Vége a barátságnak! Vége az együttműködésnek?

Az Oroszországgal meglévő együttmüködésben jelenleg jelentős szerepet játszik a „Motor-Szics”vállalat, amely többek között repülőgép hajtómüveket állít elő. Ez a legnagyobb ilyen jellegü vállalkozás volt a Szovjetunió területén. Napjainkban a cég bevételének több mint 70%-a az Oroszországgal való együttmüködés eredménye. A cég további jelentős bevétele harmadik ország által használt szovjet, illetve orosz helikopterekhez és repülőgépekhez szállított hajtómüvek és tartalék alkatrészek árából származik.

A „Motor-Szics” több, orosz helikopterhez gyárt hajtómüveket. Az ukrán, TVZ-117 hajtómüvekkel szerelik a Mi-8/17 különböző verzióit, valamint ezt a hajtómüvet kapják a Ka-32 helikopterek is. A hajtómüveket a 2011-ben a „Motor-Szics”, valamint az orosz „Oroszország Helikopterei” cégek között aláírt megállapodás alapján szállítja az ukrán vállalat. A szrződést ötéves időtartamra kötötték, aminek ellenértéke 1,2 milliárd dollár.

Az „Oroszország Helikopterei” cégnél úgy nyilatkoztak, hogy a „Motor-Szics” egy régi, de nem az egyetlen partnere a cégnek.

Fotó: "Oroszország Helikopterei"

Napjainkban már az orosz helikopterek több modelljét saját gyártmányú hajtómüvekkel szerelik, leginkább a szentpétervári „Klimov” gyár hajtómüveivel. A Mi-28N és Ka-52 harci helikoptereket csakis VK-2500, orosz hajtómüvekkel látják el. Az ukrán hajtómüveket elsősorban polgári helikoptereknél alkalmazzák.

Ukrajnában ezen kívül gyártanak hajtómüveket az An-140 és An-148 utasszállító repülőgépekhez, amelyeket Oroszországba is szállítanak. A Zaporozsjéban gyártott hajtómüvek és tartalék alkatrészek nélkülözhetetlenek az An-72, An-74 és An-124 „Ruszlan” repülőgépek javításához. Az oroszországi Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgató-helyettese, Konsztantyin Makienko úgy véli, amennyiben megszakad az Ukrajnából érkező haditechnikai- és kettős hasznosítású termékek kézbesítése, az „komoly problémákhoz” vezethet

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Más források úgy ítélik meg, hogy a haditechnikai együttmüködés felbomlása Oroszország és Kijev között bár negatívan fogja befolyásolni a termelést, katasztrofális következményekkel nem fog járni. Oroszország az utóbbi években a legfontosabb területeken „importhelyettesítési programot” indított. Az „Oroszország Helikopterei” cég képviselője elmondta, hogy hosszú távon az orosz helikoptereket, saját gyártású hajtómüvekkel fogják ellátni.

Ami a repülőgépeket illeti; az együttmüködési megállapodás felrúgásával Kijev „saját kezével” fojtaná meg a jelenleg futó egyetlen ukrán repülőgép építési programot – az An-148 utasszállító gyártását. Hasonló a helyzet az An-140 és az orosz hadsereg számára készülő szállító változatával kapcsolatban is.

Valószínüleg meg kell keresni (találni) az An-72/74 szállító repülőgépek orosz alternatíváit is. Az An-124 tekintetében a lehetséges váltótípusról még nem kell gondolkodni, azonban napjainkban már fontolgatják a típus oroszországi gyártásának „felélesztését”.

Az ukrán hadiipari termelésre – elsősorban a hajtómü- és repülőgépgyártásra – amely nagymértékben függ az Oroszországgal fennálló együttmüködéstől, szerződés felmondása komoly válság kezdetét idézheti elő. Bizonyos mértékben ez befolyásolhatja az orosz hajók számára, az ukrajnai Nyikolajevben található „Zorja-Masprojekt” állami vállalat által előállított hajómotorok gyártását is. Ennek ismeretében Oroszországban több cég is van, amely akár azonnal az ukrán alternatívája lehet, élén a „Szaturn” vállalattal.

Hasonló krízis lehetősége fenyegeti a dnyepropetrovszki „Juzsnoje” tervezőirodát, valamint a „Juzsmas” vállalatot. A két cég fontos szerepet tölt be Oroszország számára azzal, hogy ők a fejlesztői és gyártói az R-36M2 „Vojevoda” interkontinentális rakétáknak, valamint a „Zenit” rakétahordozóknak. Ugyanakkor Oroszország valószínüleg ezen a területen is rövid idő alatt megtalálná a megfelelő alternatívát. A tervek szerint a stratégiai rakétacsapatok az utolsó „Vojevoda” rakétákat 2022-ig kivonják a rendszerből.

Az R-36M2 váltását a Makajev tervezőiroda által kidolgozott „Szarmat” interkontinentális ballisztikus rakéta rendszerbeállításával tervezik végrehajtani, amelynek tesztsorozata várhatóan 2015-2016-ban kezdődhet meg, míg rendszeresítésére 2018-2020 körül kerülhet sor.

Nem jobb a helyzet a „Zenit” közepes hordozórakétákkal kapcsolatban sem, amellyel katonai célú müholdakat juttatnak pályára, és amely a „Juzsmas” termelési programjának alapja. A hordozó gyártásának befejezése gyakorlatilag a gyár, mint rakétagyártó megszünéséhez vezetne.

Ami a szárazföldi csapatok technikai eszközeit és fegyverzetét illeti, ezen a területen Oroszország és Ukrajna útjai már régen elváltak. A T-64 harckocsik teljes, valamint a T-80U harckocsik 2015-ig történő kivonása azt jelenti, hogy Oroszország gyakorlatilag függetlenné vált a tartalék alkatrészeket illetően.

Ukrajna létrehozta saját fejlesztésü harckocsiját, az „Oplot”-ot, éppen úgy, mint a BTR-3 és BTR-4 könnyü páncélozott harcjármüvek saját verzióit, és mindezek mellett Ukrajna a volt szovjet technikai eszközök modernizációjával is foglalkozik.

Az sem tett jót az ukrán hadiiparnak, hogy Irak a közelmúltban felmondta a BTR-4 páncélozott szállítójármüvek szállításával kapcsolatos szerződést, azok minőségi problémái miatt, ami szintén az ágazat veszteségéhez vezet.

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint öt év alatt (2008-2013) Ukrajna 250 millió dollár értékben szállított Oroszország számára különböző haditechnikai eszközöket.

A fentieket figyelembe véve elmondható, hogy az együttmüködés felmondása esetén annak vesztese egyértelmüen Ukrajna, az ukrán hadiipar lesz. Az ukrán hadiipari termelés és export le fog korlátozódni azon harmadik világbeli országokra, amelyek ex-szovjet eszközöket használnak. Ezen a területen Ukrajna jelenleg a második helyet foglalja el, Oroszország mögött.

A szakítás Oroszország számára sem menne zökkenőmentesen, de nem beszélhetünk olyan arányú válságról, mint Ukrajna esetében. Az Ukrajna által szállított termékek többségének hazaival történő kiváltása, két, maximum három év alatt megoldható lenne. Néhány ukrajnai termék pótlása öt-hét évbe telhet, azonban Oroszország védelmi képességeit jelentősen nem befolyásolná ez a tényező sem.

Ezekkel a tényekkel Kijevben is tisztában vannak, ennek megfelelően nem sietik el a megállapodás felmondását Moszkvával.