Oroszország nem megy bele újabb fegyverkezési hajszába

Az orosz elnök azt mondta, „valakinek az a szándéka, hogy újabb fegyverkezési hajszát indítson el, de mi ebbe a hajszába természetesen nem fogunk belekeveredni”. Putyin vezető orosz hadiipari tisztviselők előtt azzal vádolt „egyes nyugati államokat", hogy ők provokálták ki és „kreálták” az ukrán válságot azzal a céllal, hogy újjáélesszék a NATO „katonai blokkját”. A politikus hozzátette, hogy az orosz vezetést aggasztja „az ür katonai meghódításának” folytatása és az is, hogy „nagyon sok új veszély jelenik meg” a világban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden orosz lépés önvédelmi jellegü: „Sokszor elmondtuk, és nagyon szeretnénk, ha nem törne ki felesleges hisztéria később, amikor ezeket a döntéseket végleg meghozzuk és elkezdődik megvalósításuk”.

Putyin azt is kijelentette, hogy Oroszország nem túlozza el katonai kiadásait. Az orosz államfő utasítást adott a kormánynak, hogy október végéig a hosszú távú program „lehető legkiegyensúlyozottabb és reális” változatát készítsék el, amely figyelembe veszi az orosz hadiipar feladatait, de az ország pénzügyi-gazdasági lehetőségeiből indul ki. Az elnök elmondta, hogy 2001 és 2010 között Oroszország 2,5 ezer milliárd rubelt (jelenlegi árfolyam 1 rubel 6,5 forint) költött fegyverkezésre. A 2010 és 2020 közötti időszakra több mint 20 ezer milliárd rubelt terveztek be a költségvetésből.

A politikus bejelentette, hogy aláírta a rendeletet az Oroszországi Föderáció Hadiipari Bizottságának létrehozataláról. A testület Putyin közvetlen irányítása alatt fog müködni, az orosz elnök helyettesének Mihail Rogozin miniszterelnök-helyettest nevezte ki. Vlagyimir Putyin közölte, hogy az orosz hadiiparnak készen kell állnia a „kritikusan fontos” berendezések, alkatrészek, anyagok önálló előállítására. Megjegyezte, hogy Moszkvának nem áll szándékában „mesterségesen fejleszteni az együttmüködést külföldi partnerekkel”.

Moszkva számára komoly nehézségeket okozott, hogy Kijev márciusban leállította a hadiipari együttmüködést Oroszországgal, de a nyugati, így az európai uniós tagállamok is olyan szankciókat léptettek életbe áprilistól Oroszországgal szemben, amelyek érintik az orosz hadiipart. A 2016-tól 2025-ig szóló fegyverkezési programról szóló tanácskozáson Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy idén decemberre el kell készíteni az új orosz katonai doktrínát.

Egy hete az orosz nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője nyilatkozott arról, hogy Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik. Az észak-atlanti szövetség múlt pénteki walesi csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők egyebek között a NATO európai katonai jelenlétének baltikumi és lengyelországi bővítéséről, valamint arról is döntöttek, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben fegyvereket szállítva segítséget nyújthatnak Ukrajnának.