Ukrán válság: tizennyolc ország, köztük Magyarország vesz részt az EBESZ-misszióban

A misszió, amelyben 35 fegyvertelen megfigyelő vesz részt, szerdán kezdődik Odesszában, és egyelőre egy hétig, március 12-ig tart. A csoportba minden résztvevő ország maximum két főt delegálhatott. A részt vevő országok: Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Svédország, Szlovákia, Törökország. A csoport tagjai már úton vannak Odesszába.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet bármely tagországban látogatást tehet, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján. 

„Remélem, hogy ez a katonai látogatás segít az ukrajnai feszültség csökkentésében. Az EBESZ a helyszínen objektíven felmérve a helyzetet, jobb helyzetben lesz ahhoz, hogy elő tudja segíteni a válság politikai megoldását párbeszéd útján. A bizalomépítés és az átláthatóság az EBESZ biztonságpolitikájának fő elemei. A Bécsi Dokumentum alapján minden tagországnak kötelező információt szolgáltatnia katonai erejéről, katonai felszereléséről és védelmi terveiről. A dokumentum alapján az EBESZ missziólátogatásokat kezdeményezhet minden olyan tagország területén, amelynek vannak fegyveres erői" - jelentette ki Lamberto Zannier EBESZ-főtitkár.

Sojgu: a Krímben lévő egyenruhásoknak semmi közük az orosz hadsereghez

A Krímben lévő katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március 5-én, szerdán, provokációnak nevezve azokat a fényképeket és videofelvételeket, amelyek alapján orosz katonáknak állítják be az ukrán haderő krími létesítményeit blokád alá vevő fegyvereseket.

Az orosz kormány szerdai ülése előtt újságíróknak nyilatkozó miniszter teljes képtelenségnek nevezte azt, hogy az UNIAN ukrán hírügynökség által közölt egyik videofelvételen orosznak ismeri el magát az egyik fegyveres. A sajtóban közölt fotókon és videofelvételeken látható orosz rendszámokat is provokációnak minősítette. (A rendszámokon látható 21-es szám az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvasföldet jelöli.) Az UNIAN weboldalán közzétett videón az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket.

Szergej Sojgu közölte, nem tud arról, honnan vannak a krími ukrán katonai létesítményeket blokád alatt tartó fegyvereseknek Tigris és Hiúz típusú orosz páncélozott terepjáróik. A miniszter kijelentette, hogy „a Krímben lévő jelzés nélküli katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez", s hozzátette, hogy az Ukrajnához tartozó félszigeten egyáltalán nincsenek orosz csapatok. 

A Vlagyimir Putyin elnök felügyeletével, a novo-ogarjovói államfői rezidencián tartott kormányülés előtt az orosz védelmi tárca vezetője arról is beszélt az őt faggató újságíróknak, hogy a hétfőn befejeződött rendkívüli hadgyakorlatokhoz hasonló müveletek ezután is folytatódnak majd Oroszországban. Emlékeztetett rá, hogy tavaly hat ilyen harckészültségi ellenőrzés volt. Sojgu megerősítette, hogy a nyugati és közép-oroszországi katonai körzetekben tartott nagyszabású hadgyakorlatokon részt vett egységek péntekre visszatérnek állomáshelyeikre. 

A Kommerszant címü orosz napilap szerdai számában ezzel szemben tudni vélte, hogy mely orosz egységek tartózkodnak az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén: az orosz tengerészgyalogság 810-es szevasztopoli dandárjához tartozó erők és a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötővárosban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

Keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján Putyin elnök egy orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben azonosító jelzések nélkül tevékenykedő, feltünően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét és megakadályozták mozgásukat.

Kanada is leállítja a katonai együttmüködést Oroszországgal

Az Egyesült Államok után Kanada is leállította a katonai együttmüködést Oroszországgal a krími események miatt. Steven Harper miniszterelnök március 4-én, kedden bejelentette: már utasítást adott a kanadai hadseregnek, hogy függesszen fel minden tervbe vett kétoldalú kapcsolatot az orosz katonasággal, ami vonatkozik egy közelgő közös hadgyakorlatra és a kétoldalú találkozókra is. Az Egyesült Államok egy nappal korábban tette ugyanezt.

Steven Harper közölte, hogy Kanadát továbbra is nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet, és országa folytatja a kapcsolatok felülvizsgálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök kormányával. A miniszterelnök kijelentette, hogy Kanada nem siet a kijevi nagykövetsége megnyitásával, és a külképviselet addig marad zárva, amíg Ottawa nem dönt úgy, hogy diplomatái biztonságban tudják végezni munkájukat az ukrán fővárosban. Ottawa a kijevi zavargások idején, február 18-án zárta be nagykövetségét, majd két napra rá utasította diplomatáit és családtagjaikat, hogy hagyják el az ukrán fővárost.