2024. 02. 23. péntek
Alfréd
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Vége a barátságnak! Vége az együttműködésnek?

Art of WAR  |  2014. 04. 15., 10:22

Az új ukrán kormány kinyilatkozta azon szándékát, hogy megszakítja az Oroszországgal meglévő haditechnikai együttműködést. A hírt Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be április elején, aki azonban konkrét időponttal nem szolgált. Az, hogy pontos időpontot nem közöltek, annak tudható be, hogy a lépés komoly veszteséget okozna az ukrán védelmi ipar számára. Így jelen állás szerint nem fenyegeti veszély az orosz ipart.

Az Oroszországgal meglévő együttmüködésben jelenleg jelentős szerepet játszik a „Motor-Szics”vállalat, amely többek között repülőgép hajtómüveket állít elő. Ez a legnagyobb ilyen jellegü vállalkozás volt a Szovjetunió területén. Napjainkban a cég bevételének több mint 70%-a az Oroszországgal való együttmüködés eredménye. A cég további jelentős bevétele harmadik ország által használt szovjet, illetve orosz helikopterekhez és repülőgépekhez szállított hajtómüvek és tartalék alkatrészek árából származik.

A „Motor-Szics” több, orosz helikopterhez gyárt hajtómüveket. Az ukrán, TVZ-117 hajtómüvekkel szerelik a Mi-8/17 különböző verzióit, valamint ezt a hajtómüvet kapják a Ka-32 helikopterek is. A hajtómüveket a 2011-ben a „Motor-Szics”, valamint az orosz „Oroszország Helikopterei” cégek között aláírt megállapodás alapján szállítja az ukrán vállalat. A szrződést ötéves időtartamra kötötték, aminek ellenértéke 1,2 milliárd dollár.

Az „Oroszország Helikopterei” cégnél úgy nyilatkoztak, hogy a „Motor-Szics” egy régi, de nem az egyetlen partnere a cégnek.

Ka-52Fotó: "Oroszország Helikopterei"

Napjainkban már az orosz helikopterek több modelljét saját gyártmányú hajtómüvekkel szerelik, leginkább a szentpétervári „Klimov” gyár hajtómüveivel. A Mi-28N és Ka-52 harci helikoptereket csakis VK-2500, orosz hajtómüvekkel látják el. Az ukrán hajtómüveket elsősorban polgári helikoptereknél alkalmazzák.

Ukrajnában ezen kívül gyártanak hajtómüveket az An-140 és An-148 utasszállító repülőgépekhez, amelyeket Oroszországba is szállítanak. A Zaporozsjéban gyártott hajtómüvek és tartalék alkatrészek nélkülözhetetlenek az An-72, An-74 és An-124 „Ruszlan” repülőgépek javításához. Az oroszországi Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgató-helyettese, Konsztantyin Makienko úgy véli, amennyiben megszakad az Ukrajnából érkező haditechnikai- és kettős hasznosítású termékek kézbesítése, az „komoly problémákhoz” vezethet

An-124Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Más források úgy ítélik meg, hogy a haditechnikai együttmüködés felbomlása Oroszország és Kijev között bár negatívan fogja befolyásolni a termelést, katasztrofális következményekkel nem fog járni. Oroszország az utóbbi években a legfontosabb területeken „importhelyettesítési programot” indított. Az „Oroszország Helikopterei” cég képviselője elmondta, hogy hosszú távon az orosz helikoptereket, saját gyártású hajtómüvekkel fogják ellátni.

Ami a repülőgépeket illeti; az együttmüködési megállapodás felrúgásával Kijev „saját kezével” fojtaná meg a jelenleg futó egyetlen ukrán repülőgép építési programot – az An-148 utasszállító gyártását. Hasonló a helyzet az An-140 és az orosz hadsereg számára készülő szállító változatával kapcsolatban is.

Valószínüleg meg kell keresni (találni) az An-72/74 szállító repülőgépek orosz alternatíváit is. Az An-124 tekintetében a lehetséges váltótípusról még nem kell gondolkodni, azonban napjainkban már fontolgatják a típus oroszországi gyártásának „felélesztését”.

Az ukrán hadiipari termelésre – elsősorban a hajtómü- és repülőgépgyártásra – amely nagymértékben függ az Oroszországgal fennálló együttmüködéstől, szerződés felmondása komoly válság kezdetét idézheti elő. Bizonyos mértékben ez befolyásolhatja az orosz hajók számára, az ukrajnai Nyikolajevben található „Zorja-Masprojekt” állami vállalat által előállított hajómotorok gyártását is. Ennek ismeretében Oroszországban több cég is van, amely akár azonnal az ukrán alternatívája lehet, élén a „Szaturn” vállalattal.

Hasonló krízis lehetősége fenyegeti a dnyepropetrovszki „Juzsnoje” tervezőirodát, valamint a „Juzsmas” vállalatot. A két cég fontos szerepet tölt be Oroszország számára azzal, hogy ők a fejlesztői és gyártói az R-36M2 „Vojevoda” interkontinentális rakétáknak, valamint a „Zenit” rakétahordozóknak. Ugyanakkor Oroszország valószínüleg ezen a területen is rövid idő alatt megtalálná a megfelelő alternatívát. A tervek szerint a stratégiai rakétacsapatok az utolsó „Vojevoda” rakétákat 2022-ig kivonják a rendszerből.

Az R-36M2 váltását a Makajev tervezőiroda által kidolgozott „Szarmat” interkontinentális ballisztikus rakéta rendszerbeállításával tervezik végrehajtani, amelynek tesztsorozata várhatóan 2015-2016-ban kezdődhet meg, míg rendszeresítésére 2018-2020 körül kerülhet sor.

Nem jobb a helyzet a „Zenit” közepes hordozórakétákkal kapcsolatban sem, amellyel katonai célú müholdakat juttatnak pályára, és amely a „Juzsmas” termelési programjának alapja. A hordozó gyártásának befejezése gyakorlatilag a gyár, mint rakétagyártó megszünéséhez vezetne.

Ami a szárazföldi csapatok technikai eszközeit és fegyverzetét illeti, ezen a területen Oroszország és Ukrajna útjai már régen elváltak. A T-64 harckocsik teljes, valamint a T-80U harckocsik 2015-ig történő kivonása azt jelenti, hogy Oroszország gyakorlatilag függetlenné vált a tartalék alkatrészeket illetően.

Ukrajna létrehozta saját fejlesztésü harckocsiját, az „Oplot”-ot, éppen úgy, mint a BTR-3 és BTR-4 könnyü páncélozott harcjármüvek saját verzióit, és mindezek mellett Ukrajna a volt szovjet technikai eszközök modernizációjával is foglalkozik.

Az sem tett jót az ukrán hadiiparnak, hogy Irak a közelmúltban felmondta a BTR-4 páncélozott szállítójármüvek szállításával kapcsolatos szerződést, azok minőségi problémái miatt, ami szintén az ágazat veszteségéhez vezet.

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint öt év alatt (2008-2013) Ukrajna 250 millió dollár értékben szállított Oroszország számára különböző haditechnikai eszközöket.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, amelyeket haditechnikai embargóval sújtottak, a hadiipar gyors fejlődésen ment keresztül. Ez a tendencia volt megfigyelhető a Dél-afrikai Köztársaságban, valamint Izraelben. Ezen tapasztalat alapján várható, hogy az Oroszország és Ukrajna között fennálló haditechnikai együttmüködés felbomlása gyors fejlődést idézhet elő.

A fentieket figyelembe véve elmondható, hogy az együttmüködés felmondása esetén annak vesztese egyértelmüen Ukrajna, az ukrán hadiipar lesz. Az ukrán hadiipari termelés és export le fog korlátozódni azon harmadik világbeli országokra, amelyek ex-szovjet eszközöket használnak. Ezen a területen Ukrajna jelenleg a második helyet foglalja el, Oroszország mögött.

A szakítás Oroszország számára sem menne zökkenőmentesen, de nem beszélhetünk olyan arányú válságról, mint Ukrajna esetében. Az Ukrajna által szállított termékek többségének hazaival történő kiváltása, két, maximum három év alatt megoldható lenne. Néhány ukrajnai termék pótlása öt-hét évbe telhet, azonban Oroszország védelmi képességeit jelentősen nem befolyásolná ez a tényező sem.

Ezekkel a tényekkel Kijevben is tisztában vannak, ennek megfelelően nem sietik el a megállapodás felmondását Moszkvával.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
2024-01-30 16:04:02
A közelmúltban jelentették be, hogy amerikai részről jóváhagyták további UH-60M Black Hawk típusú, közepes, többfeladatú szállító helikopterek eladását a típust már üzemeltető Horvátország számára.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.