Mennyi idő van egy esetleges Irán elleni háborúig?

Szerinte a kérdések megválaszolásához legelőször az iráni gazdasági összeomlás lehetséges dátumát kell megbecsülni. A csőd akkor fog bekövetkezni, ha az iszlám köztársaság keményvaluta-kifizetései meghaladják a keményvaluta-készleteit, ha a külföldi áruk importja ellehetetlenül és a kereskedelem egyetlen módjává a barter válik, a helyi fizetőeszköz, a riál pedig értéktelen papírfecni lesz csupán. A gazdaság megbénulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ali Hameini ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője és a Forradalmi Gárda lemond az atomfegyverek fejlesztéséről.

A józan ész azt sugallja, hogy a csődnek fél évvel azelőtt kell bekövetkeznie, hogy Irán elkészül a nukleáris fegyverekkel, hat hónap kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági katasztrófa hatása a rezsimen is érződjön. A válság és a félelem csak lassan fogja átjárni a robosztus iráni politikai rendszert.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nemrég az ENSZ közgyülése előtt elmondott beszédében kifejtette, hogy számításaik szerint Irán 2013 tavasz végére-nyár elejére már elegendő 20 százalékosra dúsított urániummal rendelkezik majd ahhoz, hogy legyen egy atombombája. A zsidó állam számára ez pedig azt fogja jelenteni, hogy „elkerülhetetlenné vált” megelőző katonai csapást mérni Iránra. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, az iráni gazdaságnak három hónapon belül, január végéig teljesen meg kellene bénulnia.

Amerikai számítás szerint erre csak fél évvel később kerülhet sor – írja az egykori hírszerző.

Barack Obama amerikai elnök nem jelölt ki az izraelihez hasonló „vörös vonalat” Irán számára, noha azt többször is hangsúlyozta, hogy Irán nem válhat atomhatalommá. Obama az izraeli állásponttal ellentétben úgy véli, önmagában az, hogy Irán rendelkezik atomfegyverek fejlesztéséhez szükséges eszközökkel még nem ad okot egy háborúra. Az amerikai elnök szerint katonai beavatkozásra csak akkor lenne szükség, ha az iszlám köztársaságnak nem csak a „hozzávalói” lesznek meg egy nukleáris bombához, hanem minden kétséget kizáróan elkezdenek dolgozni a bomba összerakásán. Ez a forgatókönyv azt indikálja, hogy a katonai csapás mindaddig elkerülhető, amíg nem érik tetten Iránt.

Ez pedig akár meg is történhet. Irán – Kínával, Indiával Pakisztánnal és Észak-Koreával ellentétben – nem tartotta teljesen titokban az atomprogramját. Teherán, miután felfedte a programot - persze csak a polgári célú dúsításra vonatkozó részt – szabad utat engedett az ENSZ égisze alatt müködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek. A NAÜ a két ismert erőmüben jelenleg havonta tart ellenőrzést. A rezsim ugyanakkor igyekszik félrevezetni az ellenőröket, és folyamatosan csal az inspekciók során – írja Marc Gerecht.

Éppen ezért csak találgatások vannak, mikor áll majd készen az iszlám állam arra, hogy hozzákezdjen egy atombomba összerakásához. Egy reális elképzelés szerint, tekintve az urándúsító centrifugák egyre növekvő számát, Teheránnak 2013 végére már minden eszköze meg lesz nukleáris fegyverek előállításához. Ekkor már nem lenne ésszerü megtámadni Iránt, mivel a robbanófejeket és a bombát müködésbe hozó eszközt kicsi, észrevehetetlen üzemekben is össze lehet rakni. Az Egyesült Államok számításai szerint így 2014 januárjában készülhet el egy iráni atomfegyver, s ennek megakadályozásához a nyugati gazdasági szankcióknak jövő júliusig romba kellene dönteniük az országot.

A szankciók esetleges szigorítását a cikkíró szerint az amerikai államkincstárnak, a külügyminisztériumnak, a nemzeti biztonsági tanácsnak valamint a CIA-nak kell kidolgoznia. Az egyik leggyorsabban kivitelezhető szigorítás az iráni központi bank feketelistára tétele, amiért támogatja a terrorizmust és a fegyverkezést. Ezzel a lépéssel Iránt sikerülne teljesen kizárni a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Az amerikai kormány megtilthat minden, Iránba irányuló nem humanitárius exportot, és szankciókkal fenyegetheti meg Irán más exportpartnereit annak érdekében, hogy ők is így tegyenek. Az Egyesült Államok azzal is nyomást gyakorolhat Teheránra, ha befagyasztja az iráni kormány külföldi pénzintézetekben, valutában tartott vagyonát. Végül, az Obama-kormány kitilthatná kikötőiből az Iránból vagy Iránba olajtermékeket szállító tankhajókat, ezzel sok olyan vállalatot is ellehetetlenítve, amely keményvalutát visz be Iránba.

Ami igazán meglepő, hogy ezeket az intézkedéseket eddig még nem vezették be, ezek hiányában pedig az iráni gazdaság elég erős maradt ahhoz, hogy ne lehessen rövid időn belül szankciókkal megbénítani, így egyre elkerülhetetlenebbnek tünik a katonai beavatkozás – írta a The Wall Street Journal címü lapban megjelent elemzésében a CIA volt munkatársa.