2018. 02. 18.
Bernadett
: 311 Ft   : 248 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az USA „kozmetikázta” a világ védelmi kiadásainak statisztikáját

Art of WAR  |  2014. 04. 18., 10:04

A világ védelmi kiadásai 2013-ban, mintegy 1,9%-kal csökkentek a 2012-es évhez képest, azonban így is elérték az 1,747 ezermilliárd dollárt. A költségcsökkentés éllovasa az Egyesült Államok volt, ahol is a védelmi kiadásokat 7,8%-kal mérsékelték. Az USA eredményét figyelmen kívül hagyva azonban a világ haditechnikai eszközökre, fegyverekre 1,8%-kal többet költött, köszönhetően Oroszországnak, Kínának, Szaúd-Arábiának és további 20 országnak. Az Egyesült Államok részesedése a világ, fegyverekre fordított költségeinek mintegy 37%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben Washington újra csökkenti védelmi kiadásait, tovább „rontja” a statisztikát.

A nagy „tékozlók”

A világ védelmi kiadásainak adatait 2014. április közepén hozta nyilvánosságra a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Az intézet a számításoknál minden katonai kiadást – infrastruktúra, fizetések, kutatási és fejlesztési programok, valamint müveleti költségek – figyelembe vett. A kutatások fontosságát nehéz megítélni, ugyanakkor rámutatnak haditechnikai eszközök világpiacának általános tendenciáira.

A XXI. században a haditechnikai eszközökre és fegyverekre fordított kiadások első ízben 2012-ben csökkentek. Igaz, akkor mindössze 0,4%-kal lettek alacsonyabbak a 2011-es adatokhoz képest, és így a kiadások 1,753 ezermilliárd dollárra csökkentek. A csökkenést több összetevő okozta. Az első, hogy a világ legnagyobb védelmi költségvetését magáénak tudó Egyesült Államok, míg 2011-ben 159 milliárd dollárt költött az iraki és afganisztáni missziókra, azt 2012-ben 115 milliárd dollárra csökkentette. A második, hogy néhány, elsősorban európai és észak-amerikai ország drasztikusan csökkentette védelmi kiadásait annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gazdasági válság következményeivel. Ezek a tényezők voltak hatással a 2013-as világpiaci tendenciára is. 

Ezúttal is az USA volt az, amely ország „lerontotta” a statisztikát. A 2013-as védelmi kiadások 7,8%-kal csökkentek az USA-ban a 2012. évihez képest, ami azt jelentette, hogy a korábbi 684,4 milliárd dollárról 640,2 milliárdra csökkentek a kiadások, míg 2011-ben ez az összeg 711,3 milliárd dollár volt. A hadsereg kiadásai csökkenésének okai között szerepelt, hogy Washington befejezte a hadmüveleteket Irakban, kivonta csapatait Afganisztánból, valamint jelentősen csökkentették a védelmi költségvetést.

Forrás: SIPRI

A katonai kiadások területén 2013-ban a második helyet Kína foglalta el, amely haditechnikai eszközökre és fegyverekre, fejlesztésekre valamint az állambiztonság fejlesztésére 188,5 milliárd dollárt költött. 2012-höz viszonyítva ez az összeg 7,4%-os növekedést mutat. Kína évről-évre egyre aktívabban van jelen a világ, politikai és katonai folyamataiban, és mára központi szerepet tölt be az Ázsia és Csendes-óceáni térségben. A hatalom növekedésével azonban együtt jár a katonai kiadások növekedése is. Addig, míg 2011-ben Kína 147,3 milliárd dollárt költött erre a célra, 2012-ben ez a mutató már 159,6 milliárd dollárra rúgott.

Meg kell említeni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Kína a védelmi kiadásaival kapcsolatosan nem hoz nyilvánosságra minden információt. A hivatalos adatok szerint 2013-ban az ország védelmi kiadása 117 milliárd dollár volt, míg egy évvel korábban 105,6 milliárd. Ennek tükrében Peking – szintén a hivatalos információk szerint – 2017-re 170 milliárd dollárra kívánja növelni kiadásait. A kínai „bonyolultságra” jellemző, hogy a védelmi kiadásokat nem csak az állam finanszírozza, hanem léteznek célprogramok, valamint az egyes tartományok költségvetéseiből is költenek ilyen jellegü kiadásokra. 2013 végén nyugati katonai szakértők azon a véleményen voltak, hogy Kína katonai kiadásai meghaladták a 200 milliárd dollárt.

A 2013-as adatok alapján a harmadik helyet Oroszország foglalta el. A SIPRI jelentése szerint az ország 87,8 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, ami 2012-höz képest 4,8%-os növekedést jelent. Az orosz kiadások az elkövetkező években csak nőni fognak, nem várható csökkenés. Ennek oka 2011-ben indított állami program, amelynek célja az új haditechnikai eszközök arányának 70%-ra történő fejlesztése, és amely program a tervek szerint 2020-ig tart.

A SIPRI adatai szerint 2011-ben Oroszország fegyverek és haditechnikai eszközök vásárlására 70,2 milliárd dollárt költött, míg ez az összeg 2012-ben meghaladta a 80 milliárdot.

  Védelmi kiadások top 10-es listája 

 Ország

 Kiadások(milliárd dollár)

  GDP (%)

 A világ össz kiadásáhozviszonyított aránya (%)

 USA

 640

3,8

 37

 Kína

188

2

 11

 Oroszország 

87,8

4,1

 5

 Szaúd-Arábia 

 67

9,3

3,8

 Franciaország

 61,2

2,2

3,5

 Nagy-Britannia 

57,9

2,3

 3,3

 Németország

 48,8

 1,4

 2,8

 Japán

 48,6

1

2,8

 India

47,4

 2,5

2,7

 Dél-Korea

33,9

2,8

1,9

Az első ötbe még a legnagyobb növekedést felmutatóm Szaúd-Arábia, valamint Franciaország került be. Szaúd-Arábia még 2010-ben kezdte meg intenzíven növelni védelmi kiadásait az iráni nukleáris program miatt, valamint a Nyugat azon tervének köszönhetően, hogy katonai müveletekre kerülhet sor a térségben. Rijád ennek érdekében amerikai vállalatokkal kötött több együttmüködést fegyverek és haditechnikai eszközök megvásárlásáról. A szerződések összege elérheti a 60 milliárd dollárt, míg a vállalt kötelezettségeket 25 év alatt teljesítik a cégek.Az ötödik helyet elfoglaló Franciaország négy százalék alatti eredménnyel, 61,2 milliárd dollárt költött. A hadsereg kiadásainak csökkentése az állami költségvetés nagyarányú csökkentési programjának eredménye.Európa és Észak-Amerikai országai mind a mai napig érzik a 2008-as globális pénzügyi-gazdasági válság hatásait. A válság elleni küzdelem során 2008-2010 között hatalmas összegeket költöttek új munkahelyek teremtésére, a bankrendszer megszilárdítására, valamit a nemzetközi kereskedelem fellendítésére.A legjobb térségekA világ haditechnikai költségeinek csökkenését elsősorban az amerikai kiadások csökkenése eredményezi. A SIPRI adatai alapján, ha a statisztikából „kivesszük” az Egyesült Államokat akkor a világban a 2013-as adatok alapján 1,8%-kal nőttek a kiadások 2012-höz viszonyítva. A védelmi kiadásokat tekintve a „legrosszabb” térségek Európa valamint Észak- és Dél-Amerika lettek.A fentieket figyelembe véve, a SIPRI adatai szerint a legjobb térségeknek 2013-ban Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és Óceánia számítottak. Az afrikai országok 2013-ban 8,3%-kal növelték kiadásaikat az előző évhez képest. A hadseregek összességében 44,9 milliárd dollárt költöttek fegyverekre ebben a térségben. A legnagyobb növekedést Angola, Ghána, a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Zambia produkálták. Ezek az országok 129, 36, 34 és 15%-os növekedést mutattak, és mindemellett az afrikai országok közül elsőként Algéria túllépte a „jelzésértékü” 10 milliárd dollárt.

Forrás: SIPRI

Az Ázsia és Csendes-óceáni térség 3,6%-kal növelte katonai kiadásait, ami így 407 milliárd dollárt jelent. A legjelentősebb növekedéseket Afganisztán, a Fülöp-szigetek, Srí-Lanka és Kazahsztán mutatta: 77, 17, 12 és 10%-kal. Az általános statisztikai eredményt ebben a térségben Kína növelte jelentősen. Amennyiben Kínát kiemeljük az Ázsia és Csendes-óceáni térség kiadásai mindössze 0,9%-kal emelkedtek. A kiadások növekedését elsősorban területi viták, helyi ellentétek idézték elő.

Végül a Közel-Kelet országai 4%-os növekedést mutattak fel, ami mintegy 150 mlliárd dolláros kiadást jelentett. A térség országai közül a legnagyobb növekedéseket Irak, Bahrein, és Szaúd-Arábia jegyezhette: 27, 26 és 14%-kal. A térségben a védelmi kiadások emelkedését a bizonytalan politikai helyzet valamint a helyi konfliktusok idézték elő.A Közel-Kelet adatainak vizsgálatakor a SIPRI szakemberei nem találtak adatokat Irán, Katar, Szíria, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen tekintetében, így azok nem szerepelnek a jelentésben.A SIPRI már korábban utalt arra, hogy a jelenlegi tendencia 2015-ig tarthat, amikor is a nyugati erők végleg kivonulnak Afganisztánból. Újabb növekedésre az évtized vége környékén lehet számítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 02. 07., 13:36
Még 2014-ben kötötték meg azt a szerződést a felek, ami alapján az oroszok megkezdték az első adag T-90Sz harckocsi leszállítását az irakiaknak. Irak összesen 73 darab T-90Sz/SzK harckocsit rendelt a hozzá tartozó speciális javító- és szállító eszközökkel együtt.
2018. 02. 05., 15:41
1944. október 20 – án megkezdődött a Fülöp-szigetek amerikai inváziója. A Japán Császári Haditengerészet összeszedve legnagyobb és legerősebb hadihajóit, egy végső, kétségbeesett lépésre szánta el magát, hogy szétverje MacArthur tábornok partraszálló erőit.
2018. 01. 31., 13:40
A NATO Airbus A330 Multi Role Tanker Transport (MRTT) többfeladatú légi utántöltő és szállító repülőgép első alkalommal szállt le a leendő hollandiai bázisán.
2018-02-05 12:07:36
Huszonnyolc újonc tett katonai esküt a kecskeméti repülőbázison. A hazánk biztonságának, határaink védelmének megvédésére elkötelezett fiataloknak február 2-án, pénteken Fekete Tamás ezredes, a bázis parancsnokhelyettese kívánt sok sikert, erőt, egészséget és katonaszerencsét. Az eskü szövegét előmondta: Majsai Renátó közkatona.
2018-01-30 13:46:45
Oroszország határának közelében, a Fekete-tenger felett fogott el egy orosz Szu-27-es vadászgép egy amerikai EP-3E „Aries II” elektronikai hadviselési és felderítő repülőgépet.
   MÁSOK ÍRTÁK
2018. 02. 16., 15:48
Az új termékek között megtalálhatóak az Alpha Industries 2018-as tavasz/nyár kollekciójának legújabb darabjai is!
2018. 02. 16., 09:49
Az amerikai haditengerészet arra kéri James Mattis védelmi minisztert, hogy halasszák el a USS Gerald R. Ford (CVN-78) nukleáris meghajtású szuperhordozó robbanásállósági tesztelését.
2018. 02. 14., 13:39
A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben február 14-én, szerdán.
2018. 02. 13., 10:50
Az első nagysebességű, teljesen elektromos utasszállító hajót tervezhetik a norvégok.

  JETfly Magazin

A mai napon, 2018. február 16-án, pénteken, helyi idő szerint 11 óra körül lezuhant a Török Légierő egyik SF-260D típusú kiképző repülőgépe. A repülőgép kétfős személyzete életét vesztette a katasztrófában.