Oroszország teljesen kivonul a CFE égisze alól

A szerződés előírásainak alkalmazására Moszkva már 2007-ben moratóriumot hirdetett. Indokként a NATO fegyveres erejének növekedését nevezte meg, és azt rótta fel, hogy a balti tagállamok nem csatlakoztak a CFE-hez. Oroszország érdekeinek képviseletére a konzultatív csoportban szerdától Fehéroroszországot kérték fel. Anton Mazur, az orosz külügyminisztérium küldöttségvezetője Bécsben azzal indokolta a döntést, hogy Moszkva politikai és gyakorlati szempontból is értelmetlennek, igazolatlanul költségesnek tartja a részvételt a konzultatív csoportban. Azt is hozzátette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy eláll a további párbeszédtől az európai hagyományos fegyverek korlátozásának ellenőrzéséről. „Továbbra is készen állunk a közös munkára a CFE új rendszerének kialakításában, amely megfelel Oroszország és más európai államok érdekeinek” - mondta az orosz diplomata.

Mazur azzal érvelt: „Oroszország hosszú évek során mindent megtett annak érdekében, hogy életben tartsa a hagyományos fegyverek ellenőrzésének rendszerét, fellépett a CFE alkalmazásának kezdeményezőjeként, és ratifikálta az alkalmazásról szóló szerződést", - de szerinte a NATO-tagállamok a szervezet bővítésével gyakorlatilag megkerülték az egyezményt. Azzal is vádolta a szövetséget, hogy „mondvacsinált indokokkal” akadályozták a CFE alkalmazásáról szóló egyezmény életbe lépését. Ez vezetett ahhoz, hogy Oroszország 2007-ben felfüggesztette a hagyományos fegyverek korlátozására vonatkozó szerződés alkalmazását - mondta az orosz külügyminisztérium küldöttségvezetője. A CFE-szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban. Az eseményt az akkor létező két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés közötti megbékélésnek is tekintették. A megállapodást 1999-ben Isztambulban kibővítették, de annak teljes körü végrehajtását a NATO-tagállamok feltételhez kötötték. Azt szabták feltételnek, hogy Oroszország vonja ki csapatait Grúziából és a Moldovai Köztársaságból.