2017. 11. 22. szerda
Cecília
: 313 Ft   : 267 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Új rendszerben működik a kutató-mentő szolgálat

Art of WAR  |  2012. 12. 18., 09:10

A társszervezetekkel a korábbiaknál szorosabb együttműködésben, az Országos Légi Kutató-Mentő Rendszer (OLKMR) részeként dolgozik a Magyar Honvédség kutató-mentő szolgálata.

Harminc perc alatt úgymond még magától is megkerülhet egy papíron eltüntnek hitt légi jármü, ha azonban nem, Pápáról, vagy Szolnokról azonnal felszáll a modern kutató-mentő felszereléssel ellátott helikopter. Szerencsére az ilyen eset ritka, de az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) Hadmüveleti Központjának kutató-mentő koordinátorai a hét minden napján 24 órás készenlétben állnak.

A korábban az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) részeként müködő Légi Hadmüveleti Központ az MH LVIK megalakulásakor integrálódott a veszprémi központba. Egyik feladata a légi kutató-mentő tevékenységek koordinálása és természetesen maga a riasztás.

„Már megkaptuk a jogosultságot ahhoz, hogy a szolnoki és a pápai kutató-mentő helikopterekkel kapcsolatosan önállóan dönthessünk a riasztás elrendeléséről. Nem kell már felsőbb szervektől engedélyt kérni, és ez nagy előrelépés a régi rendszerhez képest” – mondja Szász Róbert őrnagy, hadmüveleti főtiszt, kutató-mentő koordinátor, aki kérdésünkre elmagyarázza, hogy voltaképpen mit is takar ez a szolgáltatás.

Szász Róbert őrnagy

Annak idején a kutató-mentő szolgáltatást az eltünt vagy balesetet szenvedett légi jármüvek felkutatására és személyzetük mentésére hozták létre. Nemzetközi egyezmény alapján nemzeti kötelezettség egy ilyen szolgálat müködtetése – a feladatot pedig a Magyar Honvédség kapta meg.

A kutató-mentő koordinátorok egy átlagos nap kezdetén elsőként ellenőrzik a Légi Kutató-Mentő Készenléti Szolgálatok (Pápa, Szolnok) bevethetőségét és az esetleges korlátozó tényezőket. Ha mindent rendben találnak, felveszik a kapcsolatot a velük együttmüködő szervekkel és ellenőrzik az összeköttetést, majd reménykednek benne, hogy aznap nem lesz szükség egyéb tevékenységre…

A kutató-mentő tevékenységet a haderő – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – az Országos Légi Kutató-Mentő Rendszerben (OLKMR) együtt végzi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (mint vezető szervvel), az Országos Mentőszolgálattal, illetve az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A rendszerben részt vevők folyamatosan kapcsolatban állnak egymással és megosztják a közérdekü információkat. De mi a helyzet akkor, ha történik valami?

Új rendszerben müködik a kutató-mentő szolgálat

„A szolgálatra vonatkozó új rendelet értelmében az egymással együttmüködő szervezeteknek kötelességük átadni az információkat a többieknek. Általában a rendőrség vagy a mentők értesülhetnek először az esetleges légi balesetekről, és bizony épp emiatt hatalmas előrelépésnek számít ez az új szabály. Sok esetben ugyanis olyan információ érkezhet be egy-egy ilyen szervhez, amit ők nehezen tudnak értelmezni. Előfordult korábban, hogy társszerveink nem az elvártak alapján kezelték a helyzetet, mert a szabályzóik szerint bejelentett baleset esetén nem mérlegelhetnek. Nálunk viszont repülős szakemberek dolgoznak, és pontosabban tudjuk értelmezi a légi jármüvekkel kapcsolatos információkat” – fogalmaz Szász Róbert őrnagy.

Tény azonban, hogy még komoly tapasztalat birtokában sem lehet a légijármü-baleseteket kategorizálni, annyira nem sémák alapján történnek ezek az események. A jó döntéshez persze kell a repülés körülményeinek és szabályainak ismerete, valamint egyszerü logika, tapasztalat és rutin is.

„Ezek alapján kell eldöntenünk, hogy a szóban forgó gép tényleg bajban lehet-e vagy sem. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor nincs mérlegelési lehetőség. Tegyük fel, hogy egy légi jármü az előzetesen benyújtott repülési terve alapján A pontból B pontba halad és nem érkezik meg. Amint mi erről megkapjuk az információt, riasztjuk a kutató-mentő szolgálatot. Maximum harminc percet kell várnunk, míg a kutató-mentő helikopter felszállásra kész állapotba kerül. Ennyi idő alatt még bármi történhet. Begyüjtünk minden rendelkezésre álló információt az eltünt légi jármüről, de ha ez az idő letelik, felszállítjuk a kutató-mentő helikoptert, amely az adatok alapján megpróbálja megkeresni az eltünt légi jármüvet” – ismerteti a „félórás szabály”-t a kutató-mentő koordinátor.

Erre a köztes időre azért is szükség lehet, mert többször előfordul, hogy a pilóták nem ott szállnak le, ahol bejelentették – csak éppenséggel ezt a változást nem mindig rádiózzák le. Szász Róbert őrnagy elmesélte, hogy egy ízben például egyenesen Csehországban akadtak rá azokra az ultrakönnyü kisgépekre, amelyeknek a repülési terv alapján hazánkban kellett volna leszállniuk…

Visszatérve az időrendhez: a riasztás megtörténte után a kutató-mentő koordinátorok a rendelkezésre álló információkat átadják a készenléti kutató-mentő szolgálatnak, amelynek munkatársai az adatok alapján megkezdik a tevékenységet. A koordinátor közben folyamatosan tartja a kapcsolatot a helikopterrel és szervezi az együttmüködést a rendszerben lévő társszervezetekkel. Ha a helikopter sikeresen felkutatta a balesetet szenvedett légi jármüvet, akkor következhet a feladat második része, a mentés. Ezt a tevékenységet és a sebesültek szállítását már az MH ÖHP-n belül található egészségügyi koordinátorszolgálat vezényli, s a helikopter személyzete általában az első egészségügyi ellátást követően átadja a sérülteket a mentőknek.

Egyes helikopterek – amelyek az új törvény értelmében már katasztrófavédelmi feladatra is igénybe vehetőek – modern felszerelésüknek köszönhetően éjszaka is tudnak dolgozni. A kolontári vörösiszap-katasztrófánál például vizuális felderítésre kérte fel a katonai kutató-mentő forgószárnyasokat a katasztrófavédelmi főigazgatóság, majd pedig a sérültek szállításában is segédkeztek.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző, Kálmánfi Gábor

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017. 11. 09., 09:06
1942 májusában a Korall-tengeren lezajlott a világ első olyan tengeri ütközete, amelyet kizárólag repülőgép-hordozókkal és a róluk indított repülőgépekkel vívtak meg.
2017. 11. 07., 10:41
Javában zajlik a Clever Ferret 2017 elnevezésű gyakorlat résztvevőinek közös kiképzése. A Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Forces - MLF) kéthetes foglalkozássorozatának második felében a résztvevők már összetett feladatok végrehajtása során tesznek tanúbizonyságot a szoros szakmai együttműködésről.
2017. 11. 06., 13:02
Félidejéhez érkezett a Clever Ferret 2017 gyakorlat. A bakonyi lő- és gyakorlótéren teljes gőzzel folynak a Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force, MLF) kiképzési eseményei, amelyeket a részt vevő nemzetek egymással szoros együttműködésben hajtanak végre. A gyakorlat első hetére kitűzött feladatokat már teljesítették.
2017. 10. 27., 11:02
A világ fejlett haderőiben – okulva a jelen és a közelmúlt hadműveleteiből – ismét egyre nagyobb szerepet kap a csapatlégvédelem. Legyen költséghatékony, sokoldalú, és az sem probléma, ha bármilyen alvázra felpakolható.
2017-10-31 11:42:53
56 évvel ezelőtt, 1961. október 30-án az akkori Szovjetunióban található Novaja Zemlja sziget fölött robbantották fel a Cár-bomba névre keresztelt, eddigi legnagyobb, 50 megatonna hatóerejű hidrogénbombát.
2017-10-26 10:24:31
Nyolc PTSZ-M közepes, lánctalpas úszó szállító jármű „ébredhet fel” tárolóhelyi álmából, köszönhetően egy sikeres KEHOP-pályázatnak és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnika Zrt. elszánt szakembereinek.
2017-10-25 12:55:22
A napokban a Lockheed Martin vállalat közzétette az első, francia színekre festett C-130J-30 típusú teherszállító repülőgépről készített képeit. A tervek szerint, a fotókon látható példányt még ez év vége előtt átadja a gyártó Franciaországnak.
2017-10-25 11:39:07
Az MQ–1B az oka annak, hogy manapság már teljesen természetesnek vesszük a felfegyverzett, precíziós légicsapásokra vagy közeli légitámogatásra alkalmas, távolról irányított repülőgépek mindennapi bevetését.
2017-10-20 10:26:13
A Mianmari Légierő a napokban átvette az első, nagyjavításon és modernizáción átesett Mi-24P típusú harci helikopterét. A most átadott példányt további 3 követi majd, melyeket már Mianmarban modernizálnak.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 11. 21., 14:36
Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter aláírta a megállapodást a szakszervezetek képviselőivel.
2017. 11. 20., 09:43
A Terrorelhárítási Központ (TEK) csapata az Egyesült Államokban, Orlandóban megnyerte a különleges rendőri szolgálatok világbajnokságát.
2017. 11. 20., 09:23
Utoljára tizenhét éve, 2000 augusztusában keríthette hatalmába a nemzetközi közvéleményt hasonlóan gyomorszorító érzés, mint most: nyoma veszett az egyik legtitokzatosabb, legpusztítóbb fegyverfajta, a tengeralattjáró egyik példányának, valahol a végtelen tengereken.
2017. 11. 17., 10:06
Megerősítést nyert az amerikai hírszerzés gyanúja, hogy Észak-Korea ballisztikus rakéták kilövésére képes tengeralattjárót épít.

  JETfly Magazin

Az orosz médiában megjelent legfrissebb fotók arról tanúskodnak, hogy a legfrissebb változat, az Il-76MD-90A teherszállító repülőgép már komoly önvédelmi rendszerekkel lett ellátva.