Az USA „kozmetikázta” a világ védelmi kiadásainak statisztikáját

A nagy „tékozlók”

A világ védelmi kiadásainak adatait 2014. április közepén hozta nyilvánosságra a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Az intézet a számításoknál minden katonai kiadást – infrastruktúra, fizetések, kutatási és fejlesztési programok, valamint müveleti költségek – figyelembe vett. A kutatások fontosságát nehéz megítélni, ugyanakkor rámutatnak haditechnikai eszközök világpiacának általános tendenciáira.

A XXI. században a haditechnikai eszközökre és fegyverekre fordított kiadások első ízben 2012-ben csökkentek. Igaz, akkor mindössze 0,4%-kal lettek alacsonyabbak a 2011-es adatokhoz képest, és így a kiadások 1,753 ezermilliárd dollárra csökkentek. A csökkenést több összetevő okozta. Az első, hogy a világ legnagyobb védelmi költségvetését magáénak tudó Egyesült Államok, míg 2011-ben 159 milliárd dollárt költött az iraki és afganisztáni missziókra, azt 2012-ben 115 milliárd dollárra csökkentette. A második, hogy néhány, elsősorban európai és észak-amerikai ország drasztikusan csökkentette védelmi kiadásait annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gazdasági válság következményeivel. Ezek a tényezők voltak hatással a 2013-as világpiaci tendenciára is. 

Ezúttal is az USA volt az, amely ország „lerontotta” a statisztikát. A 2013-as védelmi kiadások 7,8%-kal csökkentek az USA-ban a 2012. évihez képest, ami azt jelentette, hogy a korábbi 684,4 milliárd dollárról 640,2 milliárdra csökkentek a kiadások, míg 2011-ben ez az összeg 711,3 milliárd dollár volt. A hadsereg kiadásai csökkenésének okai között szerepelt, hogy Washington befejezte a hadmüveleteket Irakban, kivonta csapatait Afganisztánból, valamint jelentősen csökkentették a védelmi költségvetést.

Forrás: SIPRI

A katonai kiadások területén 2013-ban a második helyet Kína foglalta el, amely haditechnikai eszközökre és fegyverekre, fejlesztésekre valamint az állambiztonság fejlesztésére 188,5 milliárd dollárt költött. 2012-höz viszonyítva ez az összeg 7,4%-os növekedést mutat. Kína évről-évre egyre aktívabban van jelen a világ, politikai és katonai folyamataiban, és mára központi szerepet tölt be az Ázsia és Csendes-óceáni térségben. A hatalom növekedésével azonban együtt jár a katonai kiadások növekedése is. Addig, míg 2011-ben Kína 147,3 milliárd dollárt költött erre a célra, 2012-ben ez a mutató már 159,6 milliárd dollárra rúgott.

Meg kell említeni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Kína a védelmi kiadásaival kapcsolatosan nem hoz nyilvánosságra minden információt. A hivatalos adatok szerint 2013-ban az ország védelmi kiadása 117 milliárd dollár volt, míg egy évvel korábban 105,6 milliárd. Ennek tükrében Peking – szintén a hivatalos információk szerint – 2017-re 170 milliárd dollárra kívánja növelni kiadásait. A kínai „bonyolultságra” jellemző, hogy a védelmi kiadásokat nem csak az állam finanszírozza, hanem léteznek célprogramok, valamint az egyes tartományok költségvetéseiből is költenek ilyen jellegü kiadásokra. 2013 végén nyugati katonai szakértők azon a véleményen voltak, hogy Kína katonai kiadásai meghaladták a 200 milliárd dollárt.

A 2013-as adatok alapján a harmadik helyet Oroszország foglalta el. A SIPRI jelentése szerint az ország 87,8 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, ami 2012-höz képest 4,8%-os növekedést jelent. Az orosz kiadások az elkövetkező években csak nőni fognak, nem várható csökkenés. Ennek oka 2011-ben indított állami program, amelynek célja az új haditechnikai eszközök arányának 70%-ra történő fejlesztése, és amely program a tervek szerint 2020-ig tart.

A SIPRI adatai szerint 2011-ben Oroszország fegyverek és haditechnikai eszközök vásárlására 70,2 milliárd dollárt költött, míg ez az összeg 2012-ben meghaladta a 80 milliárdot.

  Védelmi kiadások top 10-es listája 

 Ország

 Kiadások(milliárd dollár)

  GDP (%)

 A világ össz kiadásáhozviszonyított aránya (%)

 USA

 640

3,8

 37

 Kína

188

2

 11

 Oroszország 

87,8

4,1

 5

 Szaúd-Arábia 

 67

9,3

3,8

 Franciaország

 61,2

2,2

3,5

 Nagy-Britannia 

57,9

2,3

 3,3

 Németország

 48,8

 1,4

 2,8

 Japán

 48,6

1

2,8

 India

47,4

 2,5

2,7

 Dél-Korea

33,9

2,8

1,9

Az első ötbe még a legnagyobb növekedést felmutatóm Szaúd-Arábia, valamint Franciaország került be. Szaúd-Arábia még 2010-ben kezdte meg intenzíven növelni védelmi kiadásait az iráni nukleáris program miatt, valamint a Nyugat azon tervének köszönhetően, hogy katonai müveletekre kerülhet sor a térségben. Rijád ennek érdekében amerikai vállalatokkal kötött több együttmüködést fegyverek és haditechnikai eszközök megvásárlásáról. A szerződések összege elérheti a 60 milliárd dollárt, míg a vállalt kötelezettségeket 25 év alatt teljesítik a cégek.Az ötödik helyet elfoglaló Franciaország négy százalék alatti eredménnyel, 61,2 milliárd dollárt költött. A hadsereg kiadásainak csökkentése az állami költségvetés nagyarányú csökkentési programjának eredménye.Európa és Észak-Amerikai országai mind a mai napig érzik a 2008-as globális pénzügyi-gazdasági válság hatásait. A válság elleni küzdelem során 2008-2010 között hatalmas összegeket költöttek új munkahelyek teremtésére, a bankrendszer megszilárdítására, valamit a nemzetközi kereskedelem fellendítésére.A legjobb térségekA világ haditechnikai költségeinek csökkenését elsősorban az amerikai kiadások csökkenése eredményezi. A SIPRI adatai alapján, ha a statisztikából „kivesszük” az Egyesült Államokat akkor a világban a 2013-as adatok alapján 1,8%-kal nőttek a kiadások 2012-höz viszonyítva. A védelmi kiadásokat tekintve a „legrosszabb” térségek Európa valamint Észak- és Dél-Amerika lettek.A fentieket figyelembe véve, a SIPRI adatai szerint a legjobb térségeknek 2013-ban Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és Óceánia számítottak. Az afrikai országok 2013-ban 8,3%-kal növelték kiadásaikat az előző évhez képest. A hadseregek összességében 44,9 milliárd dollárt költöttek fegyverekre ebben a térségben. A legnagyobb növekedést Angola, Ghána, a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Zambia produkálták. Ezek az országok 129, 36, 34 és 15%-os növekedést mutattak, és mindemellett az afrikai országok közül elsőként Algéria túllépte a „jelzésértékü” 10 milliárd dollárt.

Forrás: SIPRI

Az Ázsia és Csendes-óceáni térség 3,6%-kal növelte katonai kiadásait, ami így 407 milliárd dollárt jelent. A legjelentősebb növekedéseket Afganisztán, a Fülöp-szigetek, Srí-Lanka és Kazahsztán mutatta: 77, 17, 12 és 10%-kal. Az általános statisztikai eredményt ebben a térségben Kína növelte jelentősen. Amennyiben Kínát kiemeljük az Ázsia és Csendes-óceáni térség kiadásai mindössze 0,9%-kal emelkedtek. A kiadások növekedését elsősorban területi viták, helyi ellentétek idézték elő.

Végül a Közel-Kelet országai 4%-os növekedést mutattak fel, ami mintegy 150 mlliárd dolláros kiadást jelentett. A térség országai közül a legnagyobb növekedéseket Irak, Bahrein, és Szaúd-Arábia jegyezhette: 27, 26 és 14%-kal. A térségben a védelmi kiadások emelkedését a bizonytalan politikai helyzet valamint a helyi konfliktusok idézték elő.A Közel-Kelet adatainak vizsgálatakor a SIPRI szakemberei nem találtak adatokat Irán, Katar, Szíria, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen tekintetében, így azok nem szerepelnek a jelentésben.A SIPRI már korábban utalt arra, hogy a jelenlegi tendencia 2015-ig tarthat, amikor is a nyugati erők végleg kivonulnak Afganisztánból. Újabb növekedésre az évtized vége környékén lehet számítani.