A Győzelem napját ünnepelték Moszkvában - VIDEÓ

Vlagyimir Putyin a náci Németország felett az európai hadszíntéren aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi rendezvényen hangsúlyozta, hogy „a hitleri kaland” az egész világ számára szörnyü leckét jelentett. Arra emlékeztetett, hogy az 1930-as években „a felvilágosult Európa nem vette rögtön észre a halálos veszélyt a nácizmus ideológiájában”. 

Légi utántöltés imitálása Szu-24-esekkel (Fotók: Минобороны России)

Hozzátette: „Most, 70 év elteltével a történelem ismét éberségünkre int. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a faji felsőbbrendüség és kivételezettség eszméje vezetett a legvéresebb háborúhoz”. A Vörös Hadseregnek a nácizmus felett aratott „nagyszerü győzelmét” méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vörös téri jubileumi katonai díszszemlén szombaton elhangzott ünnepi beszédében, amelyben kitért a Hitler-ellenes koalícióban tömörült nyugati szövetségesek, de a különböző országokban, köztük Németországban a nácizmus ellen küzdő antifasiszta erők szerepére is. A győzelem „örökre országunk történelmének hősi csúcspontja marad” - hangsúlyozta. 

Köszönetet mondott Nagy-Britannia, Franciaországa és az Egyesült Államok népeinek a győzelemhez való hozzájárulásukért, és háláját fejezte ki a különböző országok - köztük Németország - antifasiszta erőinek a partizánalakulatokban és a földalatti ellenállásban vállalt önfeláldozó küzdelmükért. Vlagyimir Putyin - nyilvánvaló célzással az Egyesült Államokra - úgy vélte, hogy vannak veszélyes kísérletek az egypólusú világ létrehozására. Úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évtizedekben „egyre gyakrabban feledkeznek meg” a nemzetközi együttmüködés alapelveiről, kísérletek történtek az egypólusú világrend megteremtésére, s jelenleg egyre erőteljesebb az erőt alkalmazó (fegyveres) tömbökben gondolkodás.

Kijelentette: „közös feladatunk a világ minden országára egyformán kiterjedő, a mai fenyegetésekre megfelelő választ adó biztonsági rendszer létrehozása, amely regionális és globális alapokon és nem a katonai tömbök logikáján nyugszik”. 

Az elnök ünnepi beszédét követően egyperces néma csenddel emlékeztek meg a második világháború áldozatairól, majd megkezdődött Oroszország történelmének eddigi legnagyobb katonai parádéja. 16 és félezer katona, 194 haditechnikai eszköz köztük a legújabb, T-14-es Armata fegyverzetcsaládhoz tartozó harckocsi - vonult fel, és 143 repülő, illetve helikopter repült el a Vörös tér felett. 300 méter magasban 500 kilométer óránkénti sebességgel haladva Mig-29-es és Szu-25-ös harci gépek rajzolták ki a 70-es számot a levegőben. Végezetül, a hagyományoknak megfelelően az orosz nemzeti lobogó színeit festették az égre a mürepülők.

Az ünnepi rendezvényről a Kreml Ukrajna-politikája miatt hiányoztak az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői, a tagállamok állam- és kormányfői, Mintegy 20 államfő vett részt a Vörös téri ünnepségen, többek között Hszi Csin Ping kínai elnök-pártfőtitkár, Pranab Mukherdzsi indiai államfő, Mahmúd Abbász palesztin elnök, Nicolás Maduro venezuelai, Raúl Castro kubai elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Tomislav Nikolic szerb államfő, Szerzs Szargszján örmény államfő, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Putyin jobbján egy második világháborús veterán, balján pedig Hszi Csin-ping kínai államfő és felesége ült a dísztribünön. 

A Vörös térre külön meghívóval juthattak be a nézők, számos veterán foglalt helyet az ünnepi dekorációval letakart Lenin mauzóleum előtt felállított széksorokban. A katonák menetében a Vörös téri 70. évfordulós díszszemlén egy kínai egység is felvonult, Novoszibirszkben pedig kínai őrhajók vettek részt a vízi parádéban. Oroszország 25 városában, valamint a tavaly márciusban Ukrajnától elcsatolt Krímben is megtartották az ünnepi katonai felvonulásokat.

* * *

A külföldi állam-, és kormányfők, külügyminiszterek Vlagyimir Putyin orosz elnök kíséretében megkoszorúzták a moszkvai Vörös tér közelében lévő ismeretlen katona sírját a második világháborús győzelem 70. évfordulóján. A megemlékezésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Az állami és kormányzati vezetők, többek között Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár, Pranab Mukherdzsi indiai államfő, Mahmúd Abbász palesztin elnök, Nicolás Maduro venezuelai, Raúl Castro kubai elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, és Tomislav Nikolic szerb államfő, valamint az Oroszországgal politikai-gazdasági szövetséget alkotó Kazahsztán vezetője, Nurszultan Nazarbajev elnök fejet hajtottak a Sándor kertben égő örök lángnál, majd a fotósok elé álltak. 

A vendégek ezt követően a Kremlbe vonultak az orosz elnök nevében rendezett győzelem napi ünnepi fogadásra. A nagyszabású, nyugati elemzők szerint erődemonstrációnak szánt díszszemlére 68 ország és a nagy nemzetközi szervezetek első számú vezetőit hívták meg. Harmincan erősítették meg részvételüket. Közülük 27 állam- és kormányfő fogadta el a Kreml meghívását. A jubileumi rendezvényről az ukrán válság következtében megromlott kapcsolatok miatt távol marad Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, és több nyugati, illetve európai uniós állam vezetője, valamint az EU vezetése. Kivétel Angela Merkel német kancellár, aki egy nappal később is, vasárnap látogat el Moszkvába, és Vlagyimir Putyinnal együtt megkoszorúzza a második világháborús áldozatok emlékhelyét.

Putyinnak az örmények tömeges legyilkolását népirtásként minősítő beszéde és jereváni látogatása miatt mondta le a moszkvai ünnepségeken való részvételt Recep Tayyip Erdogan török elnök. Elfoglaltságára hivatkozva nem jött el Moszkvába Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az utolsó pillanatban mondta le részvételét. Az Európai Uniós tagállamok vezetői közül Milos Zeman cseh államfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyan megérkezett Moszkvába, de nem voltak jelen a díszszemlén. A koszorúzáson már részt vettek. Franciaországból és Olaszországból a külügyminiszterek érkeztek Moszkvába, ahogy Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Ők sem vettek részt a díszszemlén. 

A volt Szovjetunió széthullását követően létrejött független államok vezetői közül hiányzott a moszkvai ünnepi rendezvényekről Petro Porosenko ukrán államfő, akit a Kreml szóvivőjének közlése szerint meg sem hívtak. A balti államok vezetői, valamint Grúzia, és a Moldovai Köztársaság államfői is távol maradtak.