2024. 03. 01. péntek
Albin
: 394 Ft   : 363 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A NATO-főtitkár továbbra sem látja jelét az orosz csapatok visszavonásának

Art of WAR  |  2014. 05. 12., 11:52

Továbbra sincs látható jele annak, hogy Oroszország visszavonná az ukrán határ mentén felvonultatott katonai erőit - mondta május 9-én, pénteken a NATO-főtitkára. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a NATO rövid időn belül befogadhatná tagjai közé Finnországot és Svédországot, ha ezt a két ország kérné.

Anders Fogh Rasmussen a tallinni egyetemen tartott előadást, majd válaszolt kérdésekre. A rendezvényt a NATO-hoz akkreditált tudósítók internetes élő közvetítésben kísérhették figyelemmel. Előzőleg a tagállami NATO-nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács (NAC) az észt fővárosban tartott kihelyezett ülést. Észtországi útjukon a vezető NATO-diplomaták megtekintették a szövetség szempontjából kiemelten fontos szerepet betöltő kibernetikai védelmi központot is. 

Beszédében az észak-atlanti szervezet főtitkára sajnálattal állapította meg, hogy Oroszország nem viszonyult építő szellemben a NATO partnerségi törekvéseihez, és „a jelek szerint most inkább ellenfelet, semmint partnert lát a NATO-ban”. „Ez nem az a hozzáállás, amit mi előnyben részesítünk, de készek vagyunk arra, hogy megfeleljünk a kihívásnak” - tette hozzá. 

Rasmussen szavai mintegy kiegészítették, illetve finomították Alexander Vershbownak, a NATO amerikai főtitkár-helyettesének a május elsején Washingtonban tett, nagy visszhangot kiváltott kijelentését. Vershbow azt mondta: „az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, hanem amely inkább ellenségünk, mint partnerünk”. 

A NATO-főtitkár továbbra sem látja jelét az orosz csapatok visszavonásának

Tallinni beszédében Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta, hogy a kollektív védelem elve továbbra is a NATO „sziklaszilárd alapját” jelenti, és az atlanti szövetség meg fogja védeni tagjait, „kerül, amibe kerül”. „A biztonságot nem adják ingyen” - tette hozzá. Kérdésre válaszolva a főtitkár azt mondta, hogy továbbra sem látható az az orosz csapatvisszavonás, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán beszélt. Megjegyezte, hogy ilyen állítások orosz részről már korábban is elhangzottak, és nem bizonyultak megalapozottnak, ezért ezek megítélésekor nagyon óvatosnak kell lenni. 

Rasmussent arról is kérdezték, hogy az orosz fenyegetés megnövekedése nyomán a NATO hajlandó lenne-e befogadni soraiba Finnországot, illetve Svédországot. A főtitkár hangsúlyozta: azt a két érintett országban kell eldönteni, hogy folyamodjanak-e NATO-tagságért, és ennek belső, finnországi, illetve svédországi megvitatásába a maga részéről semmilyen módon nem kíván beleavatkozni. Ha azonban ez a két ország jelentkezne az atlanti szövetségbe, akkor Rasmussen ezt - mind mondta - üdvözölné. Szerinte viszonylag gyorsan fel is vennék mind a két észak-európai országot, hiszen csaknem teljes egészében felkészült, a NATO-val kompatibilis államokról van szó. 

Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásának gondolata a közelmúltban nem csupán magában a szóban forgó két országban merült fel. A Foreign Affairs címü amerikai külpolitikai folyóirat április 30-i keltezéssel olyan írást közölt Jan Joel Andersson tollából, amely a növekvő orosz fenyegetésre adandó adekvát válaszként a finn és a svéd NATO-csatlakozás indokoltsága mellett érvelt. 

Arra a kérdésre, hogy miként kommentálja Putyin krími látogatását, Rasmussen leszögezte: a NATO nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését, a félszigetet továbbra is Ukrajna részének tekinti, és mivel tudomása szerint az ukrán vezetők nem hívták meg Putyint a Krímbe, az orosz elnök ottani megjelenése „nem helyénvaló dolog”.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024-02-09 11:15:42
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024-02-06 11:13:03
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
2024-02-01 14:07:08
Az amerikai Bremertonban működő, elsősorban katonai, rendőrségi, tűzoltó és mentöhajók tervezésére és gyártására szakosodott SAFE Boats International (SBI) egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá az elektromos meghajtású csónakokra specializálódott brit Vita Power vállalattal egy zéró kibocsátású, kisméretű járőrhajó kifejlesztéséről és gyártásáról.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 29., 10:24
A Védelmi Innovációs Kutatóintézet a NATO Innovációs Alappal együttműködve új lehetőségeket teremt a védelmi technológiát fejlesztő magyar vállalkozásoknak – mondta dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a HM védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa.
2024. 02. 28., 10:40
A Magyar Honvédség Klapka György 1. Páncélosdandár egy Gidrán harcjárművet biztosít a BOK Sportcsarnokban szervezett rendezvényre.
2024. 02. 27., 10:38
A horvát kormányfő alig két hónapja még kizártnak tartotta a sorkötelezettség visszaállítását. Egy újabb fordulat után kiderült: jövőre mégis indul, csak sorkatonaság helyett kötelező katonai alapképzésnek nevezik, és három hónapig tart.
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.

  JETfly Magazin

Azerbajdzsán már évek óta folytat tárgyalásokat Pakisztánnal a JF-17-esek beszerzése kapcsán: a legfrissebb hírek szerint megszületett a megállapodás, ami már továbbfejlesztett radarrendszerrel és a legmodernebb fegyverzettel felszerelt harci repülőgépekről szól.