„A Magyar Honvédség leginkább kiemelt feladata a kiképzés és a felkészülés, hiszen erre épül minden, és ez a katonáink külső megítélésének is az alapja” – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök november 27-én, csütörtökön Balatonkenesén. Az MH Kiképzési Konferencián elhangzott: 2015-ben a haderő 1,2 milliárd forintot költhet gyakorlatokra, kiképzésre.
Az MH Balatonkenesei Rekreációs Központban megtartott rendezvényen dr. Benkő Tibor vezérezredes rövid beszédében kiemelte: a konferencia résztvevői megfeszített, kétnapos munkán vannak túl. „Remélem, hogy ez a munka hozzájárul majd a jövő év és az azt követő időszak kiképzési feladatainak sikeres végrehajtásához” – fogalmazott a vezérkarfőnök.
Ezekből pedig bizony lesz bőven, mert a tervek szerint a 2015-ös év a kiképzés terén még az ideinél is aktívabb lesz. Mindez részben az ukrán válság folyománya, részben pedig az az oka, hogy hazánk szövetségesi kötelezettségeiből kifolyólag aktív szerepet vállal a jövő év nagyszabású NATO-gyakorlataiban is, mint például a Trident Juncture 2015, a Common Challenge 2015 vagy az Atlantic Resolve. Ez utóbbi része lesz majd a Brave Warrior 2015 – hazánk egyik soron következő nagy láthatóságú, nagyszabású gyakorlata. A Capable Logistician 2015 gyakorlat keretében pedig az újraszervezett logisztikai rendszer is vizsgázik majd – hangzott el a konferencián.
Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka az idei évet értékelve azt mondta: a honvédség megfelelő módon tudta végrehajtani a 2014-re tervezett feladatait, gyakorlatait, melyek nagy részben az összhaderőnemiség égisze alatt zajlottak. A vezérőrnagy jelezte: a több kisebb gyakorlatból álló, nagyszabású hadgyakorlat-sorozatra alapuló, komplex kiképzési módszer a jövőben is folytatódni fog, mert ez több szempontból is nagyon hasznos.
„Ezek a gyakorlatok főleg Újmajor és Hajmáskér térségére fognak koncentrálódni, hiszen a kisebb lő- és gyakorlótereink ilyen volumenü és típusú gyakorlatokra csak korlátozottan használhatóak. Ugyanakkor elengedhetetlen a lőtérképesség fejlesztése is. A tervek szerint jövőre már Újdörögdön is lehet majd lövészetet végrehajtani, és a különleges müveletek hatékonyabb begyakorlása érdekében a romváros lehetőségeit is bővíteni fogjuk. Bizonyos területeken pedig fokoznunk kell a tüzbiztonságot. Általánosságban pedig lényeges, hogy a következő évtől fogva még inkább jellemző lesz a nemzetközi környezetben történő feladat-végrehajtás, ezért a megfelelő szintü angol nyelvtudás minden érintett számára alapkövetelmény” – hangsúlyozta az MH ÖHP parancsnoka.
Az idei évet értékelve és a tapasztalatokat levonva Fucsku Sándor vezérőrnagy elmondta: a hadgyakorlatok jól szolgálták a csapatok és a törzs felkészítését. Hallhattuk, hogy mind a Tavaszi Áttörés 2014, mind a Közös Fellépés 2014 pozitívumai közé tartozott a fegyelmezett hozzáállás és az összhaderőnemi gondolkodásmód fokozatos kifejlesztése. A kiképzési célok pedig általánosságban jó szinten valósultak meg – főleg a tavaszi gyakorlaton. Az őszi gyakorlat további hozadéka a jó amerikai−magyar együttmüködés.
A tábornok a 2014. év jelentős eredményei közé sorolta többek között a különböző szimulációs rendszerek egyre inkább elterjedt alkalmazását, az MH Különleges Müveleti Osztag sikeres SOFEVAL-ellenőrzését, illetve azt, hogy a veszprémi „Szikla” a NATO-képességellenőrzésen ismét alkalmasnak találtatott, és képes megfelelni a felé támasztott elvárásoknak.
Szpisják József dandártábornok, az MH Kiképzési és Doktrinális Központ parancsnoka átfogó előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy a kiképzést egységes rendszerben lehet csak végrehajtani, amelynek alapját a megfelelő szabályzók képezik. Véleménye és tapasztalatai szerint a katonáknak nemcsak szükségük van a kiképzésre, hanem „akarják is, hogy ki legyenek képezve.”
Hozzátette: 2015-ben a Magyar Honvédség 1,2 milliárd forintot költhet majd kiképzésre és 920 millió forintot kiképzési technikára, amelybe a lőtérfejlesztés is beletartozik.
A dandártábornok tájékoztatása alapján jövőre az egyik legfontosabb feladat a V4-es harccsoportba 2016-ra felajánlott, közvetlen légi támogatási képesség (CAS) kialakítása lesz. Elhangozott, hogy a JTAC-képesség továbbfejlesztése és szinten tartása ugyancsak alapvető, mivel ez a felsőfokú nyelvtudást és precizitást igénylő feladat „az összhaderőnemiség csúcsa”.
Az MH Kiképzési Konferencián részt vevők számára kiderült az is, hogy a jelenlegi tendenciák alapján a határainkon túli magyar légtérrendészeti feladatok a jövőben vélhetően még tovább bővülhetnek.