Nehéz év lesz az idei biztonságpolitikai szempontból

Európa

A gazdasági nehézségek miatt az Európai Unió esetében sem látszik a kilábalás a 2008-ban kezdődött válságból. Ugyan Írország, Portugália és Spanyolország elkerülte az összeomlást, de Görögország helyzete továbbra is kétséges. A számtalan mentőöv, amelyet az unió dobott a küszködő mediterrán államnak, nem volt elegendő, így mostanra az is felmerült, hogy kiválik az eurózónából, ami beláthatatlan következményekkel járna. A szakértők ezért azt valószínüsítik, hogy az unió mindenképpen benn tartja majd a görögöket, mivel az még mindig olcsóbb, mint állni a kiválás következményeit. 

„Ráadásul az ukrajnai konfliktus még korántsem ért véget, és 2015 sem hoz majd fordulópontot, sokkal inkább a válság elmélyülésének lehetőségét” – mutatott rá Gazdik Gyula.

Friss videó Ukrajnából...

Közel-Kelet

Már az előző év is a régió konfliktusaitól volt hangos, és ez 2015-ben sem fog változni. A polgárháború miatt esetleg formálisan is szétszakadhat Szíria. Az Aszad-rezsim ugyan most is csak az ország közel felét tartja ellenőrzése alatt, viszont a felekezeti megosztottság politikai következményei még súlyosabbá válhatnak. „Az ország a harcok megkezdése előtt vallási toleranciájáról volt híres, de az egyre inkább szektariánus jelleget öltő polgárháború hatására mostanra a síita alavita kisebbségből származó hatalmi elit kormánya elkezdte a hatalma alatt álló területeken az elmenekült szunniták helyébe síiták betelepítését ”– mondta Gazdik Gyula. 

Hasonló problémákkal néz szembe a síita dominanciájú Irak is, ahol az ország középső része tavaly jórészt a szunnita Iszlám Állam ellenőrzése alá került, az északi területek zöme pedig a kurd autonóm régióhoz tartozik. „Egy lazább, konföderatív berendezkedés is csak ideig-óráig odázhatja el az ország szétesését” – mutatott rá a szakértő. 

A környező államok gyengélkedésének egyértelmü győztese 2015-ben is az Iszlám Állam lehet, amely tovább bővítheti sorait. A térségbeli dzsihádista csoportoknak a tavaly megkezdett csatlakozása valószínüleg folytatódni fog. „A kérdés az, hogy az erősen központosított szervezetet miként érinti majd a franchise jelleggel müködő csoportok kapcsolódása” – tette hozzá. 

Az Arab-félsziget és az olaj 

Izgalmas év elé néznek az Arab-félsziget monarchiái is: a szaúdi uralkodó a napokban hunyt el, és az ománi szultán is betegeskedik, ezért sokak szerint hamarosan megüresedik az ő trónja is. A hatalomváltás esetleges elhúzódása, az uralkodói családokon belüli ellentétek, a térségben jelenleg zajló politikai folyamatok pedig a környék többi államát is krízisbe sodorhatják. Ráadásul az olaj árának esése – amiért részben éppen ők a felelősek – az itteni olajmonarchiákat is gazdaságilag nagyon érzékenyen érinti. 

Az olajár esése miatt nehéz helyzetbe került például Oroszország, olyan latin-amerikai országok, mint Venezuela, de a kihatások a palaforradalom kiterjesztésében érdekelt Egyesült Államokat is sok szempontból hátrányosan érintik.

Száhel-övezet

A térség több államában, köztük Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban 2014-ben is komoly összetüzések voltak a helyi biztonsági erők, az iszlamista csoportok, illetve a gyakran felekezetek mentén megosztott lakosok között. Mindkét országban a francia hadseregnek kellett beavatkoznia, hogy a helyzet valamennyire normalizálódjon. „Ugyan a két említett országból ma már nem érkeznek mészárlásokról hírek, de továbbra is a térség »forró pontjainak« számítanak” − mondta Gazdik Gyula.