Nem szakad tovább Ukrajna

Az ukrán belügyminisztérium „terrorellenes” müveletet kezdett április 8-án, kedden reggel a kelet-ukrajnai Harkiv városában, ahol az oroszbarát szakadárok előző nap kikiáltották a „Harkivi Népi Köztársaságot”. Az ukrán média helyszíni jelentései szerint a rendőrség kora reggel megostromolta, és már meg is tisztította a szakadároktól a harkivi megyei adminisztráció épületét. A harkivi hatósági fellépés előtt a rendőrség különleges egységei érkeztek Ukrajna három keleti és déli megyéjébe, Harkivba, Luhanszkba és Donyeckbe, ahol vasárnap voltak hasonló zavargások. 

A donyecki szakadárok középületeket foglaltak el, de az ukrán belügyi erők gyorsan úrrá lettek az eseményeken 

Póti László szerint Oroszországnak két célja van: rövid távon szeretné megakadályozni, hogy Ukrajna tovább közeledjen az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, hosszú távon pedig el szeretné érni, hogy az ukrán állam a mostaninál sokkal lazább, föderális keretek között müködjön, és része legyen az eurázsiai államok közösségének. „Ukrajna jelenlegi államberendezkedése unitárius, vagyis egységes, nincsenek külön föderális alkotóelemei” – mutatott rá.

„Az továbbra sem orosz érdek, hogy a nyugati szomszéd teljesen szétessen vagy újabb területeket veszítsen” – mondta. Ameddig az oroszok azt gondolják, hogy képesek irányítani az események alakulását egyéb eszközökkel is, nem lesz fegyveres konfliktus a két állam között. „Most úgy látják, hogy például a kelet-ukrajnai feszültségek szításával, a gázárakkal és a nemzetközi nyomásgyakorlással képesek elérni mind a minimum, mind a maximum célokat Ukrajna feldarabolása, illetve megtámadása nélkül is” – füzte hozzá. 

Ezzel párhuzamosan azonban az ukrán állam néhány lépéséből (bejelentette, hogy kiválik a Független Államok Közösségéből, társulási szerződés az EU-val) arra lehet következtetni, hogy eljöhet a pillanat, amikor Oroszország – „minden mindegy” alapon – a katonai megoldások mellett dönt, de ez nagyon valószínütlen.

A mostani helyzet teljesen más, mint a krími, itt például nincsenek orosz támaszpontok 

A donyecki és a harkivi események is azt jelzik, hogy az ukrán belügyi erők urai a helyzetnek, felkészültek a kelet-ukrajnai zavargások kezelésére, és nincs valódi tömegbázisa a szeparatizmusnak. Beszédes adat például, hogy mindkét – egyébként milliós – nagyvárosban csak néhány százan voltak azok, akik az elszakadást követelték – mondta Póti László.

Egy harkivi újságíró kedden arról tájékoztatott Facebook-oldalán, hogy egy puskalövés se dördült el, és a hatóságok mintegy 70 oroszbarát szeparatistát őrizetbe vettek. Oroszország arra szólította fel az ukrán kormányt hétfőn, hogy ne alkalmazzon erőszakot az ország délkeleti részében tüntető oroszbarátok ellen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és ügyvezető ukrán kollégája, Andrij Descsica − az orosz tárca késő esti közlése szerint − telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezen Lavrov hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az ukrán kormány tiszteletben tartsa a térségben lakók törekvéseit. Egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy katonai erőt alkalmazzanak a törvényes kérésekkel fellépő tüntetőkkel szemben, akik „nyelvüket, kultúrájukat és társadalmi jogaikat kívánják megvédeni”. 

Kijev szerint az orosz vezetés szándékosan szít „szakadár megmozdulásokat” Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszbarát tiltakozók három városban több helyi közigazgatási épületet elfoglaltak. Az ukrán kormány szerint ennek az a célja, hogy ürügyet szolgáltasson az orosz csapatok ukrajnai behatolására. Lavrov hétfőn amerikai kollégájával, John Kerryvel is tárgyalt. Kezdeményezték, hogy 10 napon belül közvetlen tárgyalások kezdődjenek az ukrán helyzetről Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Kerry arra figyelmeztette orosz partnerét, hogy minden további, Ukrajna destabilizálására irányuló lépésnek ára lesz majd Oroszország számára. 

Nincsenek sem orosz támaszpontok, sem felségjelzés nélküli katonák Kelet-Ukrajnában