ADATS – Közeli hatótávolságú (lég)védelemi rakétarendszer

Az ADATS közeli hatótávolságú komplexumként a kanadai légierő légvédelmi rendszerei között fontos szerepet játszik. Az ADATS rendszerbeállítása 1988-ban történt Kanadában és 1994-ig mindösszesen 36 komplexumot állítottak szolgálatba.

A rendszert több típusú hordozógépjármüre is telepítették úgy, mint M113 és M3 Bradley. A kanadaiak az M113 alvázra épített verziót használják, amely egy páncélozott csapatszállító, és alkalmas a tüzvezetési rendszerükbe való beintegrálásra.

Többfeladatú jármüvek:

2005 szeptemberében a kanadai Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy 33 db többfeladatú jármüvet állít szolgálatba, amelyek az ADATS hordozógépjármüveként fognak szolgálni. A hordozó gépjármüvek egyaránt felszereltek a légi és földi célok – többek között páncélozott gépjármüvek, bunkerek, repülőgépek, helikopterek pilótanélküli légieszközök, valamint cirkálórakéták – elleni harc sikeres megvívásához szükséges fegyverrendszerrel.

A rendszer hatékonyságát a hordozójármü forgatható tornyának speciális kialakításával is fokozták. Ennek ellenére 2006 novemberében Kanada törölte a többfeladatú jármüvek fejlesztésének programját.

Az ADATS vezetési és irányítási rendszere:

Egy hálózatba 6 komplexumot lehet integrálni, amelyek közti távolság a 20 km-t is elérheti! A hálózatba integrált komplexumok közül bármelyik képes a többi vezetésére, és valós időben szabhat feladatot az „alárendelt társainak”. A hálózat kialakítása lehetővé teszi annak további hálózatokhoz való csatlakozását, ezzel megvalósítva egy komplex védelmi rendszer kialakítását.

A rendszer által szolgáltatott, teljesen automatikus, valós idejü információcsere tartalmazza a légtérellenőrzési, fegyverellenőrzési, a megsemmisítési, a cél azonosítási információkat, valamint a saját eszköz állapotára, helyzetére, a fenyegetés prioritására, az optimalizált tüzelosztásra és a zavarásra vonatkozó adatokat.

6 tüzalegység egy hálózatba történő kapcsolása 48 légi és földi eszköz egyidejü pusztításának lehetőségét biztosítja. Frekvenciaugratásos módszerrel az adat és hangkommunikáció 25KHz-es csatornákból nagyjából 2000 db-ot használ.

Rakéta:

10 km-es hatótávolságon képes a földi és a (kis magasságú) légi célok pusztítására. A rakéta maximális sebessége 3 Mach és – kialakításának és felépítésének köszönhetően – képes 60 G-s manőverek végrehajtására is. A robbanófej 12 kg és képes 900mm vastagságú páncél átütésére.

A rakéta digitálisan kódolt, lézeres rávezető rendszere a rávezetés pontosságának növelését és a zavarás megnehezítését eredményezi, a kódolást az indításkor az eszköz automatikusan választja.

Felderítés és célkövetés:

A rendszer az Apache helikopterekről ismert elektro-optikai irányzást használja. Ez egy lézernyalábú pásztázó rendszert jelent.

Az X sávú radar képes a cél felderítésére, azonosítására és amennyiben több tüzalegység van integrálva egy hálózatban, akkor ezen adatok megosztására is az „egy látja, mindenki látja” elv megvalósításával.

A felderített célokat a rendszer önállóan rangsorolja a fenyegetés mértéke szerint, majd lehetőséget ajánl a legjobb tüzelosztásra annak érdekében, hogy a kezelő a legoptimálisabb döntést hozhassa meg.

A radar maximális felderítési távolsága 25 km magassága pedig 8600 m.

A cél detektálása és az indítás között kevesebb, mint 5 másodpercnek kell eltelnie. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a hordozó jármüvön van a radar és fegyverzet is.