Az Egyesült Államokkal együtt a világ atomfegyverkészletének 90 százalékát birtokló Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal, mintegy 8 500 atomtöltettel. Az AFP azzal kapcsolatban közölt a témában összeállítást, hogy a hadászati atomfegyverek további csökkentésére tett javaslatot az amerikai elnök június 19-én, szerdán Berlinben a Brandenburgi kapunál elmondott beszédében. Azt mondta, új keretbe kell foglalni az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseket, ezért 2016-ra, elnöksége utolsó évére a washingtoni kormányzat csúcstalálkozót szervez.
Közvetve elutasította az amerikai elnök javaslatát a hadászati atomfegyverek további csökkentésére az orosz kormány elnökhelyettese. Dmitrij Rogozin azt hangoztatta, a nukleáris fegyverek csökkentésére tett amerikai javaslatokat nem lehet komolyan venni mindaddig, amíg az Egyesült Államok erősíti rakétavédelmét. Oroszország, amely a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után szinte kizárólagos örököse lett a hatalmas szovjet fegyverkészletnek, 4 500 - hadászati és nem aktív állományú, hordozóeszközre fel nem szerelt - atomtöltettel rendelkezik a Bulletin of the Atomic Scientists címü amerikai szakfolyóiratban májusban megjelent jelentés szerint. További 4 000 atomtöltet megsemmisítésre vár Oroszországban a jelentés szerint.
Az aktív állományú orosz atomarzenálban egyebek mellett 1 800, interkontinentális ballisztikus rakétára (angol rövidítéssel ICBM), tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétára (SLBM) és hadászati bombázóra telepített hadászati atomtöltet szerepel, további 2 700 hadászati és taktikai atomtöltet nem aktív, tartalék állományú az amerikai folyóirat szerint. Az orosz védelmi minisztérium nem hoz nyilvánosságra az atomarzenállal kapcsolatos adatokat, titkos információként kezeli azokat, de egy orosz-amerikai egyezmény értelmében rendszeresen tájékoztatja ezekről Washingtont.
Az Egyesült Államoknak van a világon a második legnagyobb atomarzenálja mintegy 7700 atomtöltettel a Bulletin of the Atomic Scientists 2013. márciusi adatokra hivatkozó jelentése szerint. A két egykori hidegháborús ellenfél, Oroszország és az Egyesült Államok vállalta, hogy a START leszerelési szerződés keretében csökkenti atomfegyverkészletét. A 2010-ben 10 éves időtartamra aláírt START-III szerződés 2011 februárjában lépett hatályba, ismét lehetővé téve a két szuperhatalom atomfegyverkészletének kölcsönös ellenőrzését. Az ellenőrzéseket 2009 végén, az 1991-ben aláírt korábbi kétoldalú leszerelési egyezmény (START-I) lejárta után függesztették fel. Az új START-szerződés egyebek mellett előírja, hogy a két ország mindegyike legfeljebb 1550 - hadrendbe állított - atomtöltettel rendelkezhet, azaz 30 százalékos csökkentést irányoz elő 2002-höz képest.
