fegyverkezést. Ezzel a lépéssel Iránt sikerülne teljesen kizárni a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Az amerikai kormány megtilthat minden, Iránba irányuló nem humanitárius exportot, és szankciókkal fenyegetheti meg Irán más exportpartnereit annak érdekében, hogy ők is így tegyenek. Az Egyesült Államok azzal is nyomást gyakorolhat Teheránra, ha befagyasztja az iráni kormány külföldi pénzintézetekben, valutában tartott vagyonát. Végül, az Obama-kormány kitilthatná kikötőiből az Iránból vagy Iránba olajtermékeket szállító tankhajókat, ezzel sok olyan vállalatot is ellehetetlenítve, amely keményvalutát visz be Iránba.

Ami igazán meglepő, hogy ezeket az intézkedéseket eddig még nem vezették be, ezek hiányában pedig az iráni gazdaság elég erős maradt ahhoz, hogy ne lehessen rövid időn belül szankciókkal megbénítani, így egyre elkerülhetetlenebbnek tünik a katonai beavatkozás – írta a The Wall Street Journal címü lapban megjelent elemzésében a CIA volt munkatársa.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017. 11. 21., 11:01
2017. november 06 ‒ 09. között a NATO Görögországban (pontosabban Kréta szigetén) található légvédelmi rakéta lőterén (NATO Missile Firing Installation – NAMFI) az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) és Németország katonái közös harcászati légvédelmi rakéta éleslövészetet hajtottak végre Patriot, Avenger, Ozelot és Stinger fegyverrendszerekkel.
2017. 11. 09., 09:06
1942 májusában a Korall-tengeren lezajlott a világ első olyan tengeri ütközete, amelyet kizárólag repülőgép-hordozókkal és a róluk indított repülőgépekkel vívtak meg.
2017-10-31 11:42:53
56 évvel ezelőtt, 1961. október 30-án az akkori Szovjetunióban található Novaja Zemlja sziget fölött robbantották fel a Cár-bomba névre keresztelt, eddigi legnagyobb, 50 megatonna hatóerejű hidrogénbombát.
2017-10-27 11:02:29
A világ fejlett haderőiben – okulva a jelen és a közelmúlt hadműveleteiből – ismét egyre nagyobb szerepet kap a csapatlégvédelem. Legyen költséghatékony, sokoldalú, és az sem probléma, ha bármilyen alvázra felpakolható.
2017-10-26 10:24:31
Nyolc PTSZ-M közepes, lánctalpas úszó szállító jármű „ébredhet fel” tárolóhelyi álmából, köszönhetően egy sikeres KEHOP-pályázatnak és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnika Zrt. elszánt szakembereinek.
2017-10-25 12:55:22
A napokban a Lockheed Martin vállalat közzétette az első, francia színekre festett C-130J-30 típusú teherszállító repülőgépről készített képeit. A tervek szerint, a fotókon látható példányt még ez év vége előtt átadja a gyártó Franciaországnak.
2017-10-25 11:39:07
Az MQ–1B az oka annak, hogy manapság már teljesen természetesnek vesszük a felfegyverzett, precíziós légicsapásokra vagy közeli légitámogatásra alkalmas, távolról irányított repülőgépek mindennapi bevetését.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 11. 22., 13:15
Elfogadta a román parlament az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer beszerzéséről szóló törvényt.
2017. 11. 21., 14:36
Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter aláírta a megállapodást a szakszervezetek képviselőivel.
2017. 11. 20., 09:43
A Terrorelhárítási Központ (TEK) csapata az Egyesült Államokban, Orlandóban megnyerte a különleges rendőri szolgálatok világbajnokságát.
2017. 11. 20., 09:23
Utoljára tizenhét éve, 2000 augusztusában keríthette hatalmába a nemzetközi közvéleményt hasonlóan gyomorszorító érzés, mint most: nyoma veszett az egyik legtitokzatosabb, legpusztítóbb fegyverfajta, a tengeralattjáró egyik példányának, valahol a végtelen tengereken.

  JETfly Magazin

2017. november 22-én, szerdán, fedélzetén 11 utassal a Csendes-óceánba zuhant az Amerikai Haditengerészet egyik C-2 Greyhound típusú hajófedélzeti szállító repülőgépe.