2024. 04. 24. szerda
György
: 394 Ft   : 369 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Jövő földön, vízen

Art of WAR  |  2015. 04. 28., 10:15

Talán nem közismert, de az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb honi védelmi vonalát a különálló fegyvernemként működő Parti Őrség (United States Coast Guard, USCG) jelenti.

A szervezet a feladatok végrehajtásához a különböző méretü hajók mellett alapvetően a merev és forgószárnyas repülőgépekre támaszkodik. A modernizáció a Parti Őrségnél sem kerülhető el. Erről a kérdésről és az USCG jövőképéről tartott előadást április 15-én Christopher Martino kapitány, a Parti Őrség légi egységeinek parancsnoka és Randolph D. Alles, az amerikai Vám- és Határvédelmi Ügynökség (United States Border Patrol, USBP) légi és tengeri müveletekért felelős vezetőhelyettese. 

„Jobb, automatizált folyamatok, gyorsabb reagálás − ez az, amit el akarunk érni” − mondta Alles, aki egyben gyorsan fel is vázolta a jövőben alkalmazni kívánt módszereket. Egy eseteges földi határsértést sok esetben elsőként már távolról irányított felderítőgépek észlelnek, s ezek küldik el a helyszín pontos koordinátáit, az esemény élő videoképét a határőrség irányítóközpontjába. Itt döntenek az erők további bevetéséről, akár újabb repülőgépek és helikopterek indításáról vagy földi egységek bevetéséről. Ha a terep adottságai megkövetelik, helikopteres egységekkel, a fedélzeten utazó ügynökökkel végzik mind a helyszíni elfogást, mind a határsértők elszállítását. Természetesen minden saját egység rendelkezik Blue Force Tracker-rel, azaz a saját erőket azonosító és nyomon követő rendszerrel. Így az adott határszakaszt ellenőrző és a bevetést irányító központ gyakorlatilag folyamatosan látja és nyomon követi majd a saját egységek helyzetét, tevékenységét. 

A tengeren már a repülőgépeké a fő szerep, hiszen az ellenőrizendő terület mérete és jellege ezt követeli meg. A közepes és nagy hatótávolságú, merev szárnyú repülőgépekre (a négy hajtómüves Lockheed P−3 LRT-től a távolról irányított MQ−9 Predatorig) hárul az első észlelés, majd a nyomon követés feladata. Az adatok innen az Air-Marine Operations Centerbe, a légi és tengeri müveleteket irányító, integrált müveleti központba kerülnek. A gyanús tengeri jármü parttól való távolságától és jellegétől függően ezután vagy hajóegységeket (akár a határőrség, akár a Parti Őrség állományából), vagy UH−60 helikoptereket küldenek a helyszínre. Természetesen marad a légi megfigyelés, nyomon követés is.

A probléma jelenleg az − tette hozzá Randolph D. Alles −, hogy jelenleg még nem állnak rendelkezésre a teljesen integrált müveletek végrehajtásához szükséges, egymáshoz kapcsolódó hálózatok. Hiányoznak még a müveleti központok és a különböző légi, szárazföldi és tengeri platformok közötti adatkapcsolatok. Külön nehézséget jelent a tengeri forgalom nagysága. Rengeteg kisebb-nagyobb hajó mozog az Egyesült Államok felségvizein és annak közelében. Ezek közül kell(ene) kiszürni a legális és illegális forgalmat, tevékenységet. Ez viszont már a felderítés, a bünüldözés területét érinti. 

45 bázison 145 helikopterrel dolgozik nap mint nap a Parti Őrség, 825 pilótával és 1955 főnyi fedélzeti mérnökkel, mentési specialistával. A kisebb méretü és hatótávolságú MH-65D Dolphin (102 darab) és az MH-60T Jayhawk (43 darab) helikopterek mindegyike többfeladatú, nem csupán a klasszikus kutató-mentő feladatok végrehajtására alkalmas, emelte ki Christopher Martino. Köszönhetően az Északi-sarkvidéken egyre bővülő hajóforgalomnak, ha egyelőre nem is állandó támaszpontok kiépítésével, de a Parti Őrség is egyre aktívabb lesz. 

A forgószárnyasok közül az MH−60T számít „nagy vasnak”. A négyfős személyzettel (pilóta, másodpilóta, fedélzeti technikus, mentési specialista) repülő gép hatótávolsága 700 tengeri mérföld (1300 kilométer). Az 1990-től használt HH−60J Jayhawk-ok a 2001-es terrortámadás után, 2007−2014 között mentek át komolyabb modernizáción, melynek során többek között digitális, LCD-kijelzőkre alapozott pilótafülkét, nappal és éjjel is használható elektrooptikai felderítő kamerarendszert, modernizált keresőradart, továbbfejlesztett hajtómüveket, páncélzatot és a fedélzeti fegyverek használatához szükséges előkészítéseket kaptak − így született meg az MH−60T típus. A 43 gépből 35 bevethető − azaz mindegyik, amelyik éppen nincs nagyjavításon. „Nincs tartalék helikopterünk, mindegyikre szükségünk van. A helikoptereknek repülniük kell, majd négyévente nagyjavításra kerülnek. Ez az a müködési módszer, amely a Parti Őrség hagyományaiból fakad” − tette hozzá a kapitány. A gépek a jelenlegi tervek szerint 2027-ig maradnak hadrendben: 20 ezer repült órás élettartamot határoztak meg számukra. Nem lehetetlen ennek túllépése sem: ezen a Sikorsky mérnökeivel közösen dolgoznak még. 

Az MH−65D Dolphin a kisebb hatótávolságú feladatok helikoptere: 350 mérföldes hatótávolsággal. A 102 hadrendben álló gépből 90 bevethető. A típus 1984 óta áll hadrendben, jelenlegi, modernizált MH−65D változata 2011 óta repül. Szintén megkapta a fegyverek alkalmazásához szükséges előkészítést. A fejlesztés folyamatos, az új, digitalizált fülkéjü MH−65E 2021-től állhat majd szolgálatba a tervek szerint. A szintén négy hajózóval üzemelő gép minden időjárási viszonyok között és napszakban bevethető (kivéve: jegesedés esetén), éjjellátó szemüveggel is repülhető. Szintén rendelkezik normál és infravörös kamerarendszerrel. A gépekkel az 2020-as évek elején fogják elérni a 20 ezer repült órás határt. A jelenleg is folyó, az Airbus Helicopters mérnökeivel közösen végzett elemzések szerint lehetséges, hogy 30 ezer repült órára lehet majd kitolni ezt a határt. 

A fő feladatok (kutatás-mentés, tengeri forgalom ellenőrzése, drogszállítmányok feltartóztatása, alacsony sebességgel repülő célok elfogása, azonosítása, Washington város légterének felügyelete) mellett egyre nagyobb szerepet kap az integrált felderítő-ellenőrző-elfogó feladat. Folyamatos megfigyelés a nap minden órájában − ez a rendszer legelső eleme. Ez egy részletes és valós idejü képet ad a müveleti területről. Ehhez most többféle merev szárnyú repülőgépet (USCBP P−3, HC−130, HC−144, hamarosan az új C−27J) használnak, melyhez hamarosan csatlakozhat az USBP-vel közösen felépített programmal az MQ−9 Predator is. Ezt követi a taktikai szint: forgószárnyasok (MH−60T, MH−65D) és a kisebb méretü és hatótávolságú, távolról irányított repülőgépek. Ha a taktikai képet Predatorok vagy helikopterek folyamatos levegőben tartásával érjük el, az az erőforrások pazarlása. Olyan megoldáson dolgoznak jelenleg is, melynek révén a kutterekről és más hajóegységekről indítanának kis hatótávolságú, távolról irányított repülőgépeket, a taktikai helyzetnek megfelelően. Így a nagyobb, stratégiai szintü megfigyelésre használt platformok felszabadulnak, máshol lesznek bevethetőek, s a célpontok követése is megoldott marad.

„A repülőgépek cseréjének tervezésével folyamatosan foglalkoznia kell a Parti Őrségnek” − tette hozzá Christopher Martino kapitány. A típusváltás időpontját a nagy müveleti sebesség határozza meg. Az MH−65D-k évente átlagosan gépenként 645 órát repülnek, az MH−60T-k 700 órát. A váltótípusok kiválasztásánál természetesen figyelembe kell venni a feladatok diktálta követelményeket, a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket. Emellett azonban a legnagyobb figyelmet a teljes védelmi terület légiszállítási képességeinek gyökeres változását ígérő Future Vertical Lift (FVL) program igényli a Parti Őrség részéről is. Az FVL alapvetően az amerikai hadsereg igényeire válaszul született, de mivel a felderítő és a harci helikoptereken kívül a Sikorsky H−60 Black Hawk család leváltására is készülnek, a Parti Őrség életét és forgószárnyas képességének jövőjét is alapvetően befolyásolja majd.

A kapitány kiemelte: a védelmi tárca közös fejlesztésének kell tekinteni az FVL-t, mely a Parti Őrség követelményeinek megfelelő technológiai megoldásokat is tartalmaz majd. Ilyen például a sarkvidéki körülmények közötti, folyamatos üzemeltetés kérdése is, ami a hadseregnek nem annyira fontos terület. „A közös fejlesztés és megrendelés nagyobb gépszámot és ezáltal egy példányra lebontva kisebb beszerzési költségeket ígér. Kérdés, hogy a jelenlegi költségvetési megszorítások miképp érintik majd ezt a programot” − tette hozzá Christopher Martino. 

Trautmann Balázs

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 03., 10:37
A Taiho vagyis Nagy Főnix (más fordítás szerint Óriás Főnix) 1944 nyarán a japán flotta legújabb, legmodernebb és egyben legerősebb repülőgép-hordozójának számított.
2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 23., 11:30
Katonai és védelmi ipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Egyesült Arab Emírségekben Mohammad Fadhel Al Mazrouei-vel, az Öböl-menti állam védelmi ügyekért felelős államminiszterével.
2024. 04. 22., 10:34

Tata, ahol most jó katonának lenni!

Fokozott Hanghatás podcast: beszélgetés Tóth István ezredessel, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár parancsnokával.
2024. 04. 19., 10:08
A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter április 18-án, csütörtökön Nyíregyházán.
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.

  JETfly Magazin

Májusi programajánlónkban sok repülős programot találhatnak Olvasóink, hiszen repülőnapok, családi napok, nyílt napok és egyéb rendezvények is várják a látogatókat!