2024. 04. 22. hétfő
Csilla, Noémi
: 395 Ft   : 370 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tíz évtizedes fegyver és harcjármű, amelyek a mai napig tökéletesen működnek

Art of WAR  |  2014. 09. 25., 10:56

Nagyok, nehezek, rengeteg fém kellett hozzájuk, zabálják az üzemanyagot, de a mai napig tökéletesen működnek. Az egykori szovjet gyárak futószalagjairól nem egy olyan konstrukció került le, mely a mai napig szolgál a Magyar Honvédségben is kisebb-nagyobb modernizálás után. Heti tízes listánkba olyan légi, vízi, szárazföldi járműveket és fegyvereket válogattunk össze, melyek túlélték a rendszerváltást és a mai napig üzemelnek.

UAZ 469B

Kicsi, könnyü és fordulékony terepjárót alkottak az uljanovszki autógyár mérnökei, melynek szinte semmilyen akadály nem tud gondot okozni. A szovjet vezetők ezzel a jármüvel akarták hatékonyabbá tenni a Vörös Hadseregben és a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregein belül a személyszállítást. A tervezők elsősorban az ejtőernyősdeszant-csapatok igényeit tartották szem előtt, de egyszerü szerkezete, igénytelensége és pofonegyszerü karbantarthatósága miatt gyorsan a katonasofőrök kedvence lett. Az első sorozatgyártott példány 1972-ben hagyta el a gyárat, a következő évben pedig már szolgálatba is állították a Szovjetunióban, ahol a kissé elavult GAZ−69-est váltotta. A megbízható és könnyen vezethető jármüvet még a hetvenes években rendszeresítette a Magyar Néphadsereg is, ahol hosszú karriert futott be. A strapabíró és időtálló jármüvekből számos példány még ma is szolgálatban van, még a Mercedes terepjáróknak sem sikerült teljesen kiszorítani őket.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

BTR−80

Ezt a kiváló páncélozott csapatszállítót a nyolcvanas években kezdték gyártani a Szovjetunióban, hogy ezzel váltsák le korábbi, 60-as és 70-es verzióit, melyek hiányosságaira az Afganisztánban dúló háborúban derült fény. Az alapváltozatban egy 14,5x114 milliméteres KPVT nehéz géppuska gondoskodik a megfelelő tüzerőről, a BTR–80A típusjelzéssel továbbfejlesztett harcjármüben pedig már harminc milliméteres 2A72 GRAU nagy tüzerejü gépágyú található, amely még egy T−72 közepes harckocsi alvázát is képes átlőni oldalirányból, akár négyszáz méter távolságból. A jármü oldalán tüzelőnyílásokat alakítottak ki, így akár a benne utazó lövészek is beszállhatnak a védelembe kézifegyvereikkel. A BTR−80 kétéltü jármü, így egy folyó sem jelenthet neki akadályt. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Honvédség ma is rendszerben tartja a sokoldalú csapatszállító modernizált változatait.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

2K12 Kub

A Kub közepes hatótávolságú csapatvédelmi rakétát a hatvanas években fejlesztették ki a Vörös Hadsereg számára. Hogy kellően mozgékony és bárhol bevethető legyen, terepjáró-, légi úton is szállítható alvázra telepítették. Az ötletes jármühöz ütegenként egy felderítőlokátor is tartozik, melyet szintén terepjáróalvázon helyeztek el a tervezők. A rakétarendszer a maga korában forradalmi újításnak számított, amely nem kis meglepetést okozott Nyugaton. Ma már alapvetően elavultnak számítana, ám folyamatos modernizálással még ma is meg tud felelni az elvárásoknak. A Magyar Honvédségben szolgáló Kubokat például a lengyel−magyar együttmüködés keretében modernizálták, felszerelték például a NATO-kompatibilis idegen-barát felismerőrendszerrel és számos egyéb újdonsággal. A felújított jármü napjainkban is számos gyakorlaton bizonyítja hadrafoghatóságát.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

Mi−8

A teherszállításra tervezett forgószárnyasok között kétségkívül a Mi−8-as számít az egyik legsikeresebbnek. Sorozatgyártása már 1967-ben elkezdődött, azóta pedig hétezernél is több készült belőle. A strapabíró, számos feladatra alkalmas helikopter hamar elterjedt a keleti blokkban, így Magyarországra is eljutott. Kiválóan alkalmas csapatok és utánpótlás szállítására, de rakétákkal felszerelve a csapatok közvetlen támogatását is el tudja látni. Ha a helyzet úgy kívánja, egyaránt használható harci, kutató-mentő vagy tüzérségi tüzfelderítő helikopterként is. Nagyméretü, huszonhárom négyzetméteres teherterében kényelmesen elfér huszonnégy felfegyverzett katona, vagy az ülések felhajtása után akár egy UAZ méretü gépjármü is. A Mi−8 valószínüleg még sokáig „nem fog kimenni a divatból”, és legalábbis katasztrófahelyzetekben vagy kiképzési célokra még nemegyszer fogják bevetni.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

Ural–4320

Az Ural−375, illetve modernizált változata, az Ural–4320 kimeríti az elnyühetetlenség fogalmát. Az első sorozatgyártású darab már a hetvenes évek közepén elhagyta a gyárat, azóta pedig számtalan változata járta be szinte az egész világot. Mivel alvázát igen magasra tervezték, kiválóan alkalmas a nehezen járható utakra. Bár fogyasztása − pláne mai szemmel nézve − nagynak tünik, egyszerü javítása és könnyü fenntartása miatt igen közkedvelt. Polgári használatban sem ritka az Ural, sok helyen alkalmazzák tüzoltó vagy szemétszállító feladatkörben. A Magyar Honvédségben már elkezdődött a leváltása, de sok helyen kifutó szériaként, szükséghelyzetben még alkalmazzák.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

Kamaz 4310

1976. február 16-án gördült ki a gyárkapun a tatárföldi Naberezsnije Cselniben a 000001-es számú Kamaz 5320-as teherautó. 1976 végére már több mint ötezer darab futott az utakon, ma pedig a cég már túl van a kétmilliomodik legyártott teherautón is. 1977-ben már exportra is gyártották, és a palettát is sikeresen bővítették az 5410-es nyerges vontatóval, az 5511-es dömperrel és az összkerékhajtású 4310-essel. A Kamazt rövid időn belül rendszeresítették a szocialista tömb országaiban, hazánkba is számos példány érkezett, melyekből a katonai és civil szférában is használnak még néhányat. A honvédségben használt 4310-es változat hat tonnáig terhelhető, és terepjáró képessége sem hagy kívánnivalót maga után, így még manapság is versenyképesnek számít.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

Nestin MS 25

A Nestin MS 25 típusú hajót 1981-ben építették az akkori Jugoszláviában, a felszereltségét tekintve viszont „nemzetközi”, hiszen több különböző országból érkeztek hozzá eszközök. A francia tervezésü hajó paraméterei lehetővé teszik, hogy akár tengeren is szolgáljon. Attól igazán különleges, hogy a korszerü és kombinált gyújtójú víziaknák számára jóformán láthatatlan, mert a kialakítása kifejezetten erre szolgál, például nem acélból készült a hajótest, hanem egy különleges alumínium-magnézium keverékből. A hadihajó mögött vontatják viszont az úgynevezett KRAM-ot, azaz a kombinált ráhatású aknamentesítő berendezést, ami kifejezetten a szóban forgó aknákat semmisíti meg. Ma ez a hajótípus a legnagyobb, amely a Magyar Honvédség kötelékében szolgál, és gyakran szükség is van a képességeire, hiszen hazánk nagy folyóiban nem ritka lelet a háborúból visszamaradt és igencsak veszélyes robbanóeszköz.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

An−26

A magyar katonai szlengben csak „Ancsa”-ként emlegetett teherszállító repülőgépet annak idején légideszant szállítására tervezték, ám hamar kiderült, hogy erre a feladatra csak korlátozottan használható a teherajtó kedvezőtlen kialakítása és elhelyezkedése miatt. A gép azonban nem veszett kárba, ugyanis hamar kiderült, hogy kifogástalanul alkalmazható teherszállításra. A típus magyarországi története 1975-ben kezdődött, ekkor indult meg a rendkívül népszerü, strapabíró, ám légcsavaros meghajtása miatt elavultnak számító Li−2-es gépek cseréje. Ezekben az években tíz darab An−26 érkezett hazánkba, ahol megfordultak az összes nagyobb katonai repülőtéren. Bár paramétereit tekintve a mai erős mezőnyben kissé idejétmúltnak számít, ez a strapabíró vasmadár ma is fontos szerepet tölt be a honvédség szállítóképességének fenntartásában.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

D−20-as ágyútarack

A D−20-as vontatott ágyútarackot a Szovjetunióban fejlesztették ki az ötvenes évek elején, időtállóságát pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy több országban még ma is gyártják és előszeretettel alkalmazzák. Tervezése már 1945 után elkezdődött, de a sorozatgyártású példányok csak az 1950-es évek közepén jelentek meg. A D–20 volt az első szovjet löveg, amely alkalmas volt harcászati atomlőszerek kilövésére. Nálunk egy második világháborús, klasszikus löveget váltott le annak idején, majd végigszolgálta a hidegháborús éveket. A fegyver önmagában ma már elavultnak számítana, de kisebb korszerüsítések után a D−20 még ma is rendszerben van.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

RPG−7

Világszerte kevés ismertebb fegyver akad az RPG-nél. Az ötvenes években kifejlesztett szovjet páncéltörőt egyszerüsége, könnyü szállíthatósága és kiváló hadrafoghatósága tette méltán híressé. Tervezőinek az RPG−2-es aknavető szolgált mintául, melynek alapjait a második világháborús német Panzerfaustról koppintották a szovjet mérnökök. A Vörös Hadseregben 1961-ben rendszeresítették, és csakhamar az egész keleti blokkban elterjedt. Először a vietnami háborúban mutatta meg gyilkos erejét, és azóta sem telik el úgy konfliktus világszerte anélkül, hogy RPG-vel rakétát indítsanak útjára. Napjainkban legalább ötven országban, köztük hazánkban is alkalmazzák. A reguláris hadseregeken túl kedvelt fegyvere a különféle félkatonai, gerilla- és terroristacsoportoknak. Népszerü változata a deszantcsapatok részére kifejlesztett, szétszerelhető indítócsövü RPG–7D.

Tíz évtizedes fegyver és harcjármü, amelyek a mai napig tökéletesen müködnek

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 22., 10:34

Tata, ahol most jó katonának lenni!

Fokozott Hanghatás podcast: beszélgetés Tóth István ezredessel, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár parancsnokával.
2024. 04. 19., 10:08
A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter április 18-án, csütörtökön Nyíregyházán.
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.

  JETfly Magazin

Márciusban 1 296 509 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 21,7%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, és 10,5%-kal több, mint 2019 márciusában. Ezzel a Budapest Airport több, mint 3,4 millió utas kezelésével zárta az első negyedévet, 10,2%-kal túlszárnyalva a járvány előtti rekordévet.